170691. lajstromszámú szabadalom • Előhívó berendezés töltésképet hordozó képfelület előhívására

5 170691 6 maztatható. Az időzítő szíj vagy szalag minden 'hoz­zá tartozó alkatrésszel hajtás szempontjából megfe­lelő módon köthető össze. Ilyen módon a külső 71, 81 köpenyek, hüvelyek a hosszú 72 és 82 rúdmág­nesek körül forgathatók. A rúdmágnesek állnak. A hosszú rúdmágnesek pólusainak helyzete a 3. áb­rán látható és a rúdmágnesek úgy vannak elhelyez­ve, hogy a mágneses erőterek keresztülhatolnak a nem mágneses 71 és 81 külső köpenyek, hüvelyek falán és a jól ismert módon kefeszerű alakba kész­tetik a mágnesezhető hordozó szemcséket. Amint főként a 3. és 4. ábrákon látható a 71 és 81 külső köpenyek, hüvelyek térközzel vannak el­választva, azonban szoros közelségben vannak. Az előhívási ciklus folyamán mindkét hengerköpeny, il­letve hüvely szinkronban forog a hozzá tartozó, álló 72, illetve 82 rúdmágnes körül. A mágnesek által, ki­sugárzott mágneses mező hatása révén létrehozott erővonalak hatnak a mágnesezhető anyagra és e mágnessörték, illetve mágneses erővonalak a 70 henger felső részén a 72 rúdmágnes által kisugár­zott mágneses erőtérben és az 1 fényérzékeny felü­let elektrostatikus képet hordozó alsó felületére irá­nyítják és csoportosítják a mágnesezhető hordozó anyagot. Ezek a mágneses erővonalaknak megfelelő sörték az előhívási ciklus folyamán alakulnak ki és ezeket a 72 rúdmágnesek által létrehozott mágneses erőtér alakítja ki. Ha a mágneses erőtérvonalak ré­vén létrehozott sörtéket a 71 külső köpeny a 72 rúd­mágnes által befolyásolt térből az 1 fényérzékeny felület és 71 külső köpeny közötti legkisebb távolsá­gon túl viszi, ezeket a 82 rúdmágnes nagyobb mág­neses tere vonzza, amely erőtér ezen a ponton erő­sebb, mint a 72 rúdmágnes mágneses erőterének csökkent ereje. A 81 külső köpeny forgása folyamán magával vi­szi az előhívó anyagot mindaddig, amíg az anyag el nem éri az előhívó szakasz utáni pontot, ahol a mágneses erőtér már lecsökkent. Itt a hordozó anyag és az árnyaló részecskék leesnek a 81 külső köpeny hüvelyről és visszajutnak az előhívó berendezés 51 gyűjtőteknőjébe. A mágnesezhető előhívó anyagnak 81 köpenyről való eltávolítását megfelelő lehúzó szerkezet, például egy nem mágnesezhető 96 kapa­rókés révén lehet tisztítani. Az előhívó anyagnak 71 és 81 köpenyek, hüve­lyek közötti előhívó szakaszon való keresztülhala­dása folyamán a mágnesezhető előhívó anyag a két hüvely, köpeny közötti távolságra elnyúló bevonat vagy függöny alakjában van (3. ábra) és érintkezik az 1 fényérzékeny felülettel. Ezért az előhívó anyag, szakasz szélessége nagyobb, mint a 71 vagy 81 kül­ső hüvelyek hozzájuk tartozó egyedi előhívási sza­kaszának összege. Miután az előhívó anyag az 1 fényérzékeny felü­leten levő latens kép előhívását elvégezte, az anya­got a 81 külső hengerről, köpenyről eltávolítjuk és az előhívó berendezés 51 gyűjtőteknő részébe juttat­juk. Az 50 előhívó berendezés 54 oldal-keretleme­zeiben levő csapágyak révén 20 lapátos keverő van az oldal keretlemezekben, illetőleg azok közé forgat­hatóan ágyazva, amelynek feladata az előhívó anyag átkeverése és az előhívó anyag nem elegendő átke­verése nyomán létrejövő előhívási hibák kiküszöbö­lése. A 20 lapátos keverőnek több egymástól tér­közzel elválasztott 21 lapátja van, amelyek sugár­irányú alakzatban vannak elhelyezve. Ezeket 22 tá­volságtartók tartják, amelyek megfelelő módon, pél­dául hegesztéssel vannak a lapátokhoz erősítve és a 23 tengelyhez kapcsolva. A 23 tengelyt az 54 oldal keretlemezekben forgathatóan tartják megfelelő csapágyazások révén. A 23 tengelyt egyik végén megfelelően hozzáerősített és alkalmas hajtórend­szerhez csatlakozó, nem ábrázolt fogaskerékszerke­zet hajtja. A 21 lapátok sugárirányú alakzata az elő­hívó anyagot az előhívó 51 gyűjtőteknő külső szélé­től középrésze felé mozgatja és ezáltal azt átkeveri, illetve megszünteti a hordozó anyag helyi „árnyaló­hiányának" problémáját. A 21 lapátok a 22 távol­ságtartókon egymástól meghatározott távolságban vannak és ezáltal lehetővé válik az előhívó anyagnak egyedi lapátok közötti téren való keresztülhullása akkor, amikor az anyagot a 20 lapátos keverő forga­tása folyamán felemeljük. Amikor az anyag át van keverve és az anyagré­szek helye fel van cserélve a hordozó anyag és ár­nyalópor közötti viszony következtében létrejövő előhívási hibák kiküszöbölésére és a hordozó anyag és árnyalópor közötti sajátságos dörzselektromos vi­szony tartására, az anyagot a 60 leszedő vagy szál­lító henger mágneses erőterébe emeljük a 21 lapátok révén (3, 4, 7 ábrák). A leszedő vagy szállító hen­ger az előhívó ház 54 oldal keretlemezein belül for­gathatóan van ágyazva olyan módon, ahogyan elő­zőleg a 70 és 80 mágneses hengerekkel kapcsolatban ismertettük. E henger olyan módon van kiképezve, ahogyan az előzőkben ismertettük. Ebben álló 62 rúdmágnest alkalmazunk, amelyet megfelelő módon az 54 oldal keretlemezekbe erősítünk. E körül for­gathatóan tartott, nem mágnesezhető anyagú 61 kül­ső henger, köpeny van. Az előhívó anyagot 62 rúd­mágnesek vonzzák az emelő 21 lapátokról a 61 kül­ső köpeny, hüvely felületére abból a célból, hogy ez az anyagot továbbítsa a 70 és 80 mágneses elő­hívó hengerekhez, vagy a 30 előhívó retesz vagy híd működtetése révén szabályozva visszaterelje a gyűjtőteknőbe. A 30 előhívó retesznek vagy hídnak a 2., 3., 4. és 7. ábrákon látható módon nem mág­neses anyagú, általában L-alakú, 32 tengelyhez erő­sített 31 terelőlapja van. A 32 tengely az 54 oldal­keretlemezekben megfelelő csapágyak révén forgat­hatóan van ágyazva. A 32 tengely egyik vége ke­resztülnyúlik az oldal keretlemezen és 33 kengyel­hez csatlakozik, amely egyik végén a tengelyhez van erősítve és másik végén megfelelő 55 tartó révén az 54 oldal-keretlemezen tartott Sol-1 szolenoid 34 be­húzó vasmagjához csatlakozik. A szolenoid úgy van elhelyezve, hogy ennek működtetésekor a behúzó vasmag az előhívó reteszt vagy hidat a 3. ábrán lát­ható módon az óramutató járásával egyező irányú helyzetbe fordítja el, a 30 előhívó retesz vagy híd 31a érintkező élét elemeli a 60 leszedő vagy szállító henger felületéről, amely akkor a mágnesezhető elő­hívó anyagot az előhívó retesz éle alatt kiszállítja a 62 rúdmágnes mágneses erőterének befolyása alól és az anyag az előhívó berendezés 51 gyűjtőteknőjébe esik vissza. Amikor a Sol-1 szolenoid eredeti hely­zetébe mozog vissza, a behúzó vasmag a 30 előhívó reteszt a 3. ábrán látható módon az óramutató járá­sával ellenkező irányban fordítja el úgy, hogy az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom