170716. lajstromszámú szabadalom • Növényvédőszerek és eljárás ezek o-metil-anilid hatóanyagainak előállítására
7 170716 8 órán át forralunk, majd az acetont ledesztilláljuk. A maradékot vízre öntjük és toluollal extrahálunk. A toluolos réteget sicc. nátrium-szulfáttal szárítjuk. A toluol lehajtása után 24,1 g (termelés 94,5%) 0,04 torr nyomáson 148 C°-on forró tiszta, rózsaszín folyadékot nyerünk, n2 ^ = 1.5929. (c) eljárásváltozat) 17. példa (3'-izopropoxi-2-metilbenzanilid): 13,6 g (0,1 mól) o-metil-benzoesavat, 15,1 g (0,1 mól) m. izopropoxi-anilint és 10,1 g (0,1 mól) trietilamint 100 ml xilolban oldunk. Az oldathoz kevertetés mellett 90—110 C°-on cseppenként 5,1 g (0,033 mól) foszfor-oxikloridot adunk. Kevertetés mellett az elegyet 3 órán át 90—100 C-on tartjuk. Az elegyet lehűtjük, vízzel mosunk, a szerves fázist sicc. nátrium-szulfáttal szárítjuk. A xilol lehajtása után 20,9 g (termelés 77,9%) 92—94 C°-on olvadó fehér prizmás kristályt nyerünk, (c) eljárásváltozat) 18. példa (3'-n. propoxi-2-metilbenzanilid): 13,6 g (0,1 mól) o-metil-benzoesavat és 15,1 g (0,1 mól) m-n. propoxi-anilint 100 ml klórbenzolban oldunk. Az oldathoz 40—50 C°-on cseppenként 11,9 g (0,1 mól) tionilkloridot adunk, majd 4 órán át 90—95 C°-on kevertetjük, miközben folytonosan hidrogénklorid és kéndioxid távozik. Az elegyet vízre öntjük, majd benzol és n. hexán keverékével extrahálunk. Az oldószert lehajtjuk, majd ugyanazon összetételű oldószerrel átkristályosítunk. 23,6 g (termelés 88%) 92—94 C°-on olvadó fehér tűkristályt nyerünk, (c) eljárásváltozat) A találmány szerinti vegyületek hatékonyságának ellenőrzésére a következő kísérleteket végeztük: 5. 3'-etoxi-2-metilbenzanilid 6. 4'-etoxi-2-metilbenzanilid 7. 2'-izöpropoxi-2-metilbenzanilid 8. 3 '-izopropoxi-2-metilbenzanilid 5 9. 4'-n. propoxi-2-metilbenzanilid 10. 3'-n. pentiloxi-2-metilbenzanilid 11. 3'-oktiloxi-2-metilbenzanilid 12. 3'-n. dodeciloxi-2-metilbenzanilid 13. 2'-alliloxi-2-metilbenzanilid 10 14. 3'-alliloxi-2-metilbenzanilid 15.3 '-propragiloxi-2-metilbenzanilid 16.3 '-benziloxi-2-metilbenzanilid 17.3 '-2-klórbenziloxi-2-metilbenzanilid 18. 3'-n. propoxi-2-metilbenzanilid 15 19. 3'-szek. butoxi-2-metilbenzanilid 20. 3'-n. butoxi-2-metilbenzanilid 20 Összehasonlító anyagok: 101. 2'-metilbenzanilid 102. 2'-metil-2-metilbenzanilid 103. 2'-etil-2-metilbenzanilid 25 104. 4'-etil-2-metilbenzanilid 105. 4'-hidroxi-2-metilbenzanilid 106. 4'-metoxi-2-klórbenzanilid 107. 4'-metoxi-2-nitrobenzanilid 30 Polyoxin PS emulzió: hatóanyag 3% polyoxin B. Neo-Asozin oldat: hatóanyag 6,5% metánarzonsavas ferri-ammónium sók (101—107. a DAS 1.907.436 és az 1.217.868 sz. brit szabadalom szerinti vegyületek). Az eredményeket (vizsgálatonként 3 cserepet alkal-35 mázva) az 1. táblázat szemlélteti. A védőhatást a következők szerint számítottuk: I. Kísérlet (Rizs levélhüvely foltosságra kifejtett preventív hatás 15 db fiatal rizs növényt (Oryza sativa L. var. Kinmaze) a rizsfölddel azonos körülményeket biztosító cserepekbe ültettünk 6 leveles fejlődési fokon. Ezeket víz- 45 ben szuszpendált nedvesítő por alakú növényvédőszerrel permeteztük. A permet megszáradása után a növények levélhüvelyét 28 C°-on Petri-csészében burgonya- nádcukor-agar táptalajon 3 napon át tenyésztett Pellicuralia sasakii mikroorganizmussal fertőztük és a növényeket 50 8 napon át nagy nedvességtartalmú kamrában 28 C°-on tartottuk. A levélhüvelyek fertőzéses sérülésének kialakulási időtartamát mértük. A nedvesíthető növényvédőszer por összetétele 50% hatóanyag, 45% diatomea-föld, 2% nátrium-dinaftil- 55 -metánszulfonát és 3% nátrium-lignin-szulfonát volt. A kísérletben alkalmazott hatóanyagok: Találmány szerinti: 60 1. 2'-metoxi-2-metilbenzanilid 2. 3'-metoxi-2-metilbenzanilid 3. 4'-metoxi-2-metilbenzanilid 4. 2'-etoxi-2-metilbenzanilid 65 40 Védőhatás (%): a sérülések teljes hossza kezelt növényen a sérülések teljes hossza nem kezelt növényen X100 2. Kísérlet (Rizs levélhüvely foltosságra kifejtett terápiás hatás) 15 rizs-palántát (Oryza sativa L. var. Kinmaze) rizsföldi körülményeket biztosító cserepekbe ültettünk. A palánták levélhüvelyét 2 napon át, 28 C°-on, Petricsészében burgonya- nádcukor-agar táptalajon tenyésztett Pellicuralia sasakii kultúrával fertőztük, majd a palántákat két napig 28 C°-on nagy nedvességtartalmú kamrában tartottuk. Ezután a növényeket nedvesedő porkészítmény vizes szuszpenziójával permeteztük be. A nedvesedő porkészítmény összetétele az 1. kísérletben leírttal azonos. A permetezett palántákat további 6 napig az előbbiekben említett nedves kamrákban tartottuk, majd a levélhüvelyen okozott sérülés hosszát mértük. Az eredményeket a 2. táblázat tartalmazza (a hatóanyagok számjelzése az 1. kísérletben használttal azonos.) Minden egyes vizsgálathoz 3 cserepet használtunk. A terápiás érték számítása azonos az 1. kísérletben a védőhatás értékére megadottal. 4
