170655. lajstromszámú szabadalom • Kemence huzaltekercsek lágyítására

3 170655 4 A szerkesztő és felhasználó belátására van bízva, hogyha szükséges, a hőkicserélő tokozatát egy má­sodik, oldalirányban mozgatható szerelvénnyel is fel lehet szerelni, amelybe égőfej, vagy egyéb hőforrás van beszerelve, amelyet a levegőáramba be lehet tol­ni és így fűthetjük, vagy legalább szekunder hőt kö­zölhetünk vele. A találmánynak egy további előnyös kiviteli alakját az alábbi ismertetésünkben fogjuk leírni részletesen úgy, hogy a találmányra jellemző ismer­tetőjegyek világosan felismerhetők legyenek, s ezt a leírásban található és a leíráshoz mellékelt rajzok­ra utaló hivatkozási számok segítségével végezzük el. A rajzokon az 1. ábra a kemence teljes vázlatos rajzát adja. A 2. ábra az 1. általános ábra egy részének kinagyí­tott részletét mutatja be, a 3. ábra a berendezés felülnézete, a 4. ábra lényegében a 3. ábrának megfelelő rajz, különböző módosításokkal. A rajzokat közelebbről nézve azt látjuk, hogy a kemence acélhuzaltekercsek lágyítására szolgál. A 10 acélhuzal-tekercsek (lásd 1. ábrát) egymásra vannak halmozva a kemence belsejében úgy, hogy a teker­csek által képzett halmaz tengelye függőleges irá­nyú. A tekercs-halmazok legalján 12 konvektor-le­mez van elhelyezve, ugyanilyen lemez van az egyes tekercsek között és végül a tekercshalmazok legtete­jén is. A tekercsek által így kialakított halmaz hen­geres alakú, melyben az egyes tekercsek közötti tér - figyelembevéve a konvektorlemezeket is - szintén hengeralakú. Mint már mondottuk, a huzaltekercs-halmazt tar­tószerkezetre helyeztük, mely a találmány szerinti megoldásnak megfelelően (lásd a 2. ábrát) két da­rab, egymással párhuzamos és koaxiálisán elrende­zett 20, 22 gyűrűalakú lemezből áll, melyeken belül egy 24 folyamatos cső halad át, melynek a gyűrű­alakú lemezekkel azonos tengelye van. így, tekin­tettel arra, hogy a csövet koncentrikusan körülvevő térben gyűrűalakú kiugrás van kiképezve, a cső kö­rül hengergyűrű-alakú 26 rés van kiképezve. A rajzon nem ábrázoltuk, de a fentebb említett 20, 22 gyűrűalakú lemezeket megfelelően méretezett tartórudak, vagy ehhez hasonló szerkezeti elemek támasztják alá, melyek arra szolgálnak, hogy a le­mezekre nehezedő súlyt felfogják. Ezek a tartóele­mek koaxiálisak a hengergyűrű-alakú 26 réssel, s a 24 cső átmérőjét úgy választottuk meg, hogy meg­közelítően azonos legyen a huzaltekercsek belvilá­gával. A tartószerkezetet vasszerkezeti elemek alkotják, melyek vagy a kemence 28 alapozására, vagy pedig a kemence 30 födémszintjére támaszkodnak, illetve további részeik a födémszint alatt - a helyi viszo­nyokhoz igazodva - vannak alátámasztva. A fentebb említett folyamatosan haladó cső egy vele egytengelyűén és függőlegesen elrendezett 32 áramlási szakaszba vezet, mely viszont az alatta le­vő hőkicserélő 34 burkolatába torkollik és a hőki­cserélő úgy van kialakítva, hogy a burkolatból ki­húzható és oda visszatolható. A hőkicserélő csövei hajlékony csatlakozó csövek révén kapcsolódnak a hűtővíz-rendszerhez, vagy csúszószerkezettel kialakí­tott csövekkel csatlakozhatnak valamilyen hűtőköze­get vezető rendszerhez és síneken mozoghatnak mo­tor, vagy egyéb hajtómű segítségével. Amint a talál­mány szerinti megoldásból láthatjuk, a 36 hőkicse-5 rélő 38, 39 falai a 40 tartógerendára támaszkodnak. A tartógerendák rá vannak szerelve a 42 görgőkre, melyek viszont a 44 gerendáról állnak ki. A tartó­gerendáknak kiálló részeik vannak, melyek lefelé nyúlna^ és ezekben a 48 csavarorsót befogadó csa­varházak vannak kialakítva. A csavarorsót az 50 motor az 52 lánchajtás segítségével tudja forgatni, s ezáltal mozgásba lehet hozni a tartógerendákat, a hőkicserélőt és a hőkicserélő falszerkezetét - amint ezt a pozíciót a 2. ábrán világosan láthatjuk a telje­sen kihúzott vonal révén ábrázolva. A szaggatott vonallal ábrázolt pozíció a mozgatott objektumok másik helyzetét mutatja. A szaggatott vonallal jelölt helyzetben a 38 fal a teljes, a kihúzott vonallal je­lölt 39 fal helyére kerül. Amikor pedig a burkolat­ban áramló teljes levegőmennyiség a 32 áramlási szakaszon keresztül a 36 hőkicserélőbe jut el, majd mikor innen kiáramlik, a hőkicserélő 38 fala képezi a burkolat falát, és így megelőzi a levegőáramlás esetleg beálló veszteségét, mely ebben a szakaszban fellép. Amint pedig a továbbiakban láthatjuk, a hőkicse­rélőben csőkígyó van elrendezve, melynek végei lyu­kas 54 csatlakozó dobozokhoz vannak erősítve, me­lyek a 39 falon rugalmas és dilatációs csőszakaszok révén vannak egymással összekötve. A csőkötések a 39 falon ellenkező irányban vannak kialakítva, úgyhogy például az 56, 58 csövek a kihúzott, teljes vonallal jelölt helyzetből a szaggatott vonallal jelölt helyzetbe kerülnek, amiből egyértelműen láthatjuk, hogy a csövek, csőkötések és csatlakozó dobok kap­csolódása hogyan van kialakítva. Alternative alkal­mazhatók flexibilis csövek is, amelyek ugyanezt a csőkapcsolást és csőmozgást teszik lehetővé. A burkolat előnyösen tengelyirányban van kiala­kítva, amint az ábrából is látjuk, s ennek következ­tében a huzaltekercsek középső részéből a levegő egyenes vonalban áramolhat a burkolatba. A burko­latnak van egy 60 oldalsó nyílása, amellyel szemben van a 62 ventillátor elrendezve. A ventillátor lapát­kerekétől a 64 főkivezető csatorna indul el és elve­zet a 66 csatlakozórészig, amely összeköttetést léte­sít a kemence alján kialakított és a hőcserélő irá­nyában a cső körül haladó gyűrű alakú térrel, s ezen elrendezés segítségével a ventillátor által szállított levegőmennyiség ebbe a kamrába kerül, majd a gyű­rű alakú térben felfelé haladva a kemence 70 belső burkolatáig jut el. A környezeti levegő a konvekto­ron keresztül már ismert módon áramlik a tekercs alakban elhelyezett huzalok közepén, vagy ezeken kívül felfelé, egészen a kemence tetejéig, majd in­nen a kemence felső fedelétől visszafelé áramlik és így fejezi be a teljes keringési ciklust. A kemence 72 külső burkolatát a 2. ábrán láthat­juk. A 74 ventillátor meghajtószerkezetét az 1. ábrán láthatjuk. A hűtőlevegő a hőkicserélőn keresztül áramlik, majd innen hűtőtoronyba, vagy hűtőtóba juttatható - önmagában ismert módon -, ami azon­ban már nem tartozik a találmány szerinti megol­dáshoz. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom