170659. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható légszelep, főleg épületek kiegészítő zárt légterű helyiségeinek szellőztetéséhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS A bejelentés napja: 1974. XI. 18. A közzététel napja: 1977. III. 28. Megjelent: 1978. III. 31. (AA—791) 170659 Nemzetközi osztályozás: F 24 F 13/10 F 16 K 24/06 Antal Tibor oki. gépészmérnök, Kádár Imre oki. gépészmérnök, Budapest Szabályozható légszelep főleg épületek kiegészítő, zárt légterű helyiségeinek szellőztetéséhez A találmány szabályozható légszelepre vonatkozik, amely előnyösen épületek zárt légterű helyiségeinek szellőztetéséhez alkalmazható. A korszerű épületek számos olyan helyiséggel rendelkeznek, amelyeknek szabad légtérre közvetlenül nyíló ablaka nincs. Ezeket zárt légterű helyiségeknek nevezzük és létüket főleg a paneles építésmód adottságai és műszaki lehetőségei indokolják. E helyiségek szellőztetése mesterséges úton történik, mégpedig legtöbbször oly módon, hogy azokat egy központi elszívó rendszerhez csatlakoztatják, és minden egyes szellőztetendő helyiség részére ventillátorhoz csatlakozó csővezeték útján biztosítják a szükséges légcserét. Tekintettel arra, hogy az áramló levegő mennyisége és a szükséges statikus nyomásnövekedés közötti összefüggést a levegővezeték elszívási helyeinek megfelelő fojtásával lehet beszabályozni, erre a célra különböző légszelepeket alkalmaznak. Ismeretes pl. olyan légszelep, ahol egy csonkakúp alakú szelepházban koncentrikusan elhelyezkedő szabályozókúp vezérorsó segítségével mozgatható el. A szükséges légtechnikai paraméterek úgy lesznek beállítva, hogy a szabályozókúpot a vezérorsón forgatják a megfelelő érték eléréséig, majd a szabályozókúpot adott helyzetében ellenanyával rögzítik. Ez a megoldás bonyolultságán túlmenően azzal a hátrányos tulajdonsággal is rendelkezik, hogy az ellenanyás rögzítéskor lényegében egy, az egyik végén befogott csapra van helyezve a szabályozókúp. amelynek az ismertetett ellenanyás rögzítését az épületek elkerülhetetlen rezgése a beállított helyzetből kilazítja. Tekintettel arra, hogy ez a kilazulás különböző elszívási szinteken (különböző emelete-5 ken) általában egyidejűleg megy végbe, a szellőzőrendszer légtechnikai egyensúlya ezért felbomlik. A zárt légterű helyiségek szellőztetése ugyanis elszívási szintenként egymáshoz képest oly mértékben torzul, hogy a szellőztetés gyakorlatilag megszűnt-10 nek tekinthető. A megszűnés oka egyenes következménye a különböző szelepek egymáshoz képesti fojtási arányának megváltozása. Ismeretesek továbbá olyan légszelepek, amelyek 15 kialakításánál a konstrukciós törekvések abban nyilvánultak meg, hogy a csonkakúp alakú szelepházban elhelyezkedő szabályozókúp helytállóságát mindenképpen biztosítják. Ezzel kerülhető el a légtechnikai rendszerek egyensúlyának az előzőekben is-20 mertetett felbomlása. Ennek érdekében a szabályozókúpot nem a szelepház szimmetriatengelyében helyezik el, hanem azt a szelepházhoz egy, a szabályozókúp és szelepház közös alkotója mentén csavarkötéssel, ékekkel, csuklós illesztéssel, vagy egyéb 25 önmagában ismert módon rögzítik. E megoldás a kilazulás elleni védelmet biztosítja, azonban az excentrikus elhelyezés az ilyen jellegű kiviteleknél két jelentős hátrányt okoz. Az egyik hátrány az, hogy excentrikusan elhe-30 lyezkedő szabályozókúp esetén a gyakorlati tapasz-170659 1 '