170718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adalékanyagok polimerizátumokba való bedolgozására

3 170718 4 anyagban. A citromsav és nátriumbikarbonát felhasználás további hátránya, hogy amikor a keveréket az extruderbe adagolják a két anyag részben leválik a polimer granulátumról és ez a csigatengelyen kérgesedésekhez vezet. Ez a réteg időnként fellazul és a csigáról lepattanva eltömíti a szelepet, minek következtében lyukak keletkeznek a végtermékben. Szállítás közben a nukleálószer mennyisége csökken és a polimer olvadék a szelepből történő kilépésekor már nem tartalmazza azt a szükséges nukleálószer koncentrációt, ami a finom habszerkezet kialakulás elengedhetetlen feltétele. Az ismert eljárással kapott hab tehát nagypórusú és inhomogén szerkezetű. Ilyen habanyagot a legtöbb alkalmazástechnikai célra nem is lehet felhasználni. Lehetőség van arra, hogy tapadóanyagok beadagolásával a granulátum felvevőképességét és egyben a nukleálószer adhézióját növeljék. A teljes nukleálószermennyiség megkötéséhez szükséges tapadószerkoncentráció azonban a habszerkezet kialakulását negatívan befolyásolja és a habanyag minőségét rontja. Továbbá ismert a nukleálóanyagnak a plasztik olvadékban való homogén eloszlatására nukleálószer keverék-adagok alkalmazása. Ilyen nukleálószer keverékadagok előállításánál megmunkálási (lehetőség) nehézségek léphetnek fel, mert a polimer anyag folyási hőmérséklete magasabb, mint a diszpergálószer bomlási hőmérséklete. Emiatt lecsökken a nukleálószer bedolgozásánál a pórusszabályozó hatás. Egyébként is a keverék-adag készítésének ez a járulékos munkafolyamata megdrágítja a habanyag előállítását. Az ismert három komponensből álló nukleálóanyag rendszereknél nehéz az egyes anyagok egyenletes és konstans adagolásának biztosítása. Ha nem elég egyenletes az adagolás, és változik az adagolt nukleálószer összetétele, akkor a habszerkezet sem egyenletes, sok esetben durva, nagy sejtméretű. A hőrelágyuló habanyagok jelentős többségének alkalmazásánál az egyenletes és finom habszerkezet alapkövetelmény. Analóg problémák lépnek fel a nem habosítható termoplasztoknál is. Polietilén és etilén kopolimerek, valamint polietilén és kopolimerjei keverékének habosítása esetén hátrányos az, ha bizonyos pigmentek hozzáadásakor viszonylag durva habszerkezet keletkezik. Termoplasztok festésénél az ismert módszer lényege, hogy a festék pigmenteket egyszerű keverőben például egy dob vagy bolygó keverőben, illetve duplakonuszos keverőben viszik fel a plasztikanyagra. A színező anyagok a két anyag közt fellépő adhéziós erő következtében megtapadnak a granulátumon. Ezzel az eljárással azonban csak kismennyiségű pigmentet lehet a granulátumra felvinni, és még így is fennáll annak a veszélye, hogy a pigment egy része a keveréknek a megmunkáló gépbe való továbbítása során a granulátumról lehullik és ez a végterméken jelentkező színárnyalatot megváltoztatja. Kissé magasabb pigmentálhatóság érhető el tapadást elősegítő szerekkel. Ezekből azonban gyakran csak csekély mennyiséget adagolhatunk, nehogy a termoplaszt tulajdonságait hátrányosan befolyásoljuk. Még ilyen munkamódszer mellett is csak viszonylag csekély pigment mennyiséget lehet a granulátumra felvinni. Magasabb pigment adalékolás esetén gyakran képződnek csomósodások. Ahhoz, hogy a termoplasztba nagyobb pigment mennyiséget lehessen homogén módon beledolgozni a belsőleg való elkeverés ismert módszereit próbálták ki. Egy ilyen keverék-adag elkészítése járulékos folyamat, mert igen költséges keverő berendezések, mint keverő malom, dagasztó gép stb. szükséges hozzá. 5 Ugyanez érvényes más adalékok bedolgozására is. A találmány célja az, hogy megjavítsa az adalékanyagok homogén eloszlatását a plasztik ömledékben és növelje a habok finom sejtszerkezetét. A találmány alapfeladata az, hogy a műanyagok meg-10 munkálásához szükséges adalékanyagokat egyszerű keverőben, tapadást elősegítő szer alkalmazása nélkül úgy lehessen a polimerekre felvinni, hogy a keverék koncentrációja a keverőből az extruderbe való továbbítás közben ne változzék jelentősen, valamint hogy az extru-15 der szelepnyílásán kilépő plasztikolvadék az adalékokat állandóan azonos koncentrációban tartalmazza, illetve hogy az alakos masszára ezen adalékok mindig állandó minőségben és mennyiségben hassanak. Ezt a feladatot egy olyan eljárással oldjuk meg, mely-20 nek során az adalékokat a polimerizátumba úgy dolgozzuk be, hogy egy vagy több termoplasztnak és a szükséges adalékanyagoknak a keverékét a megolvadáshoz elegendő hőfokra hevítjük, az olvadékot adott esetben vivőszer beadagolásával homogenizáljuk, majd 25 adott esetben a habanyag extrudálási hőmérsékletére lehűtjük, mimellett a találmány értelmében úgy járunk el, hogy az adalékanyagokat nagy fajlagos felületű, legfeljebb 0,6 g/cm3

sűrűségű, 1—99% nyitott habsejteket tartalmazó és az alappolimerhez képest azonos vagy 30 különböző összetételű polimer pehelyformájú hordozóra adszorbeáltatjuk. Az adalékanyagokat előnyösen felvihetjük még polimer pehelyalakú hordozóanyag és polimer granulátum keverékére is. Előnyösen alkalmazhatók termoplasztok gyanánt a 35 nagyobb vagy kisebb fajsúlyú polietilének, polipropilén, poliamid, polivinilklorid, polisztirol valamint az etilénnek, propilénnek, vinilkloridnak, sztirolnak más monomerekkel, mint vinilacetáttal, vinilpropionáttal alkotott, valamint az etilénnek és a propilénnek vinilkloriddal 40 alkotott kopolimerjei és ágaspolimerjei, vagy ezeknek a keverékei. Előnyösen alkalmazhatjuk ezeknek a termoplasztoknak gyantákkal, mint polietilén gyantával illetve azok anoxidátjaival és/vagy kaucsukkal alkotott keverékét is. 45 Vivőanyagként illékony szerves vegyületeket például butánt, heptánt, fluorozott-klórozott szénhidrogéneket, klórozott szénhidrogéneket vagy ezek keverékeit és/vagy szilárd szerves vagy szervetlen anyagokat, mint a citromsav-hidrokarbonát keveréke vagy más egy- vagy két-50 bázisú szerves savaknak alkáli vagy alkáli földfémkarbonáttal való keverékét. A szerves sav 1 ekvivalensére 1,5—15 mól, előnyösen 2—6 mól hidrogénkarbonátot vagy 0,8—7,5 mól, előnyösen 1—3 mól valamely karbonátot számítunk. 55 Adalékanyagként nukleálószerek, szilárd vivőanyagok, színezékek, lánggátló adalékok, stabilizátorok, töltőanyagok, kenőanyagok, antisztatikumok, erősítő anyagok, csúsztatószerek vagy fungicidek használatosak. 60 A polimer pehelyalakú mátrixra az adalékanyagokat gyorskeverővel, hordó, bolygó vagy duplakónuszos keverővel visszük fel. Az adalékanyagok jól tapadnak a nagy fajlagos felületű habanyag-pehelyre és továbbításkor nem hullanak le. A keverési arány a habanyag-pe-65 hely és az adalékanyagok közt mintegy 0,5—200 súly-2