170629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hővillamos elemekkel rendelkező hűtőberendezések szabályozására
5 170629 6 melegoldalához van csatlakoztatva a 4 melegoldali hőcserélő, amely lényegében lemezbordákból áll. Gépkocsiban alkalmazott hűtőszekrény esetében a 4 melegoldali hőcserélő úgy foglal helyet, hogy a gépkocsi haladásakor a természetes légáram a 5 hőcserélő lemezbordáit érintse. A 4 melegoldali hőcserélőhöz van illesztve a 3 hőfokérzékelő, amely egy a találmány szempontjából megfelelő bármilyen, önmagában ismert villamos szabályozó rendszerhez van kapcsolva. 10 Az említett szabályozó rendszer az 5 hővillamos elemet tápláló villamos áramkörhöz csatlakozik. A találmány szerinti eljárás értelmében, amikor a 4 melegoldali hőcserélő hőmérséklete egy előre meghatározott értéket elér, a 3 hőfokérzékelő a 15 szabályozó rendszernek olyan jelet ad, amelynek alapján a szabályozó rendszer az 5 hővillamos elemet tápláló feszültséget csökkenti. Ez a feszültségcsökkentés olyan mértékre történhet, amely mellett az 5 hővillamos elem hűtőteljesítménye annyira lecsökken, 20 amely a 4 melegoldali hőcserélőből az' 5 hővillamos elem felé vissza áramló hőmennyiséggel egyensúlyt tart. Ily módon az 5 hővillamos mintegy hőszigetelőként hat az 1 hűtött tér falában. Amennyiben a 4 melegoldali hőcserélő hő mér- 25 séklete az ugyancsak előre meghatározott érték alá csökken, a 3 hőfokérzékelő a szabályozó rendszert akként befolyásolja, hogy az nagyobb, szélső esetben a normál tápfeszültséget állítja vissza és az 5 hővillamos elem a névleges hűtőteljesítményt 30 szolgáltatja. A találmány szerinti eljárás kombinálható olyan megoldással, amelynek értelmében az 1 hűtött tér hőmérsékletét is érzékeljük, és ha ez az előre meghatározott alsó értéket eléri, akkor a szabályozó 35 rendszerrel az 5 hővillamos elemet tápláló feszültséget olyan értékre csökkentjük, amely mellett a hűtőelem csak akkora hűtőteljesítményt nyújt, amely egyensúlyt tart a 4 melegoldali hőcserélőtől az 5 hővillamos elem hidegoldala felé visszaáramló hőmennyiséggel. 40 Amennyiben a hűtőberendezés motorral hajtott szellőzőt is tartalmaz - amelynek feladata, hogy a 4 melegoldali hőcserélő bordáit illetve hőátadó lemezeit állandóan áramló levegővel lássa el - akkor célszerű lehet olyan megoldásról gondoskodni, amely bizto- 45 sítja, hogy a hűtőberendezés csak akkor üzemelhessen a névleges hűtőteljesítménnyel, amikor a szellőző is működik. A szellőzőt tartalmazó megoldás azonban - mint arra korábban is utaltunk - nagymértékben lecsökkenti a hővillamos elemekkel üzemeltetett 50 hűtőberendezés azon előnyös tulajdonságát, ami éppen abból származik, hogy nem tartalmaz mozgó alkatrészeket. A találmány szerinti eljárás egy foganatosítási módját képezi az a megoldás, amelynek feladata 55 kifejezetten az akkumulátor kímélése. E megoldás lényege, hogy ha az akkumulátor feszültsége egy előre meghatározott érték alá esik. akkor a hővillamos elemet tápláló villamos feszültséget úgy változtatjuk, hogy a hűtőberendezés hasznos hűtőteljesítménye 60 zérus vagy annál nagyobb értékű legyen. E megoldás szerinti szabályozás tehát akkor is foganatosítható, ha a melegoldali hőcserélő hőmérséklete nem éri el azt az előre meghatározott értéket, amely mellett a hasznos hűtőteljesítménynek zérus alsó határú tartományában 65 való csökkentése következik be. A találmány e foganatosítási módja mellett az akkumulátor kisülése időtartama alatt sem lesz a hűtőberendezés teljes mértékben kikapcsolva, hanem csak a hasznos hűtőteljesítmény lesz - szélső esetben - zérus, ami azt eredményezi, hogy a hővillamos elem a rajta keresztül visszaáramló hőt kompenzálja, így a hűtött tér szempontjából mint szigetelő szerepel és e szerepe betöltéséhez igen kis villamos teljesítmény szükséges, ami nem sietteti lényegesen az akkumulátor kimerülését. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy az adott körülmények mellett elérhető optimális elemhatásfokkal biztosítható a hűtés. További előnye a javasolt eljárásnak, hogy a hővillamos elemek még különösen magas környezeti hőmérséklet mellett sem tudnak olyan mértékben túlhevülni, amely az elemek számára káros. Ez a káros túlmelegedés akkor sem következhet be, ha kényszerszellőzést alkalmaznak s a szellőzőnek valami okból kifolyólag megszakad az üzeme. Lényeges előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy a melegoldali hőcserélő legoptimálisabb mérete, illetve felülete mellett lehet biztosítani a leghatásosabb hőszállítást. Az olyan megoldás esetében, amikor csak a gépkocsi haladása szolgáltatja a melegoldali hőcserélő számára az áramló levegőt, és a melegoldali hőcserélő erre a kedvező hőátadást biztosító értékre van méretezve, akkor a gépkocsi megállása idején sem melegedhet túl a melegoldali hőcserélő, mert a gépkocsi megállásakor bekövetkező, a melegoldali hőcserélőnél előálló hőmérsékletemelkedés miatt a szabályozó rendszer a névleges feszültségnél lényegesen alacsonyabb feszültséget enged meg a hővillamos elemek táplálására,és így a hőátadási tényező csökkenő értékének megfelelően csökkenti a melegoldali hőcserélő hő terhelését. További előnye a találmány egy foganatosítási módját képező eljárásnak az akkumulátor kímélése révén a gépkocsi üzembiztonságának fokozása. E megoldás esetében ugyanis az akkumulátor feszültségét érzékeljük és a gépkocsi motorjának leállása után, amikor az akkumulátor feszültsége a töltés hiányában a névleges értékre csökken, a hűtőberendezés fogyasztását az adott körülményeknek megfelelően a legkedvezőbb alsó határra korlátozzuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hővillamos elemekkel és az elemek melegoldalához csatlakoztatott hőcserélővel rendelkező hűtőberendezés szabályozására, azzal jellemezve, hogy a hűtőberendezés hasznos hűtőteljesítményét zérus alsó határú tartományában változtatjuk akként, hogy a melegoldali hőcserélő hőmérsékletét érzékeljük és ennek előre meghatározott értéke esetén a hővillamos elemet tápláló villamos feszültséget zérusnál nagyobb alsó határú tartományban úgy változtatjuk, hogy a melegoldali hőcserélő hőmérséklete és ezzel a hővillamos elem saját hőmérséklete is egy előre meghatározott érték alatt maradjon. 3