170792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás módositott amin-aldehid lakkműgyanták előállítására

MAGYAR SZABADALMI 170792 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ^ Bejelentés napja: 1975. X. 8. (BU—782) Nemzetközi osztályozás: C 08 L 61/24 C 08 L 61/28 C 08 L 67/00 Közzététel napja: 1977. IV. 28. .--.,..-.- - -~ "~~ -ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. V. 31 ff ,' :

'\ Feltalálók: Timár János vegyészmérnök, 1/3 rész, Feuer István vegyészmérnök, 1/3 rész, Szathmári Ferenc vegyészmérnök, 1/3 rész Budapest Tulajdonos: Budalakk Festék- és Műgyantagyár, Budapest Eljárás módosított amin-aldehid lakkműgyanták előállítására i Éterezett amin-aldehid műgyantákat közel fél évszázada használnak a lakkfestékiparban. Alkalmazásuk általában más filmképzőkkel (alkidgyanták, akrilátgyanták) kombinálva történik, mivel filmjeik önmagukban ridegek. A másik filmképző a film lágyítására szolgál. 5 Hőre keményedő bevonatokban és savkatalizátoros rendszerekben az amin-aldehid gyanta reagál a plasztifikáló hatású filmképzővel és térhálós szerkezetű, kellő rugalmassággal rendelkező film képződik. A reakció természetesen csak a filmben megy végbe, ahol a reagáló 10 komponensek térbeli mozgási lehetőségei korlátozottak. Tökéletesebb plasztifikáló hatást lehet elérni az un. belső lágyítású amin-aldehid műgyantákkal. Ezeknél első lépcsőben egy külön készülékben a plasztifikáló hatású lineáris poliésztergyantát, egy másik készülék- 15 ben az amin-aldehid gyantát készítik el. A két komponenst egy második lépcsőben reagáltatják egymással. (Aminoplaste, Bachmann A. Bertz T., VEB Deutsche Verlag für Grundstoffindustrie, Leipzig 1970.). Más eljárás szerint az alkohollal éterezett amin-aldehid gyan- 20 tát az éterező alkoholnál nagyobb forráspontú hosszúláncú karbonsavval nagyobb hőmérsékleten hevítik. (F. P. 890760). Hasonló hatás érhető el metakiilsavval történő, az előbbi eljárással analóg átalakításkor a beépített teli- 25 tétlen reakció centrumra kialakított akrilátészter kopolimer lánccal. (Aminoplaste, Bachmann A. Bertz T., VEB Deutsche Verlag für Grundstoffindustrie, Leipzig 1970.). A fenti eljárások hátránya a nehézkes gyártástechno- 30 lógia. Az amin-aldehid gyanták gőzfűtésű reaktorokban állíthatók elő, mivel a polikondenzációs folyamat által igényelt maximális hőmérséklet 110 °C. A poliésztergyanták előállítása ugyanakkor költséges elektromos, vagy cirkuláltatott hőközlő olajos fűtésű reaktort igényel, mivel az észterezéshez minimálisan 200 °C hőmérséklet szükséges, ami az olcsó gőzfűtésű reaktorban már nem biztosítható. A karbonsavas észterezés, ill. metakrilsavas módosítás, majd kopolimerizáció hőmérsékleti igénye szintén meghaladja a gőzfűtéssel elérhető maximális hőfokot. A technológiai folyamat bonyolultsága, az eljárás energia- és munkaerőigénye, a költséges beruházás és a variációs lehetőségek korlátozottsága megnehezíti ennek a kiváló tulajdonságokkal rendelkező műgyanta típusnak széles körű használatát. Ugyanakkor a festékfelhasználási technológiák gyors fejlődése és számos speciális alkalmazási terület éppen ilyen belső lágyítású amin-aldehid műgyantát igényel. Vizsgálataink során célul tűztük ki olyan új típusú, belső lágyítású éterezett amin-aldehid lakkműgyanta gyártási eljárásának kidolgozását, melynél az aminaldehid gyanta képződési polikondenzációs reakció és a lágyító komponens beépülése az előbbi műgyantába egy lépésben, ugyanabban a gőzfűtésű reaktorban, a reakcióidő számottevő meghosszabbodása nélkül folytatható le. Azt találtuk, hogy végcélunk leggazdaságosabban és technológiai szempontból legegyszerűbben úgy érhető el, ha szakítunk a belső lágyítás korábban kialakult 170792 1