170665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminocukor származékok tiszta állapotban való elkülönítésére keverékeikből
37 170665 38 12. táblázat a 18. példához Éheztetett patkányok vérglükóza mg%-ban (középérték ± standard eltérés) különböző időpontokban glükóz + 9. példa szerinti hatóanyag, aminocukor-származék nt + n 2 = 2 orális adagolása után 15 30 45 perccel az adagolás után glükóz nélküli kontroll glükózos kontroll 30 mg + glükóz 60 mg + glükóz 72+4,6 142 + 12 135 + 13 125 + 13 78 + 1,3 142 +12 128+5,5 118+2,9 87+6,8 158 + 19 132+7,3 130+9,0 P<0,05 • P <0,01 glükózos kontrollal szemben 13. táblázat a 18. példához Éheztetett patkányok vérglükóza mg%-ban (középérték + standard eltérés) különböző időpontokban szacharóz ± 9. példa szerinti, nt + n 2 = 3 értékű hatóanyag orális adagolása után 15 30 45 perccel az adagolás után szacharóz nélkül kontroll 66+4,6 73 ±4,3 76 ±3,9 szacharózos kontroll 122+6,6 125 +16,0 128 ± 14,8 25 SIE + szacharóz 88 + 11,4 101 +12,0 104 ±7,4 50 SIE + szacharóz 91 +9,4 106+7,0 94 ±9,0 100 SIE + szacharóz 81 +7,2 90 ±8,0 97 ±1,6 19. példa Ebben a példában a találmány szerinti vegyületek savas deszorpcióját szemléltetjük 1,5 cm átmérőjű oszlopot megtoltunk 30 g nedves súlyú Dowex 50 W X4 (H+) 200—400 mesh szemcseméretű ioncserélővel 0,001 n sósavban. Ezután 500 ml 10. példa szerinti vegyes deszorbátumot (400 000 SIE/liter, pH = 2,5, 60% aceton) vezetünk át rajta körülbelül 1 óra alatt, majd 500 ml 0,001 n sósavval utánamossuk. Ilyen körülmények között csak aktivitás nyomokat eluálunk. Ezután 0,0125 n sósavval deszorbeáljuk, miközben az oszlop eluátumának vezetőképességét regisztráljuk. Ezenkívül meghatározzuk az eluátum SIE tartalmát. A 74—100. aktív frakciókat egyesítjük, Amberlite IRA 410 OH" ioncserélő hozzáadásával semlegesítjük, majd 5 ml térfogatra bepároljuk, 5 ml metanollal összekeverjük és 200 ml acetonba csepegtetve lecsapjuk. Acetonnal és éterrel végzett mosás után vákuumban megszárítjuk. így 1 g olyan aminocukor-származékot kapunk, amelyben nx + n 2 = 2, aktivitása 65 000 SIE/g. Az aktív előfrakciókból olyan aminocukor-származékokat nyerhetünk ki, amelyekben nx + n 2 = 3 vagy = 4. Az ilyen savas deszorbció az alkalikus deszorbcíóval ellentétben lehetővé teszi a homológ aminocukor-származékok frakcionálását. 20. példa Ha a például a 4. példában ismertetett módon előállított, V—VIII. komponenseket (nx + n 2 = 4 vagy nagyobb) tartalmazó port a 19. példában ismertetett 30 frakcionálásnak vetjük alá, majd a semlegesített eluátumokat liofilizáljuk, akkor az alábbi magasabb frakciókat kapjuk: ni+n. 2 =4 = 67 000 AIE/mg 35 ^+^ = 5 = 57 000 AIE/mg nx + n 2 = 6 = 42 000 AIE/mg nx +n 2 =7 =24 000 AIE/mg nj, + n2 = 8 = 5 000 AIE/mg 40 21. példa A IV. komponens izomerjeinek, vagyis az Va és Vb 45 képletű vegyületeknek egymástól való elválasztása céljából az izomerkeverékből 10 g vízzel készült oldatát vízzel rámossuk egy Dowex 50 W X 4 (H+) gyantával töltött oszlopra, majd az oszlopot vízzel addig mossuk, míg az eluátum pH-ja semleges lesz. Ezután az oszlopot 50 0,025 n sósavoldattal eluáljuk 3 ml térfogatú frakciókat szedve és a frakciókat vékonyrétegkromatográfiásan vizsgálva. Az utóbbi vizsgálatokat szilanizált kovasavgél-lemezeken (szállítója az NSZK-beli Merck cég) futtatószerként etilacetát, metanol, víz és 25%-os ammó-55 nium-hidroxid-oldat 100 : 60 : 40 : 2 arányú elegyét használva háromszoros előhívással végezzük. A kiindulási vonaltól számítva az Va képletű vegyület nagyobb távolságot fut be, mint az Vb képletű vegyület. Az összesen 6 g Vb képletű izomert tartalmazó 215—272. frak-60 ciókat, illetve az összesen 600 mg Va képletű izomert tartalmazó 288—294. frakciókat külön-külön összeöntjük, Amberlite IRA—410 (OH-) gyantával semlegesítjük és bepároljuk. Az így elkülönített Va képletű izomer in vitro szacha-65 ráz-gátlási aktivitása 19 000 SIE/g. 19
