170797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilformamidinek előállítására és ilyen vegyületeket tartalmazó kártevőirtószerek

170797 aromás szénhidrogének, klórbenzol, poliklórbenzol, brómbenzol, 1—3 szénatomos klórozott alkánok, éte­rek, így dioxán, tetrahidrofurán; észterek, így ecetsav­etilészter; ketonok, így metiletilketon, dietilketon; nit­rilek és hasonlók jönnek tekintetbe. A (II) és a (III) általános képletű kiindulási anyagok ismertek vagy ismert módszerek szerint előállíthatók. Az (I) általános képletű vegyületek széles biocid hatással rendelkeznek és a legkülönbözőbb növényi és állati kártevők irtására alkalmasak. Ezek a vegyületek nem csupán a kifejlett egyedek ellen, hanem valamennyi fejlődési állapotú egyedek, így peték, lárvák, nimfák vagy bábok ellen hatásosak. Ezek a vegyületek különösen a Tetranychidae, Ixo­didae, Argasidae és Dermanyssidae családokhoz tar­tozó állat- és mindenek előtt növény-parazita akari­dák irtására alkalmasak. E vegyületek inszekticid tulaj­donságai többek között az Acrididae, Blattidae, Gryl­lidae, Gryllotalpidae, Tettigoniidae, Cimicidae, Phyr­rhocoridae, Reduviidae, Aphididae, Delphacidae, Dias­pididae, Pseudococcidae, Chrysomelidae, Coccinellidae, Bruchidae, Scarabaeidae, Dermestididae, Tenebruini­dae, Curculionidae, Tipulidae, Stomoxydae, Muscidae, Calliphoridae, Trypetidae és a7 Pulicidae családokhoz tartozó rovaroknál mutatkoznak meg. Emellett külö­nösen rizskártevők ellen hatásosak a találmány sze­rinti vegyületek. Az akárkid, illetve inszekticid hatás egyéb akaricid és/vagy inszekticid szerek adagolása útján lényegesen kiszélesíthető és az adott körülményekhez alkalmaz­ható. Adalékokként alkalmasak például szerves foszfor­vegyületek; nitrofenolok és ezek származékai; amidi­nek, különösen formamidinek; karbamidok; piretrin­szerű vegyületek; karbamátok és klórozott szénhidro­gének. Az (I) általános képletű vegyületek a fent említett tulajdonságok mellett hatást mutatnak a Thallophyta osztály képviselői ellen is. E vegyületek egynémelyike baktériumok és fitopatogén gombák ellen is hat. Ezek a vegyületek alkalmasak növénypatogén nematódák pusztítására is. A találmány szerinti vegyületek különböző módon befolyásolják a növények növekedését is. Ezek a ve­gyületek gátolják, késleltetik vagy megakadályozzák a növények növekedését vagy a csírázást. A vegyületek a szokásosan alkalmazott mennyiségben nem fitotoxiku­sak kifejlett növényekre, különböző növényfajtáknál gátolják azonban a hosszanti növekedést. E tulajdon­ságuk miatt a találmány szerinti vegyületek alkalmasak különböző egyszikű és kétszikű növények növekedésé­nek az akadályozására és szabályozására. Ilyen növé­nyek a fűfélék, bokrok, fák, gabona- és hüvelyesnövé­nyek, cukornád, hagyma és burgonya, gyümölcsfák, szőlő és mindenekelőtt dohány, szója, továbbá dísz­növények, amelyeknél a nem kívánt vadhajtások növe­kedésének a meggátlását lehet elérni. A találmány sze­rinti hatóanyagokkal való kezelés útján a hosszanti irányban erőteljesen növekvő dísznövények növekedése olymértékben gátolható, hogy cserepes növényekként tenyészthetők. Ezzel kapcsolatban megemlítjük még azt is, hogy egyes vegyületek kis mennyiségben alkal­mazva elősegítik a gyümölcsleválást (abszcissziót) is. A találmány szerinti vegyületek alkalmazási mennyi­ségei tág határok között változnak, általában 0,1 kg és 8 kg között mozognak hektáronként. Rovarok és az akarina rend képviselőinek az irtásánál előnyösen 0,25—1,5 kg hatóanyagot használunk hektáronként, míg növekedésszabályozási célokra előnyösen 2 kg és 5 kg 5 közötti mennyiséget alkalmazunk hektáronként. Az (I) képletű vegyületeket alkalmas vivőanyagokkal és/vagy adalékanyagokkal együtt használhatjuk fel. Az alkalmas vivőanyagok és adalékanyagok szilárdak vagy folyékonyak és megfelelnek a kártevőirtószerek 10 készítésénél szokásosan használt anyagoknak, így pél­dául természetes vagy regenerált anyagok, oldószerek, diszpergálószerek, nedvesítő-, tapadásjavító-, sűrítő- és kötőanyagok lehetnek. Az (I) képletű vegyületeket felhasználás céljára po-15 rozószerekké, emulgálható koncentrátumokká, granu­látumokká, diszperziókká, spray-vé, oldatokká vágy feliszapolt készítményekké dolgozzuk fel, amelyek az alkalmazástechnikában általában ismertek. Megemlít­jük ezenkívül az úgynevezett állatfürdőket („cattle 20 dips") és az öblítőjáratokat („spray races"), amelyeknél vizes készítményeket alkalmazunk. A találmány szerinti szerek előállítása önmagában is­mert módon az (I) képletű hatóanyagoknak alkalmas vivőanyagokkal, adott esetben a hatóanyagokkal szem-25 ben közömbös diszpergáló vagy oldószerek adagolása mellett való alapos összekeverése és összeőrlése útján történik. A szerek a következő felhasználási alakokban készülnek, illetve alkalmazhatók: Szilárd készítmények: 30 porozószerek, szórószerek, granulátumok, beágya­zott granulátumok, impregnált granulátumok és ho­mogéngranulátumok ; Folyékony készítmények: a) vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátumok: 35 permetezőporok (wettable powder), paszták, emul­ziók; b) oldatok. Az előzőekben leírt szerekben a hatóanyagtartalom 0,1% és 95% között mozog, emellett azonban repülő-40 géppel vagy más alkalmas szórókészülékkel szórva is alkalmazhatók. Az (I) képletű hatóanyagok például a következő alakokban készíthetők el: 45 Porozószerek a) 5%-os és b) 2%-os porozószer készítéséhez a kö­vetkező anyagokat alkalmazzuk: a) 5 rész hatóanyag 50 95 rész talkum; b) 2 rész hatóanyag 1 rész nagydiszperzitású kovasav 97 rész talkum. A hatóanyagokat a vivőanyagokkal összekeverjük 55 és a keveréket megőröljük. Granulátum 5%-os granulátum előállításához a következő anya-60 gokat alkalmazzuk: 5 rész hatóanyag 0,25 rész epiklórhidrin 0,25 rész cetilpoliglikoléter 3,50 rész polietilénglikol 65 91 rész kaolin (szemcsenagyság 0,3—0,8 mm). 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom