170791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lassú hatású nitrogént tartalmazó szuszpenziós NPK műtrágyák előállítására
5 170791 6 talmat és a térfogatsúlyt. Az 1. táblázatban közölt eredmények az 1. példa szerinti szuszpenziós műtrágya (lásd később) vizsgálatára vonatkoznak 1 napi állás után, a 2. táblázat pedig ugyanezen szuszpenzió 1 hónapi állás után mért adatait tartalmazza. 1. táblázat 100 ml szuszTérfogatsúly g/l Tápanyagtartalom, g/100 ml penzió oszlop Térfogatsúly g/l N P2O5 K2 0 felső 80 ml-ében alsó 20 ml-ében 1210 1190 12,3 11,9 11,1 11,2 10,8 11,0 2. táblázat 100 ml szuszTérfogatsúly g/l Tápanyagtartalom, g/100 ml penzió oszlop Térfogatsúly g/l N P2O5 K2 0 felső 80 ml-ében alsó 20 ml-ében 1195 1203 12,1 11,9 11,0 11,4 11,0 10,9 A táblázatok adatai a szuszpenzió stabilitását igazolják, a tápanyagtartalam ugyanis 1 napi és 1 hónapi állás után is hibahatáron belül megegyezik a szuszpenzió felső és alsó rétegében. Ugyanezt bizonyítja a térfogatsúly állandósága is. Felismerésünk értelmében stabil szuszpenzió karbamid: formaldehid = 1: 0,08—0,4 mólarány intervallumban keletkezik. Ha a formaldehid aránya csak 0,08—0,12, az alapszuszpenzióban 30—50 g/l kondenzátum képződik, ami a végső szuszpenzióban 20—40 g/l koncentrációnak felel meg. Ez esetben a szuszpenzióban előállított kondenzátum elsősorban már nem mint tápanyag, hanem mint stabilizátor szerepel. Felismerésünk szerint tehát a szuszpenzióban, karbamid: formaldehid = 1: 0,08—0,12 mólarány mellett előállított kondenzátum NPK szuszpenziók stabilizálására is felhasználható. Ez főleg akkor előnyös, ha vízoldható műtrágyákból kívánjuk kialakítani az NPK műtrágya szuszpenziót és a kondenzátumot csak mint stabilizátort alkalmazzuk. Találmányunk másik felismerése a szuszpenzióban előállított kondenzátum minőségére vonatkozik. Meglepően azt tapasztaltuk, hogy a szuszpenzióban előállított kondenzátum aktivitása lényegében nagyobb, mint az ismert módszerekkel előállított szilárd kondenzátumoké. A kondenzátum aktivitását az aktivitási indexszel (Aj) fejezik ki, amelyet a hideg vízben oldhatatlan nitrogéntartalom (Nh ) és a forró vízben oldhatatlan nitrogéntartalom (Nf ) alapján számítunk ki. _ N h %-N f % A' Nh % 10 ° A szuszpenzióban előállított kondenzátum aktivitása A; = 75—85, tehát jóval magasabb, mint a legjobb minőségű szilárd kondenzátumoké, melyeknek aktivitása A; = 45—55. A szokatlanul nagy aktivitás egyrészt a kedvező karbamid: formaldehid mólaránynak, másrészt a kondenzátumképződés módjának, a kondenzációs magokon való kicsapódásnak tulajdonítható. Felismerésünk tehát olyan nagy nitrogénaktivitást tesz lehetővé a szuszpenzióban, amilyen a karbamid-formaldehid kondenzátum ismert módon való előállításával 5 meg sem közelíthető. A rendkívül nagy aktivitás — felismerésünk eredményeképpen — lehetővé teszi az ilyen szuszpenziók kiegészítő, talajfelületi trágyaként való alkalmazását. A szuszpenzió karbamid és ammóniumfoszfát-tartalma 10 a gyorshatású nitrogént, kondenzátumtartalma pedig a lassú, tartós hatású nitrogént biztosítja. Ismereteink alapján, minél nagyobb a kondenzátum aktivitása, annál rövidebb a hatóidő, de annál intenzívebb a hatás. A szuszpenzió igen magas aktivitása 2—3 hónapos in-15 tenzív hatást biztosít, s így igen alkalmas kiegészítő trágyaként a talaj felső, néhány cm-es rétegében való felhasználásra. Ha a szuszpenziót alaptrágyaként, a talajba mélyszántással bemunkálva kívánjuk alkalmazni, a hosszabb 20 hatóidő biztosítására célszerű olyan szuszpenziót készíteni, amelyben a kondenzátum aktivitása nem nagyobb, mint A; = 65. Első felismerésünk értelmében ilyen szuszpenzió úgy állítható elő, hogy a kondenzátum egy részét A; = 75—85 aktivitással magában a 25 szuszpenzióban hozzuk létre, másik részét pedig Aj = 40—50 aktivitású poralakú kondenzátum alakjában adagoljuk a szuszpenzióhoz. A szuszpenzió kondenzátumtartalmának aktivitása a szuszpenzióban létrehozott és a poralakban hozzáadott kondenzátum ak-30 tivitásából számítható. Ha pl. a szuszpenzióban létrehozott kondenzátum az összes kondenzátumtartalomnak 50%-a, aktivitása pedig A; = 80, a poralakú kondenzátum az összes kondenzátumtartalomnak ugyancsak 50%-a, aktivitása pedig Aj = 40, akkor a szusz-35 penzió kondenzátumtartalmának aktivitása A; = 60. A találmány eljárás lassú hatású nitrogént tartalmazó szuszpenziós NPK műtrágyák előállítására. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy legfeljebb 40%-os és 25 °C hőmérsékletű karbamid oldathoz ke-40 verés közben karbamid: K2 0 = 1: 0,1—0,3 mólarányban, 0,25 mm-nél kisebb szemcseméretű káliumklorid, vagy káliumszulfát műtrágyát adunk, az oldat pH-ját foszforsavval 3—4 értékre állítjuk és az oldathoz legalább 15 perc keverés után karbamid: formaldehid = 45 1: 0,08—0,4 mólarányban 40%-os formaldehidet adagolunk és a keverést legalább 5 órán át folytatjuk. 5 óra után adott esetben karbamid: K2 0 = 1: <0,3 mólarányban további kálisót és/vagy karbamid: kondenzátum = 1: < 0,25 súlyarányban finomra őrölt kar-50 bamid-formaldehid kondenzátumot adunk az elegyhez, majd az így nyert alapszuszpenzióhoz legalább fél óra keverés után, állandó keverés közben, kálium- és/vagy ammóniumfoszfát tartalmú, 6—7 pH-jú alapoldatot adunk, melynek P2 0 5 -tartalma legfeljebb 35% és az így 55 kapott műtrágya szuszpenziót még legalább egy órán át keverjük. A felhasznált, finomra őrölt kondenzátum aktivitása A; = 40—60. A kálium- és/vagy ammóniumfoszfát tartalmú alapoldatot tömény foszforsavból állítjuk elő, melyet a kí-60 vánt K2 0- és N-tartalomnak megfelelően kálilúggal és/vagy ammóniaoldattal 6—7 pH-ig semlegesítünk, miközben a reakcióelegyet hűtjük. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy stabilis műtrágya szuszpenziók előállítását teszi lehetővé stabi-65 lizátor hozzáadása nélkül. A stabilizátor maga a kon-3
