170782. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-aril-uracil-származékok előállítására
5 170782 6 4'-dimetilamidoszulfonil-2-bróm-4-amino-difenilszulfld, 4'-morfolinoszulfonil-2,6-dibróm-4-amino-difenilszulfid, 4'-klór-2-trifluormetil-4-amino-difenilszulfid, 4'-nitro-2,6-diklór-4-amino-difenilszulfid, 2',4'-diklór-2-nitro-4-amino-difenilszulfid, 4'-klór-2-dimetilaminoszulfonil-4-amino-difenilszulfid, 4'-metilszulfonil-2,6-dibróm-4-amino-difenilszulfid, 4'-klór-2,3,5,6-tetrametil-4-amino-difenilszumd, 4'-metil-2,6-diklór-4-amino-difenilszulfoxid, 4'-klór-2,6-dimetil-4-amino-difenilszulfoxid, 4'-2,6-triklór-4-amino-difenilszulfoxid, 4'-dimetilaminoszulfonil-2,6-diklór-4-amino-difenilszulfoxid, 4'-bróm-2,6-diklór-4-amino-difenilszulfon, 4'-acetilamino-2-bróm-4-amino-difenilszulfon, 4',2,6-triklór-4-amino-difenilszulfon, 4'-bróm-2,6-diklór-4-amino-difenilszulfon, 4'-metil-2,6-diklór-4-amino-difenilszulfon, 4'-fenil-2-klór-4-amino-difenilszulfon, A III általános képletű kiindulási 3-alkoxi-akriloil-izocianát-származékok ismertek vagy ismert eljárások segítségével állíthatjuk elő, például a megfelelő 3-alkoxi-akrilsavklorid és ezüstcianát, vagy a megfelelő 3-alkoxi-akrilsavamid és oxalilklorid reakciójával. A III általános képletű vegyületekre példaként a következőket említjük meg: 3-etoxi-akrilsav-izocianát, 3-metoxi-akrilsav-izocianát, 3-izopropoxi-akrilsav-izocianát, 3-metoxi-metakrilsav-izocianát, 3-etoxi-metakrilsav-izocianát, 3-etoxi-krotonsav-izocianát, 3 -metoxi-krotonsa v-izocianát, 3-butoxi-krotonsav-izocianát, 3-etoxi-2-etil-krotonsav-izocianát, 3-etoxi-2-metil-krotonsav-izocianát, 3-etoxi-2-allil-krotonsav-izocianát, 3-metoxi-2-butil-krotonsav-izocianát. A b) eljárásváltozatnál kiindulási anyagként alkalmazott VI általános képletű vegyületek ismertek vagy ismert eljárások segítségével állíthatjuk elő, például ortohangyasav-trialkilészterek és cianoacetil-uretánok reakciójával. Példaként említjük a következőket: N-(2-ciano-3-etoxi-akriloil)-uretán, N-(2-ciano-3-metoxi-akriloil)-uretán. a) eljárásváltozat: Az a) eljárásváltozat értelmében valamely II általános képletű vegyületet — ahol Ar, X, R1, R 2 , R 3 és R 4 jelentése a megadott — valamely III általános képletű acil-izocianáttal — ahol R5, R 6 és R 10 jelentése a megadott — reagáltatunk, célszerűen 1: 1 mólarányban valamely inert oldószerben, például benzolban, toluolban, benzinben, petroléterben, diklórmetánban, kloroformban, tetraklórmetánban vagy éterekben, például diizopropiléterben, tetrahidrofuránban, dioxánban vagy 1,2-dimetoxietánban. Amennyiben a III általános képletű 3-alkoxi-akriloíl-izocianátok előállítása 3-alkoxi-akrilsavkloridokból és ezüstizocianátokból történt, úgy felhasználhatjuk a nyers izocianát-oldatokat, amelyek még tartalmaznak ezüstsókat, a további reakcióhoz. A IV általános képletű karbamid-származékok — ahol Ar, X, R1, R 2 , R 3 , R 4 , R 5 , R 6 és R 10 jelentése a megadott — képződése a II és III általános képletű komponensekből exoterm reakció közben könnyen végbemegy. A hőmérsékletet hűtés segítségével 20—40 °C-on tartjuk. Ha a reakció a II általános képletű komponens nehéz oldhatósága következtében lelassul, úgy kö-5 rülbelül 60—120 °C-ra történő melegítéssel gyorsabbá tehetjük a reakciót. A keletkező IV általános képletű karbamid-származék a fentiekben megadott oldószerekben általában nehezen oldódik és így jó kitermeléssel állíthatjuk elő. Az eljárás során 3-alkoxi-akriloil-izo-10 cianátokat is tartalmazó ezüstsókhoz jutunk, amelyeket poláros oldószerekből, például dimetilformamidból, dimetilszulfoxidból, hexametilfoszforsavtriamidból, N-metil-pirrolidinből vagy tetrametilkarbamidból történő átkristályosítással, adott esetben valamely enyhe redu-15 kálószer, például réz-, vas- vagy cinkpor vagy redukáló só, például nátriumszulfit, nátrium-bór-hidrid alkalmazása közben, tisztítunk. Az így kapott IV általános képletű l-aril-3-akriloil-karbamid-származékok — ahol Ar, X, R1, R 2 , R 3 , R 4 , 20 R6 , R 6 és R 10 jelentése a megadott — ciklizálását vizes— lúgos vagy vizes-alkoholos oldatban végezzük, &—12, előnyösen 9—11 pH-értéken. Egy másik alternatíva szerint végezhetjük a ciklizálást alkálifémalkoxidos, előnyösen kálium-terc-butilátos kezeléssel. E célból fel-25 oldjuk a IV általános képletű karbamid-származékot terc-butanolban és visszafolyatás közben ekvivalens mennyiségű kálium-terc-butiláttal forraljuk, majd teljesen ledesztilláljuk az oldószert és a maradékot vákuumban 150 °C-ig, előnyösen 120 cC-ig hevítjük. Az így 30 kapott V általános képletű 1-aril-uracil-káliumsók egy része jól oldódik vízben, ezért azokat úgy tisztíthatjuk, hogy feloldjuk forró vízben és azután megsavanyítva kiválik a tiszta I általános képletű termék. Azonban úgy is eljárhatunk, hogy alkilezőszerekkel, például metil-35 kloriddal, etilbromiddal, izopropiljodiddal, allilbromiddal vagy n-butiljodiddal reagáltatjuk poláros oldószerekben, például dimetilformamidban, acetőnitrilben, acetonban vagy etanolban, és így jutunk a nitrogénatomon alkilezett l-aril-3-alkil-uracil-származékokhoz. 40 b) eljárásváltozat: A b) eljárásváltozat értelmében valamely II általános képletű vegyületet — ahol Ar, X, R1, R 2 , R 3 és R 4 jelentése a megadott — valamely VI általános képletű 45 vegyület — ahol R5 , R 11 és R 12 jelentése a megadott — ekvimoláris mennyiségével, valamely oldószerben, 40— —120 °C, előnyösen 60—100 °C hőmérsékleten melegítjük. Oldószerként poláros, szerves oldószereket alkalmazunk, például metanolt, etanolt, tetrahidrofuránt, 50 acetont, 1,2-dimetoxietánt. így keletkeznek a VII általános képletű enamin-származékok — ahol Ar, X, R1, R 2 , R 3 , R 4 és R 12 jelentése a megadott —, amelyeket oldószerben forralva, vagy előnyösen olvadékban 150—280 °C, célszerűen 180—250 55 °C közötti hőmérsékleten hevítve, az R12 OH általános képletű alkohol — ahol R12 jelentése a megadott — lehasadása közben, például etanol vagy metanol lehasadása közben ciklizálunk és így jutunk a VIII általános képletű uracil-származékhoz — ahol Ar, X, R1, R 2 , 60 R3 , R 4 és R 5 jelentése a megadott —. ' A VIII általános képletű nitril-csoportöt tartalmazó uracil-származékot 150—250 °C, előnyösen 160—200 °C-on savas kezeléssel hidrolizáljuk vagy dekarboxilezzük. A hidrolízist és dekarboxilezést előnyösen egy lé-65 pésben végezzük 60—90%-os kénsavas hevítés segítsé-3
