170671. lajstromszámú szabadalom • Főzőüst, főleg élelmiszeripari felhasználásra

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 170671 r#L% Nemzetközi osztályozás: MM Bejelentés napja: 1974. IX. 23. (BU—732) A 47 J 27/04 ^^ Közzététel napja: 1977. III. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. III. 31. Feltalálók: Böjti Zoltán oki. gépészmérnök, közgazdász, 30%, Dunakeszi, Oláh Miklós oki. gépészmérnök, 30%, Budapest, Sivák József oki. gépészmérnök, 40%, Budapest Szabadalmas: Budapesti Konzervgyár, Budapest Főzőüst főleg élelmiszeripari felhasználásra A találmány tárgya billenthető főzőüst, főleg élel­miszeripari felhasználásra, mely főzőüst helyzetvál­toztatás, különösen ürítés közben tartalmának szeny­nyeződéssel szemben védelmet nyújt olyképpen, hogy az üstnek és a fedélnek együtt billenését biz­tosító szerkezeti kialakítás lehetővé teszi a fedél nyi­tásának a legszükségesebb mértékűre korlátozását, továbbá, hogy a folyékony vagy légnemű hőenergia­hordozóval, előnyösen gőzzel való fűtés esetén a gőz bevezetése és a kondenzvíz elvezetése a készülék azonos oldalán történik. Az élelmiszeripari termelésben jelentős szerepe van mind a növényi, mind a húskészítmények elő­állításánál a különböző főzési műveleteknek. A fo­lyamatos, nagy teljesítményű előfőzök mellett egyes technológiáknál, mint például pörkölt vagy mártás készítésénél továbbra is megmaradtak a hagyomá* nyos kettősfalú főzőüstök. A kettős falú megoldás a főző- és fűtőteret választja el, így a fűtés történhet gőzzel, forróvízzel vagy elektromos energiával. A főzőüstök kezdetben nyitott álló helyzetű ké­szülékek voltak. A fejlődés során látták el ezeket fe­dővel. Az álló helyzetű üstökből a darabos vagy igen sűrű anyagok leürítése megoldhatatlan volt. Kiala­kultak az ürítést billentéssel megoldó készülékek. A jelenleg használatos üstöknél már olyan fedél­megoldást is találunk, mely szerint az álló üstöknél alkalmazott vázhoz van rögzítve a fedél. Ez utóbbi megoldásnál csak a főzőüst ütköztetett alapállásá­ban illeszthető a fedő a készülékre és amikor a fő­zőüstöt pörkölés, mártáskészítés közben keveréshez és alaphelyzettől eltérő állásba hozzák, a vázhoz rögzített fedőt teljesen fel kell nyitni, amiáltal a ter­mék szennyeződéssel szemben védtelenné válik. 5 Ugyanez a helyzet a megfőzött termék billentéssel történő ürítése közben. Ilyen készülékeket ismertetnek a Gettinge Wer­ken, Gettinge, svéd vállalat és a Löblich und Co., Wien, osztrák cég prospektusai. Ezen - egyébként 10 leghaladottabb kialakítású - főzőüstöknek hátrá­nyuk, hogy az üst csak a fedél teljes felnyitása ese­tén billenthető, mert a részleges nyitást a fedelet működtető szerkezetnek az üstöt tartó állványhoz rögzített volta megakadályozza. 15 További hátrányuk ezeknek az ismert készülékek­nek, hogy a gőz bevezetése és a kondenzvíz elve­zetése az üst különböző oldalain történik. Az álló ké­szülékek gőz-, kondenzvíz-csatlakozása ugyanis ere­detileg a hagyományos csőcsatlakoztatási megoldás-20 sal készültek. A későbbiek során kifejlesztett bil­lenthető készülékeknél a csőcsatlakoztatás célsze­rűen úgy módosult, hogy a főzőüst két oldalán a billentéshez csőtengelyt alkalmaztak. Az álló és bil­lenő szerkezeti egységek közti átvezetést forgó töm-25 szelencés megoldással alakították ki. Ez maga után vonta, hogy az egyik oldalon a gőzbevezetést, a má­sik oldalon a kondenzvíz-elvezetést lehet megolda­ni. Ennek hátránya, hogy a készülék mindkét olda­lán megjelennek a csatlakozócsövek és a különböző 30 gőz-, kondenzszerelvények. Ez hátrányos a hígiéni-170671 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom