170778. lajstromszámú szabadalom • Fungicid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható 1-propil-imidazolil-származékok és azok sóinak előállítására

5 170778 6 1 mól (III) általános képletű szerves fémvegyületet alkal­mazunk. A reakció során kapott terméket önmagában ismert módon különítjük el. A találmány szerint előállítható vegyületek erős fungi­toxikus hatást mutatnak. A kultúrnövényeket a gombák pusztításához szükséges koncentrációkban nem károsít­ják, ezért növényvédőszerként gombák pusztítására al­kalmasak. A növényvédelemben fungitoxikus szereket alkalmazunk különböző gombafajták, így Archimyce­tes-ek, Phycomycetes-ek, Ascomycetes-ek, Basidiomy­cetes-ek és Fungi imperfecti pusztítására. A találmány szerint előállítható vegyületeknek igen széles hatásspektrumuk van, és alkalmazhatók a föld feletti növényrészeket megtámadó élősdi gombák és a föld alatti növényrészeket károsító gombák, valamint a magon keresztül fertőző gombák pusztítására. A találmány szerinti hatóanyagok különösen jó ha­tást mutatnak a föld feletti növényrészeket károsító gom­bák, mint például Erysiphe-fajták, Fusicladium-fajták, Podosphaera-fajták, Venturia-fajták, továbbá Piricu­laria- és Pellicularia-fajták ellen. Megemlítjük, hogy a találmány szerint előállítható ha­tóanyagok nemcsak protektiv, hanem kurativ hatással is rendelkeznek, így eredményesen alkalmazhatók fertőzés után is. A hatóanyagokat szisztémikus hatásuk követ­keztében gombás fertőzés ellen úgy is alkalmazhatjuk, hogy a hatóanyagot a talajon keresztül, illetve a vetőma­gokra permetezve juttatjuk a növénybe. A találmány szerinti hatóanyagok növényvédőszerként vetőmagcsá­vázásra valamint a föld feletti növényrészek kezelésére alkalmazhatók. A találmány szerinti anyagokat a növények jól viselik el. Melegvérűekkel szemben kevéssé toxikusak. Mivel a vegyületek majdnem szagmentesek és az emberi bőrre nem károsak, kezelésük nem kellemetlen. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos ké­szítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálósze­reket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző sze­reket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkil­naftalineket, klórozott aromás vegyületeket vagy klóro­zott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így cik­lohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, alko­holokat, így butanolt vagy glikolt, valamint ezeknek éte­reit és észtereit, ketonokat, így acetont, metiletilketont, metilizobutilketont, vagy ciklohéxanont, erősen poláris oldószereket, így dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő­vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszól-hajtógázok, például halogénszénhidrogének, így freon; szilárd hordozó­anyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyag­föld, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld és a szintetikus kőlisztek, így nagy­diszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok jö­hetnek szóba. Emulgeálószerként és/vagy habképző szer­ként nem ionos és anionos emulgeálószereket, így poli­oxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholéte­reket, például alkilarilpoliglikol-étert, továbbá alkilszul-5 fonátokat, alkilszulfátokat és arilszulfonátokat, vala­mint fehérje-hidrolizátumokat, diszpergálószerként lig­nint, szulfitszennylúgokat és metilcellulózt használha­tunk fel. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben 10 előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal, így fun­gicidekkel, inszekticidekkel, akaricidekkel, nematocidek­kel, herbicidekkel, madárriasztószerekkel, növekedés­serkentő szerekkel, növény tápszerekkel, talaj szerkezet­javító szerekkel összekeverve is. 15 A készítmények általában 1—95, előnyösen 5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítmények alakjá­ban vagy az azokból további hígítással készített felhasz­nálási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, 20 szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában al­kalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon törté­nik, például permetezéssel, öntözéssel, porlasztással, kö­dösítéssel, porozással, száraz csávázással, nedves csává­zással vagy inkrusztálással. 25 Ha a találmány szerinti anyagokat levélfungicid szer­ként alkalmazzuk, a hatóanyagkoncentrációt az alkal­mazásra kész készítményekben tág határok között vál­toztathatjuk. Általában 0,1 és 0,00001 súly%, előnyösen 0,05 és 0,0001 súly% közé esnek. 30 Ha a hatóanyagokat vetőmagcsávázásra használjuk fel, 1 kg vetőmagra általában 0,001—50 g, előnyösen 0,01—10 g hatóanyagot juttatunk. A találmány szerinti hatóanyagok sokoldalú felhasz­nálási lehetőségére az alábbi példákat közöljük: A példa Fusicladium (almavarasodás) elleni protektiv hatás 40 vizsgálata Oldószer: 4,7 súlyrész aceton Emulgéátor: 0,3 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Víz: 95 súlyrész 45 Az 1. táblázatban megadott hatóanyagkoncentráció eléréséhez szükséges mennyiségű hatóanyagot a meg­adott mennyiségű oldószerrel elegyítjük, és a koncentrá­tumot a megadott mennyiségű emulgeátort tartalmazó vízzel hígítjuk. 50 A kapott permetlével 4—6 leveleket hordozó almacse­metéket csuromvizesre permetezünk. A növényeket 24 órán át 20 °C hőmérsékletű 70% relatív légnedvességű üvegházban tartjuk. A csemetéket az almavarasodás kórokozójának (Fusicladium dentricium Fuck.) vizes 55 konídiumszuszpenziójával megfertőzzük, majd 18 órán át 18—20 °C hőmérsékletű, 100% relatív légnedvességű helyiségben tartjuk. A növényeket ezután újabb 14 napon át üvegházban tartjuk. 60 A megfertőzés után 15 nappal meghatározzuk a cse­meték károsodási százalékát a kezeletlen, megfertőzött kontrollnövényekhez viszonyítva. 0% károsodási fok esetén a növény ép marad, míg ha a károsodási fok 100%, a növény állapota azonos a ke-65 zeletlen kontroliéval. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom