170814. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas teherelosztó elem

5 170814 6 A rétegeknek ez az egymáshoz való kapcsolódá­sa tetszés szerinti számban ismételhető, illetve a ré­tegek száma a teher nagyságától és jellegétől füg­gően választható meg. Az 5 és 6 hézagok egyszerűen a tartó anyagának szándékolt folytonossági hiányai, amelyek a tartó rétegeit a teher irányára merőleges síkokban szakaszosan elválasztják egymástól. A 2, 3 és 4 jelű rétegek, valamint az 5 és 6 héza­gok egymáshoz viszonyított, ezen kiosztása követ­keztében alakul ki a 2. ábrán föltüntetett alakválto­zási diagram. A 2. ábra legfelső 2a ábrarésze a leg­felső 2 réteg alakváltozását, az alatta elhelyezkedő 2b ábrarész a 3 réteg alakváltozását, míg a legalul elhelyezkedő 2c ábrarész az előbbi rétegek deformá­ciójából adódó eredő alakváltozásokat tünteti fel. A 2. ábrából jól megítélhető az is, hogy ha a ru­galmas 1 teherelosztó elemet magassági értelemben több részre osztjuk, úgy hosszirányban egyre inkább kiegyenlített eredő alakváltozási ábrát fogunk nyer­ni. Ez annyit jelent, hogy elegendő számú réteg ese­tén tág intervallumban változó - tehát erősen fluk­tuáló - teher szélső értékek helyett megközelítőleg egyenleges teher fog a rugalmas 1 teherelosztó elem alatt elhelyezkedő teherhordó tartónak vagy talajnak átadódni. Ily módon a koncentrált terhek kedvező módon megoszlóvá tehetők. A 3. és 4. ábrán olyan kiviteli példát mutatunk be, amelynél a hosszaljas vasúti felépítmény az egymás mellé helyezett 8 hosszalj elemekből van összeállít­va. A 8 hosszalj elemek maguk is több rétegből, az ábrán föltüntetett esetben három rétegből állnak. A 8 hosszalj elemek sorozatához a 9 sín a 10 lekötések­kel van rögzítve. A 8 hosszalj elemek egyes rétegei a 11 erősítő be­tétekkel lehetnek ellátva. Előnyös, ha a 11 erősítő betét pl. megfeszített periodikus acél. A 8 hosszalj elemek egymás alatti három rétegét a 12 hézagok választják el egymástól. A 12 hézagokban valami­lyen 13 kitöltő betét lehet elhelyezve. Ez pl. vala­milyen műanyag betétidom, esetleg massza lehet. Adott esetben a 8 hosszalj elemek homlok oldalaik mentén a 14 illesztő idommal, pl. tüskével lehetnek egymáshoz képest rögzítve. Az utóbbira általában csak pozicionálás szempontjából van szükség, mert sem a 8 hosszalj elemeknek, sem pedig az általuk továbbított teher hatására a 15 talajnak az alakvál­tozása következtében nem ébrednek olyan erők, amelyek a 8 hosszalj elemeket a vágány nyomvona­lához képest keresztirányban el akarnák mozdítani. Az 5. és 6. ábrán ugyancsak hosszaljas vasúti fel­építményt láthatunk, amelynél azonban a 16 hossz­alj elemek sajátságos kialakításúak. E 16 hosszalj elemek hosszirányban elnyújtott hatszögek, melyek ferde felületeik mentén támaszkodnak egymásra. Ez esetben valamennyi 16 hosszalj elem egy-egy 17 hé­zaggal van ellátva. A 9 sín és a legfelső rétegben el­helyezkedő 16 hosszalj elemek között ez esetben ki­alakul egy változó magassági méretű 18 üreg, amely­be - hasonlóan az előbbi példához - valamilyen 19 kitöltő betét helyezhető. A 6. ábrán látható módon a 16 hosszalj elemek 5 ezúttal is el vannak látva 11 erősítő betétekkel, ame­lyek célszerűen megfeszített acélhuzalok. Amennyi­ben a legalsó 16 hosszalj elem sora közvetlenül a 15 talajra támaszkodik, úgy az minden közbenső réteg vagy segédidomok nélkül megvalósítható. 10 A 7. és 8. ábrán azt az esetet tüntettük fel, ami­kor a réteges felépítést mind a 20 sínben kialakított 21 hézagok, mind a 22 hosszalj elemben kialakított 23 hézagok útját megvalósítottuk. Ezáltal a teher szétosztását magát is „decentralizáltuk". 15 A találmány szerinti megoldások segítségével a hagyományos rugalmas ágyazású és folytonosan föl­fekvő hagyományos tartókhoz viszonyítva sokkal előnyösebb teherelosztást, illetve „lágyabb" rugózást tudtunk megvalósítani. Emiatt a dinamikus terhek 20 okozta kedvezőtlen hatások sokkal jobban csillapít­hatok, mint a hagyományos szerkezeti elrendezések esetében. 25 Szabadalmi igénypontok 1. Rugalmas teherelosztó elem, koncentrált jelle­gű erőknek, főleg járművek terheinek teherhordó tartóra vagy kvázi-kontinuumra történő továbbításá-30 ra, ahol a teherelosztó elemek egymással összefüggő rendszere a megközelítően koncentrált jellegű terhe­ket nagy hosszúság és/vagy felület mentén osztja szét, azzal jellemezve, hogy önálló alakváltozásra képes rétegekből (2, 3, 4) van fölépítve, az egyes ré-35 tegek (2, 3, 4) között hézagok (5, 6) vannak, a réte­gek (2, 3, 4) és a hézagok (5, 6) pedig egymáshoz képest oly módon vannak kiosztva, hogy a teher (7) irányában az egymás után következő rétegek (2, 3, 4) közül minden megelőző rétegnek (2) a legna-40 gyobb teherirányú alakváltozásra képes szakasza (2a) az őt követő rétegnek (3) a legkisebb teherirá­nyú alakváltozásra képes szakaszához (3b) esik, és megfordítva, minden megelőző rétegnek a legkisebb teherirányú alakváltozásra képes szakasza (2b) az őt 45 követő rétegnek a legnagyobb teherirányú alakvál­tozásra képes szakaszánál (3a) helyezkedik el. 2. Az 1. igénypont szerinti rugalmas teherelosztó elem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a héza­gokban (5, 6) járulékos rugók és/vagy rugalmas ki-50 töltő betétek (13) vannak elhelyezve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rugalmas te­herelosztó elem kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább hosszirányban, de adott esetben ke­resztirányban és magassági értelemben is részekből 55 van összeállítva, a részek közé pedig erőátadó kap­csolatok és/vagy pozicionáló kapcsolatok, pl. célsze­rűen illesztő idomok (14) vannak beiktatva. (2 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 77.5458.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom