170762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,6-dinitro-anilin származékok előállítására
21 170762 22 tisztaságban a cím szerinti vegyületet kapjuk (hozamoj és tisztaságot gáz—folyadék-kromatográfiás úton mérjük). A vegyület forráspontja 80 °C 0,1 Hgmm nyomáson. Elemzési eredményei az alábbiak (C13 H 21 N képlet alapján): számított: C% =81,6, H% = 11,1, N% =7,3, talált: C% =81,4, H% = 11,2, N% =7,5. 41. példa N-szek-Butil-3,4-xilidin előállítása A 40. példában ismertetett módon N-szek-butil-3,4--xilidint állítunk elő dietil-keton helyett ekvivalens mennyiségben metil-etil-ketont használva. így a cím szerinti vegyület kvantitatív hozammal 96%-os tisztaságban állítható elő. Forráspontja 0,4 Hgmm nyomáson 75—77 °C, míg elemzési eredményei a Ci2 H i9 N képlet alapján az alábbiak: számított: C% =81,3, H% = 10,8, N% =7,9, talált: C% =81,4, H% = 10,8, N% = 7,9. 42. példa N-szek-Butil-3,4-xilidin előállítása - 45—46. példák N-(l-Etil-propil)-2-nitro-3,4-xilidin és N-(l-etil-propil)-6-nitro-3,4-xilidin előállítása 5 A címben említett vegyületeket a 43—44. példákban említett módon állítjuk elő N-szek-butil-3,4-xilidin helyett ekvivalens mennyiségű N-(l-etil-propil)-3,4-xilidinből kiindulva. ; 10 Átkristályosítás után a 6-nitro-származék olvadáspontja 58—60 °C (az átkristályosítást metanolból végezzük), elemzési eredményei a C13 H 20 N 2 O 2 képlet alapján pedig az alábbiak: számított: C% =66,1, H% =8,5, N% = 11,9, 15 talált: C% =66,1, H% =8,6, N% =11,7. A 2-nitro-származék kromatográfiás tisztítás után olajos konzisztenciájú. Elemzési eredményei a Cn H 20 N 2 O 2 képlet alapján az alábbiak: számított: C% =66,1, H% =8,5, N% =11,9, 20 talált: C% = 67 ,7, H% = 9,8, N% = 12,0. A 6-nitro-származék alternatív módon előállítható ugy is, hogy a későbbiekben ismertetendő 50. példában említett módon 3,8 g (0,02 mól) N-(l-etil-propil)-3,4--xilidint 5,0 ml (0,08 mól) 70%-os tömény salétromsav-25 val reagáltatunk. A kívánt terméket ismert módon szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiásan különítjük el. 79,2 g (1,0 mól) metil-etil-keton és 121,0 g (1,0 mól) 3,4-dimetil-anilin 1 liter vízmentes benzollal készült oldatához 300 g 5A típusú molekulaszitát adunk, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 16 órán át keverjük. A reakcióelegyet ezután szűrjük, így a molekulaszitát elkülönítjük, majd vízmentes benzollal mossuk. Az egyesített benzolos oldatokat vákuumban bepároljuk, amikor is 198 g (100%) kívánt terméket kapunk. A termék hidrolízisre hajlamos, ezért azonnal redukáljuk hidrogénező berendezésben 5%-os szénhordozós palládiumkatalizátort alkalmazva, amikor is N-szek-butil-3,4-xilidint kapunk. 43—44. példák N-szek-Butil-2-nitro-3,4-xilidin és N-szek-butil-6-nitro-3,4-xilidin előállítása 5,3 g (0,03 mól) N-szek-butil-3,4-xilidint feloldunk 10 ml diklór-etánban, majd a kapott oldathoz 15—25 °C-on óvatosan 6 ml tömény kénsav és 2,7 g tömény salétromsav keverékét adjuk. Az adagolás befejezése után a keveréket vízbe öntjük, majd a szerves fázist elválasztjuk és szilikagéllel töltött oszlopon eluálószerként hexánt használva kromatográfiásan tisztítjuk. Az először eluálódó vegyület az N-szek-butil-2-nitro-3,4-xilidin, amely magmágneses rezonanciaspektrumával és infravörös spektrumával azonosítható. Másodikként az N-szek-butil-6-nitro-3,4-xilidin eluálódik, amely szintén magmágneses rezonanciaspektruma és infravörös spektruma alapján azonosítható. A 6-nitro-származék olvadáspontja 73—75 °C, elemzési eredményei a C12 H lg N 2 0 2 képlet alapján pedig az alábbiak: számított: C% =64,8, H% =8,2, N% = 12,6, talált: C% = 64,6, H% = 8,2, N% = 12,6. 47—49. példák 30 A II általános képletű vegyületek szelektív kikelés előtti herbicid hatását az alábbi kísérletekkel demonstráljuk, ahol különböző egyszikű és kétszikű növények magvait külön-külön összekeverjük cserépfölddel, majd 35 az így kapott keverékekből egy mintegy 13 mm-es réteget alakítunk ki 63 mm X 63 mm méretű műanyagtartálykákba töltött cserépföld mintegy 38 mm vastag rétegén. Ezután a tartálykákat a kísérleti vegyület vizes-acetonos oldatával bepermetezzük olyan arányban, hogy az 40 megfeleljen mintegy 0,6 kg/hektár és 11 kg/hektár közötti alkalmazási aránynak. Kezelés után a tartálykákat üvegházban állványokon helyezzük el, öntözzük és az üvegházi gyakorlattal összhangban kezeljük. Három vagy négy héttel a kezelés után a tartálykákat megvizs-45 gáljuk és az alábbiakban ismertetett értékelési rendszer szerint kapott eredményeket kiértékeljük. A kapott eredményeket az alábbi VII. táblázatban ismertetjük. Kiértékelési rendszer Százalékos növekedésbeli 50 különbség a kontrollnövényékhez képest1 0 — nincs hatás 0 1 — lehetséges hatás 1—10 2 — gyenge hatás 11—25 55 3 — közepes hatás 26—40 5 — határozott pusztulás 41—60 6 — herbicidszerű hatás 61—75 7 — jó herbicidszerű hatás 76—90 8 — csaknem tökéletes 60 pusztulás 91—99 9 — teljes pusztulás 100 1 a növények állapotának, méretének, a klorózisnak, a növekedési deformációknak, valamint a növény külső 65 megjelenésének vizuális meghatározása alapján 11
