170817. lajstromszámú szabadalom • Holográfiai reprodukáló eljárás

9 170817 10 képet hozzunk létre. Minden egyes feljelölő hullám­hosszhoz különböző maszkcsoportok alkalmazhatók, vagy a feljelölést hordozó eszköz mindegyik oldalán ugyanazokat a maszkokat a mindenkori megvilágí­táshoz való, más helyzetbe hozzuk. Normál módon a maszkok egymást nem lapolják át, úgyhogy a fel­jelölésre szolgáló anyag minden részét csak egy fel­jelölési hullámhosszal világítjuk meg. Azonban en­nek ellenére bizonyos mértékű átlapolással számol­ni kell. Megjegyezzük, hogy a feljelölést hordozó eszköz minden oldalán azonos és egymáshoz viszo­nyítva beállított maszkokat alkalmazunk, úgyhogy a feljelöléshez használt anyag minden részét a tárgy­sugár és összehasonlítási sugár azonos fényhullám­hosszával világítjuk meg. A találmány egy másik példaképpeni kiviteli alak­jánál, illetve foganatosítási módjánál külön maszkot nem használunk akkor, ha egy szórtan megvilágított vagy szórt fényt leadó tárgy hologramját kívánjuk elkészíteni. Itt azt a körülményt használjuk ki, hogy minden feljelölési hullámhosszhoz a fényhullámme­ző (a tárgy fénye és az összehasonlítási sugár fé­nye) erőssége szabálytalanul változik, amely eset­ben bizonyos felületrészek a fényérzékeny anyag kellő besugárzását nem teszik lehetővé. Egy másik feljelölési hullámhossz fényerőssége azonban elegen­dő lehet a fényérzékeny anyag e felületrészének megvilágításához, illetve besugárzásához. A feljelö­lési felületet egyidejűleg vagy egymás után tesszük ki a feljelölési hullámhossznak. Ilyen módon a ho­logram önkényesen elosztott részei csak egy színben rekonstruálnak képet. Más felületrészeket ekkor két vagy több nagy erősségű hullámhossz hatásának te­szünk ki, e felületrészekben semmilyen hullámhossz részére nem jön létre helyes hologramszerkezet, mi­nek következtében ezekben fény sem adódik le a re­konstruált kép részére. Az ezáltal létrejövő hatás­veszteséget azonban arra való tekintettel, hogy kü­lön maszkokra nincs szükség, számításba lehet venni. Egy harmadik példaképpeni kiviteli alaknál, il­letve foganatosítási módnál a fényérzékeny feljelö­lési anyag szabálytalan szerkezetkialakítású felülete különböző, a feljelölési hullámhosszak számának megfelelő fényérzékeny anyagokból álló, szabályo­san vagy szabálytalanul elhelyezkedő foltokból áll. Minden anyag csak egy feljelölési hullámhosszhoz tartozik. A feljelölési felület e sugárzásoknak egy­idejűleg vagy egymás után tehető ki. Ilyen módon a hologram meghatározott részeiben valamely kép csak egy színnel állítható elő. Egy negyedik példaképpeni kiviteli alaknál, illet­ve foganatosítási módnál a feljelölésre szolgáló esz­közt mindkét oldalán maszkokkal árnyékoljuk le, amelyek azonos, szabályszerűen vagy szabálytalanul kialakított optikai szűrőkből állnak. Annyi szűrőtí­pust alkalmazunk, mint amennyi a feljelölési hul­lámhossz, és mindegyik szűrőtípus csak egy hullám­hosszt bocsát át. Ilyen módon a hologram meghatá­rozott részei csak egy egyszínű képet rekonstruál­nak. A rekonstrukció folyamán a szűrőszerkezetek közül egyet engedünk a hologramnál levő helyére, úgyhogy a hologram rekonstrukciójánál a fehér fénynek nem használt részéből egy meghatározott mennyiséget elnyeletünk vagy visszaveretünk, amely mennyiség a színszűrő adott fajtájától függ. Ez a fényrész nem hat a hologramra. Ez nem vesz részt a rekonstruált kép fehér, szabálytalanul szórt hátteré­nek kialakításában sem, minek eredményeként ez javul. A találmány e kiviteli alakjához sokféle tí­pusú optikai szűrő használható, például többrétegű visszaverő szűrők vagy színes, átlátszó, elnyelésre képes szűrők. Egy ilyen szűrő például kialakítható egymással összeerősített üveg vagy műanyag tár­csákból. Az előzőkben ismertetett példaképpeni kiviteli alakoknál, illetve foganatosítási módoknál egy több­színű tárgy színes hologramját a tárgynak két vagy több feljelölési hullámhossz egyikével való egymás­utáni vagy egyidejű megvilágítása révén állítjuk elő. A tárgy egy adott színének fénye a feljelölési anyag­ra jut, mialatt egyidejűleg, az előzőkben vázolt mó­don, az anyagra egy ugyanolyan hullámhosszúságú összehasonlítási sugár hat. A holográfiában alkalma­zott hivatkozási sugarat egy valós vagy képzetes, pont alakú fényforrással keltjük. Az ilyen fényfor­rásoknak a feljelölési hullámhosszak mindegyikéhez a térben, illetve a feljelölési anyaghoz viszonyítva ugyanazt, vagy közel azonos helyzetet kell felvenni. Egyidejű besugárzáshoz ez például tükrök alkalma­zása révén valósítható meg. Egy többszínű képnek ilyen hologrammal való re­konstrukciójához ideális esetben fehér fényt adó, pont alakú fényforrást alkalmazunk, amely a holog­ramhoz viszonyítva ugyanazon térbeli helyen van el­helyezve, mint az összehasonlítási sugárhoz való, pontszerű fényforrás. Mivel a hologram minden ré­sze a hullámhosszak vagy frekvenciák csak egy kis sávjára lép üzembe és mivel két vagy több keskeny hullámhosszsávot mindig a hologramon eloszló ré­szek sokasága reprezentál, a fehér fénnyel való meg­világítás egy többszínű képet hoz létre. Az előzőkben ismertetett kiviteli alakok, illetve foganatosítási módok a szabálytalanul kialakított fe­lületű, fényérzékeny anyagokon többszínű világító hologramok létrehozására szolgáló példák. A talál­mány ismeretében a szakemberek hasonló kiviteli alakokat és ezek kombinációit is létrehozhatják. A csiszolt üvegfelületen levő, világító hologram egy „hamis" spektroszkópiai elhajlító rácsként al­kalmazható. Ha a marás ellen védő anyagrétegből és tartóból, illetve alapból álló anyagnak elhajlítási tu­lajdonságai kielégítőek, akkor lehetővé válik, hogy egy rendkívül keskeny áteresztési szélességű hul­lámhossz-szűrőt hozzunk létre. Az ilyen kis sávszűrők sokaságával rendelkező ho­logram, amely sávszűrők közül egy elem vagy ve­gyület színképvonalához mindig egy tartozik, a szo­kásos diffrakciós rácsok helyett valamely spektrosz­kópiai készülékben jól alkalmazható valamely elem vagy vegyület jelenlétének gyors meghatározásához. E gondolat foganatosítási módja abból áll, hogy egy hologramot sok elem vagy vegyület emissziós vona­laihoz tartozó keskeny sávszűrő-tulajdonságokkal látunk el. Egy ilyen elemhez vagy vegyülethez tar­tozó szűrő a fényét valamilyen fénymérő szerkezet­re, például egy fotodiódára vagy egy fénykép-sok­szorosítócsőre tudja fókuszálni. A hitelesített fény­mérőszerkezeteknek olyan elrendezése, amelynél az egyes szerkezetek mindig egy elemhez vagy vegyü­lő 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom