170732. lajstromszámú szabadalom • Hordágy

3 170732 4 Mivel a találmányunk szerinti hordágyban véges hevedert alkalmazunk, ez sokkal könnyebben szerelhető és cserélhető, mint ha a heveder végtelenített volna. Mivel az emberi testet tartó hevederrész és a talajjal, padozattal érintkezésben levő hevederrész találmányunknál ugyanannak a hevedernek egy-egy részét képezi, a két hevederrész a heveder mozgása folyamán pontosan azonos sebességgel mozog, és mivel a heveder a felső és alsó vezető szerkezetrészek mellett ugyanabban az irányban helyezkedik el, a hevederrészek azonos irányban mozognak és ez a mozgásirány ellentétes a keret mozgásának irányával. Ilyen módon olyan hordágyat állítottunk elő, amely révén a sérült személy helyzetének lényeges változtatása nélkül felemelhető. Találmányunkat részleteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti hordágy egy példaképpeni kiviteli alakjának elvi oldalnézeti vázlata. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt hordágy-kivitel II—II vonal menü vázlatos metszete, részben nézete. A 3. ábra az 1. és 2. ábrákon vázolt kivitel forgató hajtószerkezetének elölnézeti vázlata. A 4. ábra az 1. ábrán láthatóhoz hasonló vázlat, amely a találmány szerinti hordágy egy másik példaképpeni kiviteli alakját mutatja. A találmány szerinti hordágy 1 hevederének végei 2 és 3 hevederdobokhoz vannak erősítve, amelyeket 4 és 5 tengelyek forgathatóan tartanak. A 2 és 3 hevederdobok között az 1 heveder 6 vezetőgörgők mellett úgy van vezetve, hogy a 7 hevederrész az emberi testet tartja, a 8 hevederrész pedig a talajjal, padozattal érintkezik. Az 1 heveder olyan módon van a 6 vezetőgörgők mellé, illetve köré terelve, hogy a heveder mozgása folyamán a 7 hevederrész és 8 hevederrész a 10, 11 kerethez viszonyítva azonos irányban mozog. A 7 hevederrész a hordágy elülső oldala felé, azaz az 1. ábrán látható módon a hordágy jobboldali vége irányában lejt. A 7 hevederrész alatt, célszerűen a 10, 11 kerethez erősítve 9 tartólemez van elhelyezve, amely végeinél fogva az acéllemezből levő 10 és 11 keretrészekhez van erősítve, amelyek a 6 vezetőgörgők 12 tengelyeit is tartják. A 9 tartólemez megakadályozza, hogy a terhelés következtében a fölötte levő hevederrész behajoljon, belógjon. A hordágy hátsó oldalán a 10 és 11 keretrészekhez két 13 lemez van erősítve, amelyek a hajtószerkezet számára tartóul szolgálnak. A 13 lemezek felső részében 15 tengely van ágyazva. A 15 tengelyhez 16 hajtókar van erősítve (3. ábra). A 15 tengelyre a 17 lánckerék mereven, a 18 és 19 karok pedig elfordíthatóan vannak erősítve. A 18 és 19 karok alsó végükön 20 tengelyt tartanak, amely forgatható. A 20 tengelyre 21 lánckerék és 22 fogaskerék van rögzítve. A 17 és 21 lánckerekeket 23 lánc (1. ábra) köti össze. A 22 fogaskerék középhelyzetében kezdeti kapcsolódási helyzetben van a 24 és 25 fogaskerékkel, amelyek a 2, ill. 3 hevederdobok 4, ilj. 5 tengelyeire vannak erősítve. Ha a 3. ábrán látható 16 hajtókart az 1. ábrán értelmezve az óramutató járásával ellenkező irányban forgatjuk, a 15 tengelyre erősített 17 lánckerék is az óramutató járásával ellenkező irányban forog. Az óramutató forgásával ellenkező irányú forgást a 23 lánc a 17 lánckerékről a 20 tengelyre erősített 21 lánckerékre viszi át a feltüntetett nyilak irányában, így a 20 tengely a ráerősített 22 fogaskerékkel együtt szintén az óramutató járásával ellenkező irányban forog. Ennek eredményeként a 22 fogaskerék teljes kapcsolódásba kerül a 24 fogaskerékkél és hagyja, hogy a 25 fogaskerék és így a 3 hevederdob is szabadon elfordulhasson. Ha a 22 fogaskereket a 16 hajtókar révén az óramutató járásának irányával szemben tovább forgatjuk, az 1 heveder a 2 hevederdobra felcsévélődik és a 3 hevederdobról lefut. A 1 heveder 6 vezetőgörgők fölötti mozgása következtében a 8 hevederrész - amely a talajjal, illetve padozattal érintkezésben van - jobbról balra mozog - a nyilak szerint -, aminek következtében a hordágy kerete balról jobbra fog mozogni. Az emberi testet tartó 7 hevederrész a 8 hevederrészhez hasonlóan jobbról balra mozog. Ez azt jelenti, hogy az 1 heveder 7 hevederrésze a talajhoz, padozathoz viszonyítva vízszintesen nem mozdul el. így valamely balesetet szenvedett, sérült személy önműködően felemelhető anélkül, hogy felemelés folyamán a hevederrész és személy között viszonylagos elmozdulás következne be, illetve anélkül, hogy a személyt a talajhoz, padozathoz viszonyítva elmozdítanánk. Ha a 16 hajtókart az óramutató járásának irányában forgatjuk, a 22 fogaskerék is az óramutató járásának irányában forog. Ekkor a 22 fogaskerék teljes kapcsolatba kerül a 25 fogaskerékkel és hagyja, hogy a 24 fogaskerék és így a 2 hevederdob is szabadon elfordulhasson. Ekkor az 1 heveder a 3 hevederdobra csévélődik fel és a 2 hevederdobról lefut. Ilyenkor a berajzolt nyilakkal ellentétes értelemben mozdulnak el az egyes hevederrészek. Ha ez szükséges, így egy személy a hordágyról le is rakható. Ilyen esetben a 8 hevederrész mozgásának eredményeként a hordágy - az 1. ábrán látható kialakítást feltételezve - balra mozog, az emberi testet tartó 7 hevederrész pedig jobbra halad. Annak megakadályozására, hogy a nem hajtott hevederdob nem kellő időben forogni kezdjen és akadálytalanul forogjon, mindkét hevederdob fékszerkezettel van ellátva. Ilyen módon a hordágy a sérült személy teste alá juttatható vagy a személy teste alól eltávolítható. A hordágynak továbbá 26 kimenő fogantyúi és a hordágy hossza mentén meghatározott távolságokban elhelyezett, keresztirányú 27 lefogó szerkezetrészei vannak (2. ábra). Az 1. ábrán látható hordágy-kivitel láncos és lánqkerekes hajtószerkezete csupán egy példaképpeni kivitel. E helyett a hevederdobok hajtására természetesen másféle hajtószerkezetek is használhatók, amelyek révén vagy csak az a hevederdob hajtható, amelyre a heveder felcsévélődik, vagy mindkét dob hajtható ellenkező irányban. Az utóbbi esetben gondoskodni kell arról, hogy a hevedert felcsévélő és magáról lefuttató hevederdobok átmérőinek változását kompenzáljuk. Használható például olyan haj-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2