170774. lajstromszámú szabadalom • Összekötő készlet belső maggal erősített villamos vezetékek mechanikai és villamos csatlakoztatására

7 1Z07Z4 8 amikor a 20 hüvelyt rászorítjuk a 4 betétre, a 4 betétet pedig a 14 magra. Ezért célszerű, hogy a 4 betét külső 9 felülete és a 20 hüvely belső felülete között az átmérő 2,5%-ánál kisebb legyen a hézag. 10% és 40% közötti hézag lehet a 4 betét felső furata és a vezeték 14 magja között. A viszonylag kis hézag azért előnyös, mivel ez biztosítja ä leghatékonyabb és legeredményesebb mechanikai kapcsolatot és a betét így fogja meg legerősebben a vezeték magját a sajtolás után. Azonban legalább 10% hézagra van szükség ahhoz, hogy a 4 betétet könnyen rá tudjuk húzni a vezeték 14 magjára. Ezen túlmenően egyetlen betét méretet többféle vezeték mérethez használhatunk fel, így a hézag a 4 betét furata és a vezeték 14 magja között a vezeték méretétől függően körülbelül 40%-ig terjedhet. A 4 betéten levő 6 bordák külső 9 felületeinek összterülete és kialakítása olyan legyen, hogy a 6 bordák ne nyomódjanak bele lényegesen a 20 hüvely falába a sajtolási művelet során. Ezért a 6 bordák külső 9 felülete a bordák által meghatározott közös henger felületének körülbelül egyharmadakétharmada legyen (kedvező érték a fele). Másrészt a 6 bordák között elegendő helyet kell biztosítani, hogy ne nyomódjanak egymáshoz, amikor a 20 hüvelyt rásajtoljuk a 4 betétre és eközben a 6 bordák sugárirányban befelé elmozdulnak. Minél nagyobb a hely a 6 bordák között, annál nagyobb a 6 bordák sugárirányú mozgási lehetősége a vezeték 14 magja irányában. A 6 bordák között szükséges hely nagysága a 4 betét segítségével összekötendő vezetékek magjának az átmérőjétől függ. Olyan betét, melynek bordái között viszonylag nagy a kerület mentén az osztás, nagy vezeték mag mérettartományhoz használható fel. A 6 bordák osztása akkor kedvező, ha a 4 betét 5 furat legalább 20%-ban csökkenni tud és csak 50%-os csökkenésnél kezdenek a 6 bordák egymás felé hajlani. Célszerű az a kialakítás, amelynél a 6 bordák külső 9 felülete még elég nagy és ugyanakkor a közöttük levő tér is elegendő, ahol a 4 betéten levő 6 bordák és a közöttük levő tér közel egyenlőek. A 6. ábra egy összekötés keresztmetszetét mutatja sajtolás után, amely alatt ä 4 betét 6 bordáit sugárirányban befelé kényszerítettük mindaddig, amíg a vezeték 14 magja és a 4 betét között szoros kapcsolat nem jött létre. A 4 betét 5 furata nem tartja meg hengeres alakját a sajtolás után, ehelyett egy közel háromszög alakot vesz fel, ahol a 6 bordák közötti rész fala kifelé bukik. A 4 betét 6 bordáinak külső felületei részben benyomódnak a 20 hüvely belső falába és így biztos mechanikus kapcsolatot szolgáltatnak. A 28 kitöltő anyag kitölti a szabad tereket a 4 betét 6 bordái között. A 4 betét kialakítása akkor kedvező, ha a 6 bordák és a közöttük levő 8 részek falai egy összefüggő folyamatos 5 furatot vesznek körül, mély összetartja a sodrott 14 mag huzaljait és megakadályozza, hogy ezek sugárirányban kifelé elmozduljanak a bordák közötti térbe. Ha a 14 mag huzaljai bekerülnének ebbe a térbe, a 6 bordák nem tudnának szoros és biztos rögzítést szolgáltatni. Ez főleg olyan vezetékeknél fontos, ahol a 14 mag nincs előre alakítva, vagy nincs véglegesen beállítva. Amikor a kívülfekvő vezető 12 köpenyt eltávolítjuk egy ilyen 10 vezetékről, a 14 mag huzaljai hajlamosak rá, hogy szétcsavarodjanak és kibomoljanak. A 4 betét folytonos 5 furata befogadja ezeket a szabálytalanul elhelyezkedő huzalokat és megakadályozza, hogy azok a sajtolás során kifelé elmozduljanak a 6 bordák közötti térbe. A 6 bordák közötti 8 részek fala legyen viszonylag vékony, hogy sajtolás alatt csak minimális ellenállást tanúsítsanak az alakváltozással szemben. Ha a 8 részek fala túl vastag, és ezért jelentős szilárdsággal rendelkezik, a sajtolási erő nagy részét arra kell használni, hogy ezeket a 8 részeket deformáljuk, ahelyett, hogy a 6 bordákat sugárirányban befelé kényszerítve létrehoznánk a szoros kapcsolatot a 4 betét és a 10 vezeték 14 magja között. A 6 bordák közötti 8 részek tulajdonképpen olyan oszlopok, melyeket a sajtolás során meg kell hajlítani. A találmány szerinti betét egy előnyös kialakításánál az egyes 8 részek falának vastagsága kisebb a 8 rész szélessége 25%-ánál. így a 8 részeket minimális erőhatással deformálni tudjuk. A találmány szerinti 4 betét hossza az ilyen betéttél összekapcsolandó vezetékek magátmérőjéhez igazodik. Ha a betét belső átmérője viszonylag közel van a vezeték magátmérőjéhez, rövidebb betét is használható. Azonban van egy minimális betét hoszszúság, mely alatt gyakorlatilag lehetetlen elegendő szilárdságú kötést nyerni a betét és a mag között. Például a kisebb méretű vezetékeknél, melyek magátmérője kb. 6,35 mm, a betét hosszú legyen, legalább 50 mm még akkor is, ha a betét belső átmérője csak kevéssel nagyobb, mint a vezeték magátmérője. Hosszabb betétekkel szélesebb magátmérő tartományt lehet átfogni, mivel ezek nagyobb megfogási felületet nyújtanak a mag megszorításakor. A találmány szerinti betétnél kedvező az a hosszúság, amely körülbelül nyolcszorosa a betét belső átmérőjének. A gyakorlatban két alumínium vezetőjű és acélmag erősítésű (ACSR) vezeték találmány szerinti összekötésénél a vezetékeket úgy készítjük elő, hogy azok végéről a vezető huzalokból álló köpenyt eltávolítjuk körülbelül a felhasználandó betét hosszával egyező szakaszon. Ha a vezetékek nem előalakított sodrott maggal rendelkeznek, a lecsupaszított magot ideiglenesen szalaggal, vagy hasonlóval átköthetjük, hogy a mag ne bomoljon szét. Ezután egy betétet csúsztatunk rá a mag nem betekert végére és az ideiglenes, befelé elhelyezkedő szalagot eltávolítjuk a magról. Ekkor tovább toljuk a betétet, amíg az neki nem ütközik a vezeték köpenyéhek. Mindegyik betétet és a betéttel körülbelül azonos hosszúságú vezetékdarabot betoljuk egy hüvely ellentétes Végeibe, míg a betétek neki nem ütköznek a hüvely közepére elhelyezett ütközőtagnak. Célszerű a hüvelyt kitöltő anyaggal feltölteni, mely a párát és más szennyeződéseket távol tartja a hüvelytől. Amint a betétet és a vezetékvéget behelyeztük a hüvelybe, a kitöltő anyag szétárad a betét és a vezeték körül és esetleg kiszivároghat a hüvely végén. A hüvely közepén levő ütköző tag megakadályozza, hogy a kitöltő anyagot a hüvely másik végén kitoljuk, amikor a betétet és a vezetéket betoljuk a hüvelybe. A hüvelyt olyan kereskedelemben kapható sajtológéppel sajtoljuk rá a vezetékre, melyek erőhatása 12-150 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4