170762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-dinitro-anilin származékok előállítására

5 Í70762 6 utóbbi lépés rendkívül fontos, minthogy az ilyen kezelés növeli a kívánt termék hozamát a III általános képletű N-nitrózó melléktermékek — ahol Rj, V, W, Y és Z jelentése a fenti — továbbreagáltatása útján. Azt is meg­állapítottuk, hogy a reakcióelegyben jelenlevő egy mól III általános képletű vegyületre vonatkoztatva a sósav és a szulfaminsav mólszámát minden esetben legalább 1: 1 arányértékre szükséges beállítani. A III általános kép­letű N-nitróZó-származékra vonatkoztatva a sósav mól­aránya előnyösen mintegy 5:1 és 1,5: 1 arányértékek közötti érték. A III általános képletű N-nitrózó-szár­mazékra vonatkoztatva a szulfaminsav mólaránya elő­nyösen 2:1. A denitrozálási művelet hőmérsékletét 20 °C és 100 °C, előnyösen 80 °C és 100 °C között vá­lasztjuk meg. Bár a denitrozálási műveletet foganatosít­hatjuk atmoszferikus nyomáson is, előnyösen nyomás alatt dolgozunk a sósavveszteség minimalizálására. A találmány szerinti eljárásban más denitrozálósze­rek, így például csak a sósav vagy a vas(II)-klorid is al­kalmazhatók, előnyös azonban a sósav és a szulfamin­sav kombinációját használjuk. Bár a találmány szerinti eljárást előnyösen szakaszo­san foganatosíthatjuk, dolgozhatunk folyamatos üzem­módban is. A találmány szerinti eljárással könnyen előállítható I általános képletű vegyületekre jellemző példákként az alábbi vegyületeket nevezzük meg: N-izopropil-3,4-di­metil-2,6-dinitro-anilin, N-n-propil-3,4-dimetil-2,6-di­nitro-anilin, N-(2-butil)-3,4-dimetil-2,6-dinitro-anilin, N-(2-butil)-3-izopropil-4-metil-2,6-dinitro-anilin, N-(2--butil)-4-terc-butil-2,6-dinitro-anilin, N-(2-amil)-3-szek­-butil-4-metil-2,6-dinitro-ahilin, N-izopropil-3,4-dietil­-2,6-dinitro-anilin, N-(3-pentil)-3,4-dietil-2,6-dinitro­-anilin, N-(2-butil)-3-klór-4-metil-2,6-dinitro-anilin, N­-(l-etil-propil)-3,4-dimetil-2,6-dinitro-anilin. A fentiekben megnevezett 2,6-dinitro-anilin-szárma­zékok 3,4-dietil-, 3-metil-4-etil-, 3-etil-4-metil-, 3-etil-4-pro­pil-, 3,4-diizopropil-, 3,4-di-n-propil-, 3,4-di-n-butil-, 3,4-diizobutil-, 3-propil-4-butil- és 3-metil-4-izopropil­-származékai tetszés szerint előállíthatók a fentiekben ismertetett módon a megfelelő N-helyettesített 3,4-di­szubsztituált-anüin-származékokból. Az előnyös dinitro-anilin-származékok előállítására szolgáló néhány előnyös módszert az alábbiakban is­mertetünk. Az N-(l-etil-propil)-3,4-dimetil-anilin nitrálására szol­gáló egyik előnyös módszer értelmében az alkalmazott nitrálószer víztartalma mintegy 35—53 súly% és a nit­rálandó anilinre vonatkoztatva a salétromsav mólaránya mintegy 3,25:1, míg a kénsav mólaránya mintegy 2,25: 1. A reagáltatást mintegy 35 °C és mintegy 70 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A reakciópartnerek teljes mennyiségét mintegy 2 óra leforgása alatt kever­jük össze, miközben a reakcióelegy hőmérsékletét az imént említett tartományban tartjuk, illetve a reakció teljessé tételére az összekeverést követően a reakcióele­gyet még mintegy további 1 órán át ebben a hőmérsék­lettartományban tartjuk. Ezután denitrozálunk úgy, hogy a reakcióelegyhez sósav és szulfaminsav keverékét adjuk, majd a reakcióelegy hőmérsékletét 1—6 órán át 70—100 °C-on tartjuk és végül a képződött N-(l-etil­-propil)-3,4-dimetil-2,6-dinitro-anilint elkülönítjük. A fenti reagáltatást előnyösen etilén-dikloridban foga­natosítjuk, és az etilén-diklorid mennyiségét úgy választ­juk meg, hogy lg N-(l-etil-propil)-3,4-dimetil-anilinre vonatkoztatva az oldószer milliliterekben kifejezett ará­nya 3,0: 1,0 és 0,5: 1,0, előnyösen mintegy 0,75: 1,0 és 1,0: 1,0 közötti arányértéke legyen. Az N-(2-butil)-3,4-dimetil-anilin nitrálására szolgáló előnyös módszer értelmében a nitrálószer víztartalma mintegy 40—53 súly% és a nitrálandó anilinre vonatkoz­tatva a salétromsav mólaranya mintegy 3,25: 1, míg a kénsav mólaránya 2,25 : 1. A reakciópartnereket mint­egy 2 óra leforgása alatt keverjük össze, eközben a reak­cióelegy hőmérsékletét mintegy 50—70 °C-on tartjuk, majd az összekeverés után a reakció teljessé tételére a reakcióelegy hőmérsékletét még további egy órán át eb­ben a hőmérséklettartományban tartjuk. A reakcióelegy denitrozálását úgy végezzük, hogy a reakcióelegyhez só­sav és szulfaminsav keverékét adjuk, majd az elegy hő­mérsékletét 1—6 órán át 70—100 °C-on tartjuk. Ezt kö­vetően az N-(2-butil)-3,4-dimetil-2,6-dinitro-anilin ter­mék elkülöníthető. A fenti reagáltatást előnyösen etilén-dikloridban vé­gezzük, és az etilén-diklorid mennyiségét úgy választjuk meg, hogy 1 g N-(2-butil)-3,4-dimetil-anilinra vonatkoz­tatva az oldószer milliliterekben kifejezett aránya mint­egy 3,0: 1,0 és mintegy 0,5: 1, előnyösen 0,75: 1 és 1: 1 közötti arányérték legyen. A találmány szerinti eljáráson belül az I általános kép­letű vegyületek előállítását a későbbiekben ismertetendő IT—38. példákkal kívánjuk közelebbről megvilágítani. A példákban, hacsak másképpen nem jelezzük, a „rész" kifejezés súlyrészre és a „%" súlyszázalékra utal. Min­den esetben a terméket vékonyrétegkromatográfiás úton különítjük el és ibolyántúli spektroszkópia útján azono­sítjuk. A találmány szerinti eljárásban kiindulási vegyületek­ként használt II általános képletű vegyületek közül a IV általános képlettel jellemezhető N-alkil-3,4-xilidin­-származékok új vegyületek. A IV általános képletben Rj jelentése elágazó szénláncú, 4—5 szénatomot tartal­mazó alkilcsoport, éspedig szek-butil-, 1-metil-butil­vagy 1-etil-propilcsoport, R2 és R 3 hidrogénatomot vagy nitrocsoportot jelente­nek, azzal a megkötéssel, hogy az egyik jelentése nitrocsoporttól eltérő. Megjegyezzük, hogy bizonyos IV általános képletű vegyületek, éspedig a IV általános képletű mononitro­származékok herbicidszerűen hatásosak, és így széles körben felhasználhatók káros egyszikű és kétszikű nö­vények irtására. Ezek a vegyületek mind kikelés előtt, mind kikelés után hatásosak, és alkalmazhatók mind az irtani kívánt növény lombozatára, mind arra a talajra, amelyben az irtani kívánt növény magvai vannak. A IV általános képletű mononitro-származékokat előnyösen szilárd vagy folyékony halmazállapotú felhasználásra kész szerek formájában használjuk fel, ahol ezek a sze­rek a hatóanyagon kívül még valamilyen ismert hordo­zóanyagot és/vagy formulázási segédanyagot, így pél­dául egy diszpergálószert vagy egy felületaktív anyagot tartalmaznak. A IV általános képletű mononitro-származékokkal végzett gyomirtás lényege tehát az, hogy egy, R2 vagy R3 helyén nitrocsoportot hordozó IV általános képletű vegyületet herbicidszerűen hatásos mennyiségben az ir­tani kívánt gyomnövény lombozatára, vagy pedig az irtani kívánt növény magvait tartalmazó talajra felhor­dunk. A gyomnövény hatásos irtását általában akkor 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom