170783. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anioncserélők előállítására

170783 divinilszabacát, dialliltartarát, diailiiszilikát, trialllil­trikarballilát, triallilakonitát, triallilcitrát, triallil­foszfát, N,N'-metiléndiakrilamid, N,N'-metil'én­dimetilakrilamid, N,N'-etiléndiakrilamid, l,2-di-(a­metilmetilénszulfonamido) -etilén, trivinilbenzol, tri­vinilnaftalin, polivinilantracének, főként a divinil­benzol, trivinilciklohexán és etilénglikoldimetakri­lát. Alkalmazhatók továbbá olyan térhálósított vinil­aromás keverékpolimerek is, amelyeknek előállítá­sánál más vinilvegyületeket alkalmaztunk adalék­anyagként, ilyenek a metilakril- és akrilvegyületek, főként az akrilnitril, etilén, propilén, izobutilén, vi­nilklorid, vinilacetát, vinílidénklorid, vinilpiridin, helyettesített vinilpiridinek, valamint a vinilkinoli­nok és vinilpirrolidon. Megfelelnek továbbá adalék­anyagként a polietilén kötést tartalmazó telítetlen vegyületek, így az izoprén, butadién, kloroprén, pi­perilén, pentadién, hexadién, oktadién, dekadién, hexatrién, ciklopentadién, valamint ezek helyettesí­tett termékei, például a kloroprén, 2,3-dimetil­butadién, 2,5-dimetil-hexadién, 2,5-dimetil-oktadién, amelyek általában úgy viselkednek, mint hogyha csak egy kettős kötést tartalmaznának. Az adalék­anyagok tetszés szerinti mennyiségben alkalmazha­tók. Az anioncserélő műgyanták előállításánál azon­ban a fenti adalékanyagokat a monomerek összsú­lyára számítva 10 súly%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazó keverék-polimerek a találmány szempont­jából kevésbé jelentősek, mivel ezáltal viszonylag alacsonyabb ioncserélő kapacitású műgyanták állít­hatók elő. A polimerek duzzasztószereként elsősorban a ha­logénezett szénhidrogének, így a diklórmetán, szén­tetraklorid, diklóretán, triklóretilén, szimmetrikus tetraklóretán, 1,1,2-triklóretán, tetraklóretilén, di­klórpropán, pentaklóretán, ciklopropánok, tetraklór­propánok, továbbá a poláros szerves oldószerek, így a dimetilformamid, dimetilszulfoxid és szulfolán, va­lamint a nitrocsoporttal helyettesített alifás vagy aromás szénhidrogének, így az 1-nitropropán, 2-nitropropán, nitroetán vagy nitrobenzol jön számí­tásba. A fent nevezett duzzasztószerek önmagukban vagy egymással elegyítve alkalmazhatók. A halogénmentes duzzasztószereket, így a nitro­benzolt, nitroetánt, nitropropánt, dimetilszulfoxidot, vagy szulfolánt előnyösen akkor alkalmazzuk, ha az előállítandó anioncserélőknek adhat le halogénato­mot, például klóratomot, ilyen minőségi követel­mény áll fenn anioncserélőkre a nukleáris erőmű­veknél. Savas katalizátorként a következő vegyületek jön­nek számításba: Friedel-Crafts katalizátorok, így cinkklorid, alumínium-klorid, óntetraklorid, vas­- (III)-klorid, elsősorban az erős savak, éspedig mind a szerves savak, például az alifás és aromás szulfonsavak, így metán-, benzol- és toluolszulfon­savak, mind az erős szervetlen savak, főként az oxi­géntartalmú savak, így a foszforsav és ennek savas észterei, elsősorban a kénsav (koncentrált vagy füs­tölgő kénsav). Felhasználhatók szervetlen oxigéntar­talmú savak, így kénsav és rövidszénláncú alifás kar­bonsavak, vagy ezek anhidridjeinek, például ecet­savnak vagy ecetsavanhidridnek az elegyei is. A szerves polimereknek az N-hidroxialkilimidek­kel történő találmány szerinti reakcióját általában 0-150 °C, előnyösen 30-100 °C közötti hőmérsékle­ten végezzük. Az észtereket emellett előnyösen olyan mennyi-5 ségben alkalmazzuk, hogy 1 mól aromás egységre, vagyis a polimerben 1 mól aromás magra 0,5-4 mól, előnyösen 1-2,5 mól észter jusson. A savas katalizátorok mennyisége tág határok'kö­zött ingadozhat, általában előnyösnek bizonyult, ha 10 1 mól észterre számítva 0,1-1,5 mól, előnyösen 0,75-1,25 mól katalizátort alkalmazunk. A reakciót előnyösen akként végezzük, hogy elő­ször az N-hidroxialkilimidek észtereit állítjuk elő, mimellett a duzzasztószer egyidejűleg az észterezési 15 reakció oldószereként is szolgálhat, és a polimere­ket az észterek ilyen oldataiba beduzzasztjuk. A sa­vas katalizátorok hozzátétele és a szükséges reakció­hőmérséklet beállítása után végbemegy az észter és a polimer közötti reakció. 20 Az acilaminalkilezés végén a reakciótermékekről az acilcsoportot ismert módon, például az acilamin'o­alkilezett termék lúgos vagy savas hidrolízisével vagy hidrazinnal való reakcióval és ezt követő sa­vas hidrolízissel, adott esetben szerves oldószerek, 25 illetve duzzasztószerek jelenlétében, lehasítjuk. Az acilaminoalkilezett termék elszappanosításához azt előnyösen a reakcióközegből leválasztjuk például le­szívatás útján. Adott esetben az elkülönített termé­ket szárítjuk vagy egy vízzel elegyedő szerves oldó-30 szerrel, például metanollal, etanollal, dioxánnal, tet­rahidrofuránnal mossuk. Az elválasztott terméket végül 100 és 250 °C közötti hőmérsékleten autok­lávban mintegy 5-40 súly%-os vizes vagy alkoho­los alkálifémhidroxid oldattal, így nátrium-hidroxid-35 dal, káliumhidroxiddal vagy körülbelül 5-80 súly%-os vizes ásványi savoldattal, például sósavval, hidrogénbromiddal vagy kénsavval elszappanosítjuk. Az acilaminoalkilezett terméket másrészt hidrazin­hidrát 5-50 súly%-os vizes vagy alkoholos oldatá-40 val 50-100 °C közötti hőmérsékleten is reagáltathat­juk. Az előnyös kiviteli mód szerint az utóbbi oldat egyéb alkálifémeket, így kausztikus alkálifémeket is tartalmazhat 1-20 súly% mennyiségben. A reakció­terméket elkülönített állapotban, vízzel mossuk és 45 végül ásványi sav 5-20 súly%-os vizes oldatával a hidrolízis teljessé tételéig melegítjük. A találmány szerinti módszerrel előállított amino­alkil-vegyületek ismert módon alkilezéssel átalakít-50 hatók. Erre a célra a következő ismert alkilezőszere­ket alkalmazhatjuk: alkilhalogenidek, például me­til-, etil-, propil-klorid vagy -bromid, dialkilszulfá­tok, például dimetilszulfát, alkilénoxidok, például etilén- vagy propilénoxid, halogénhidrinek, poliha-55 logén-vegyületek, epihalogénhidrinek, etiléniminek vagy formaldehid-hangyasav-keverékek. A találmány szerinti eljárás segítségével anioncse­rélő tulajdonsággal rendelkező olyan aminoalkilcso­portokat tartalmazó vízoldhatatlan műgyanták egy-60 szerűen és veszélymentesen állíthatók elő, amelyek­nek igen nagy kapacitásuk és szemcsestabilitásuk van. A találmány szerinti eljárással előállítható anion­cserélő tulajdonságú új, aminoalkilcsoportot tartal-65 mázó vízoldhatatlan műgyantáknak az a jellemző 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom