170817. lajstromszámú szabadalom • Holográfiai reprodukáló eljárás

3 170817 4 mindkét oldalának az alkalmazott sugárzást áteresz­tőnek kell lenni, és ezért a réteg célszerű módon egy átlátszó alapra van felvíve. Az ismert hologramokat és az előzőkben ismerte­tett, fényhatásra keményíthető rétegen létrehozott hologramokat is normál módon koherens fény ha­sonló, azonban nem feltétlenül azonos hullámhosz­szaival kell rekonstruálni. A találmány lehetővé te­szi egy olyan hologram előállítását, amely könnyen sokszorosítható és olyan tetszés szerinti fényforrás­sal rekonstruálható, amely több fényhullámhosszt ad le. Ennek megfelelően a találmány feladata olyan re­liefhologram létrehozása, amely csak egy kis hul­lámhosszsávon belüli megvilágításra érzékeny. Ezen­kívül az információ feljelölés hatásfokát egy ilyen hologrammal növelni kívánjuk és a hologram vissza­adását csak egy vagy több meghatározott rekonst­rukció-hullámhosszal kívánjuk végezni. E feladat megoldására a találmány szerint egy olyan holográfiai képalkotó eljárást hozunk létre, amelynél egy tárgynak megfelelően modulált kohe­rens sugarat egy vékony, szabálytalanul változtat­ható felületű, fényhatással keményíthető réteg egyik oldalára irányítunk, egy a koherens sugárral fázis­ban levő összehasonlítási sugarat a réteg másik ol­dalára irányítunk és a réteg egyik oldalában, illetve egyik oldalán egy állóhullám-interferenciaképet, va­lamint a rétegfelület valamely oldószerben való old­hatóságának megfelelő változásait hozzuk létre. Kép-, illetve feljelöléstartóként például csiszolt üvegfelület alkalmazható, amelyre fényérzékeny, maratás ellen védő anyagréteget viszünk fel. Ennek mindkét oldalát koherens fény tárgysugarával, illet­ve összehasonlítási sugarával világítjuk meg, minek eredményeként a szabálytalan felületen egy interfe­renciaképet, illetve interferenciamintát hozunk létre. Az összehasonlítási sugárhoz hasonló alakú és hul­lámhosszúságú fénysugárral való újbóli megvilágí­tásnál egy torzítás nélküli, elsőrendű képet rekonst­ruálunk. A többi kép önkényesen szórtan jelenik meg. Ugyanez érvényes minden más ható hullám­hosszra. A találmány úgy is foganatosítható, hogy a marás ellen védő anyagréteget - például több szűrő alkalmazása révén - több különböző frekvenciájú koherens fénysugárral világítjuk meg, minek ered­ményeként ugyanazzal a sugárzással vagy több hul­lámhosszúságú fénnyel való rekonstrukciónál színes kép jön létre. A létrehozott hologram rekonstrukciójához a ta­lálmány szerinti eljárást célszerűen úgy foganatosít­juk, hogy egy koherens rekonstrukciós sugár ugyan­abból az irányból hat a hologramra, mint az ennek előállításánál fényhatásra keményíthető rétegre ható összehasonlítási sugár. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt pél­daképpeni foganatosítási, illetve kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra egy csiszolt üveglap és az erre felvitt, fényhatással keményíthető anyag vázlatos metszete, amelyen látható az eredeti felület és a besugárzás által létrehozott hologramfelület is. A 2. ábra az 1. ábrán látható hologram létrehozá­sához használható szerkezet elvi vázlata. A 3. ábra a találmány szerint létrehozott hologram alkalmazásával valamely kép rekonstrukciójához használható szerkezet elvi vázlata. Mint már ismertettük, Denisyuk egy vastag fény­képészeti emulziónak optikai álló-hullámmező által való megvilágítása révén hozott létre hologramot. Az optikai álló-hullámmezőt egy tárgyról visszavert fénynek egy ezzel ellentétes irányú összehasonlítási sugárral való interferenciája révén állította elő. A fényképészeti emulzió a hullámmező maximum­helyeit ezüstlerakódások alakjában tüntette fel. Ezek az ezüstlerakódások a tárgy-hullámmező rekonstruk­ciójához visszaverő felületekként szolgáltak. Az Applied Physics Letters 12. kötete, 9. száma (1968. május 1.) 316-318. oldalain található, hogy az egymással szomszédos álló-hullámfelületek távol­sága körülbelül egy fél hullámhossz és ezek alakja közel azonos. így azzal lehet számolni, hogy egy egyetlen szigetelt álló-hullámfelületnek megfelelő határfeltételek tarthatók, ha az álló-hullámfelületek töredékei, amelyek két párhuzamos sík közötti tá­volságon belül helyezkednek el, szigeteltek. A pár­huzamos síkok egymástól való távolsága körülbelül egy fél hullámhossz. Az ilyen hologramnak fényha­tása van és hasonlóan ver vissza, mint egy fénylő optikai rács, mégpedig egyetlen diffrakciós rendben egy maximális fénymennyiséget. Ez mélyedésekkel van ellátva, amelyek helyzete az álló-hullámfelüle­teknek felel meg és amit a már javasolt hologram­előállítással összefüggésben ismertettünk. Ilyen hologramok előállíthatók egy nagy feloldá­sú, vékony, marás ellen védő anyagréteg besugár­zása révén is, amely üvegen van. A marás ellen vé­dő anyagrétegekhez való előhívási eljárás a bevilá­gított vagy nem bevilágított felületrészek előnyös feloldásából áll, ami a mindenkor alkalmazott anyag minőségétől függ. Feloldáshoz egy előhívó folyadé­kot alkalmazunk. Ilyen módon csak a marás ellen védő anyag külső félhullám-rétegében levő álló-hul­lámfelületeket izoláljuk. Egy nagyobb mélységig va­ló feloldást a már izolált álló-hullámfelületek oldha­tatlansága révén akadályozunk meg. Alumíniumréteg alkalmazásánál olyan hologramot kapunk, amely jól világító, illetve fénylő optikai rácsként viselkedik. Olyan fénynél, melynek hullám­hossza (a megvilágításnál alkalmazott hullámhossz­nak megfelelően) 4880 ángström, a hologramok a visszavert fénynek legalább 73%-át az első rendbe, 26%-át az O. rendbe és 1%-nál kisebb mennyiségét a -1. rendbe hajlítják el. A találmány lehetővé teszi olyan hologram előál­lítását, amely egy képet egyetlen hullámhosszal állít elő akkor, ha ezt több hullámhosszúságú fényt szol­gáltató fényforrással világítjuk be. Ezenkívül előál­lítható többszínű kép, ha ezt több hullámhosszúságú fénnyel világítjuk meg. Ez elvégezhető külön szűrő nélkül vagy szűrőszerkezetekkel, mint ezt később még ismertetjük. Mint más fénylő hologramoknak, a találmány szerint előállított hologramoknak is csak reliefszerűen kialakított információs felületei van­nak és mechanikai úton lemásolhatók. A találmány szerinti eljárással hologramok úgy állíthatók és hívhatók elő, hogy nagy mennyiségű önkényesen elosztott felületi egyenetlenség szuper­ponálható a hologram felületre felvitt információk­ra. Fehér fénnyel való megvilágításnál valamennyi 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom