170721. lajstromszámú szabadalom • Gépsor az étkezési és konzervipari hagyma tisztítására és manipulálására

3 170721 4 A hagymamanipuláló gépsorokon a tisztítás a leg­munkaigényesebb művelet, ezért általában több részre bontva végzik el. Az egyes feladatokra kü­lönféle szerkezeti egységek, gépegységek kerültek kialakításra. A tisztítás műveletei: - kő, földrög, por és idegen anyag (ládarészek stb.) eltávolítása, valamint apró selejt hagyma le­választása, - gyomnövények, héjlevelek leválasztása, - hagymaszár és gyökérzet eltávolítása, - sérült, rothadt hagyma leválasztása, - hagymára tapadt föld eltávolítása. A holland gépeken alkalmazzák a többsoros gu­migyűrűs hengereket, ahol a hagymaáramlásra me­rőlegesen elhelyezett forgó gumigyűrűk hézagai kö­zött az apró kő, földrög, hagyma és gyomnövények egy része leválasztásra kerül. Hátránya e gépeknek, hogy a hagyma továbbítását csak a következőkben érkező hagyma energiája biztosítja (kilöki a mélye­désből), gyomosabb állomány esetén a hengerek el­tömődnek, így a hagymatovábbítás folyamata meg­szakad. A Holaras-Bijlsma típusú gépen ezután pálcás lengőasztalok alatt elhelyezett forgó kések vágják le a hagymaszárat és az áthulló gyomrészeket és így továbbítják a hagymát a fogadóbunkerbe. A forgó­késes szártalanítók minőségi munkája nem mindig kielégítő, mert a szárcsonkok nagysága változó, gyakran a megszokott kereskedelmi igényektől el­térő - szétforgácsolt. A VARI-MAN H100 típusú gép szennyleválasztó berendezése az anyagáramlásra merőlegesen elhe­lyezett tengelyű, forgó sokszöghengerekből álló hen­gersor. Ez a megoldás jobbnak ítélhető, mint a gu­migyűrűs, de a hagymatovábbítás itt sem megoldott. A VARI-MAN típusú és az NDK gépeknél a szár­leválasztás többségükben forgó, gumimenettel ellá­tott hengerekkel és álló vezetőlapokkal történik. A gumirészek részben jobban tapadnak a hagyma­levelekhez, így a hagyma csupaszításával járhatnak, másrészt érzékenyek a kő és egyéb szennyeződések­re, hamar leszakadnak, ezáltal tömörödés áll elő és a hagymatovábbítás folyamata megszűnik. Egyes gépeknél a tisztítás sorrendje okoz sok ne­hézséget, ha a feldolgozásra kerülő hagyma jobban szennyezett, illetve több a rothadt, sérült mennyisé­ge. Ha a leválasztás a tisztítás és szártépés után tör­ténik, mint pl. a Holaras-Bijlsma és a VARI-MAN H100 gépeken, továbbá a Finisch rendszerű gépe­ken, akkor a szennyeződések és rothadt hagymák a berendezéseket szennyezik, így a minőségi munka kifogásolható, a teljesítmény csökken. Az eddig ismert és alkalmazott gépeknél a hagy­ma osztályozása automatikusan történik és három típusa alakult ki: - Lyukszerinti osztályozás, mint pl. a Finisch és Dokex rendszerű gépeknél, ahol lengőasztalokban elhelyezett osztályozórostákon halad át a hagyma és a növekvő lyukméreteknek megfelelően kerülnek leválogatásra a különböző méretnagyságok. Egymás alatt elhelyezett rostás megoldású az NDK B 902-907 és M 640 típusú gépekből összeállított gépsor. Ezek hátránya az alacsony termelékenység, továbbá az, hogy a szarhosszúság különbözősége nem bizto­sítja a méretpontosságot. - Gyűrűs osztályozó berendezéseknél a hengerek távolsága biztosítja a méret szerinti osztályozást. Hátránya, hogy a gumigyűrűk között addig forog a nagyobb méretű hagyma, míg a következő hagyma energiája ki nem kényszeríti a mélyedésből, ezért a csupaszító (azaz minőségrontó) hatás gyakran érvé­nyesül. Ilyen osztályozóval rendelkezik a VARI­MAN H100 gépsor. További hátrányt jelent, hogy a résméretek nem állíthatók, így az átlagméret és hagymafajta szerinti állítás lehetőségé nincs bizto­sítva. - A húros osztályozók a résszerinti osztályozó be­rendezések elvén működnek. A hagymát kétoldalt l-l húr (ékszíj, gömbszíj stb.) továbbítja és a hala­dás irányában szélesedő réseken a hagyma áthul­lik. Ilyen rendszerűek a VARI-MAN H2 és H3 tí­pusú gépek. Fejlettebb megoldás, ha a két húr sebessége kö­zött eltérés van, mivel ekkor a hagyma forogva ha­lad tovább, így a szárcsonk kisebb befolyást gyako­rol az osztályozásra, azaz növekszik az osztályozás pontossága. E berendezések hátránya, hogy nem változtathatók a résméretek. A felsorolt manipuláló géprendszerek nem oldják meg a nagyüzemi, szántóföldi hagymatermelés ma­nipulálási feladatait. Magyarországon a Mezőgép­fejlesztő Intézet a nagyüzemi, szántóföldi hagyma­termeléshez - termesztés, betakarítás és előfeldol­gozás - komplex, zártrendszerű technológiát dolgo­zott ki, amely technológiához megkezdte a komplex célgéprendszer kialakítását. A találmány szerinti tisztító és manipuláló gépsor a nagyüzemi, szántóföldi komplex technológiára ala­pozott célgéprendszer utolsó előtti gépegysége, amely megoldja az étkezési, valamint a konzervipa­ri hagymafeldolgozáshoz szükséges előkészítés - a tisztítás, minősítő-válogatás, osztályozás - művele­teit. Az előkészítő gépsorhoz igény szerint csoma­goló, vagy szárvágó stb. gépek csatlakozhatnak. Az ismertetett hátrányokat a találmány szerinti megoldás kiküszöböli, mert lehetővé teszi a mező­gazdaságban jelenleg használt valamennyi szállító­eszközből (oldal- és hátsóbillentésű pótkocsi, vagy tehergépkocsi, BTP billentőtartályos pótkocsi, tar­tályláda) az egyszerre való ürítést kézi munkaerő igénybevétele nélkül, így a szállítóeszközöknél nö­velhető a fordulók száma, a fogadógarat térfogata és megoldása pedig biztosítja kellő mennyiség táro­lását, egyenletes adagolását, ezáltal a manipuláló gépsor egyenletes üzemeltetését. A találmány szerinti megoldás kiküszöböli a gyű­rűs osztályozás csupaszító hatását, a lyukszerinti osztályozó szárcsonkhosszúság zavaró hatását, to­vábbá a húros osztályozók azon hatását, hogy a rés­méretek nem változtathatók, és nagy teljesítmény mellett szabályozható zsalulemezekkel biztosítja a hagyma átlagmérete, fajtájának megfelelő, a ke­reskedelmi igényeket kielégítő pontosságú és minő­ségű osztályozását. A találmány gépsor a nagyüzemi, szántóföldi hagymabetakarításhoz, az étkezési és konzervipari célokra termelt hagyma tisztítására és manipulálá­sára, amely fogadógaratból, kiemelő-, rögleválasztó 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom