170617. lajstromszámú szabadalom • Hordozóanyag biológiailag aktív anyagokhoz

7 170617 8 1. példa Óránként 1360 kg mennyiségben betáplált ku­koricacsutkát - amelynek szemcsemérete 4-20 mm, nedvességtartalma 20,8%, litersúlya 5 199 g/liter, szárazanyagra számított pentóztartalma 33%, szárazanyagra számított lignintartalma 30%, szárazanyagra számított cellulóztartalma 36% és szárazanyagra számított hamutartalma l%-80 C°-on 12 at nyomású vízgőzzel hidrolizálunk. így 10 óránként 1432 kg mennyiségben olyan hidrolizá­tumot kapunk, amelynek szemcsemérete 0,02-2 mm, nedvességtartalma 42%, nedves liter­súlya 500 g/liter, szárazanyagra számított furfurol­gyantatartalma 16%, szárazanyagra számított lignin- 15 tartalma 35% és szárazanyagra számított cellulóz­tartalma 40%. A kapott hidrolizátumot ezután gyors fordulatú, késes, ütközőfejes csőgranuláló be­rendezésben granuláljuk, amikor is 612 kg mennyi­ségben 0,1-1 mm szemcseméretű granulátumot ka- 20 punk. A granulátum további jellemzői az alábbiak: Szorpciós képesség: 26,8 g/100 g 25 (xilol és gázolaj 1 :1 arányú keverékéből) BET-felület: 2,4m2 /g 30 pH (10%-os vizes szuszpenzióban): 5,7 2. példa 35 Óránként 1200 kg mennyiségben betáplált fa­hulladékot - amelynek szemcsemérete 20-50 mm, nedvességtartalma 18%, litersúlya 180 g/liter, száraz­anyagra számított pentóztartalma 22%, száraz- 40 anyagra számított lignintartalma 26%, szárazanyagra számított cellulóztartalma 42% és szárazanyagra számított hamutartalma 0,8%-180C°-on 12 at nyomású vízgőzzel hidrolizálunk. így óránként 1470 kg mennyiségben olyan hidrolizátumot ka- 45 punk, amelynek szemcsemérete 0,02-2 mm, ned­vességtartalma 52%, nedves litersúlya 500 g/liter, szárazanyagra számított furfurolgyantat ártalma 10%, szárazanyagra számított lignintartalma 30%, szárazanyagra számított cellulóztartalma 45% és 50 szárazanyagra számított hamutartalma 1,2%. A kapott hidrolizátumot ezután gyors fordulatú, késes, ütközőfejes csőgranuláló berendezésben gra­nuláljuk, amikor is 620 kg mennyiségben 55 0,1-10 mm szemcseméretű granulátumot kapunk. A granulátum további jellemzői az alábbiak: Szorpciós képesség: 78g/100g (xilol és gázolaj 1:1 60 arányú keverékéből) BET-felület: 2,3m2 /g pH: 3,6 65 3. példa (összehasonlító példa) Előzőleg szitálás útján osztályozott, kizárólag 0,63-1,0 mm közötti méretű szemcséket tartal­mazó granulátumot ALPINE LS 200 típusú, 0,25 mm lyukméretű légsugárszitán 1 percen át ke­zelünk az esetleges portartalom csökkentése cél­jából. Ezután az ily módon portalanított anyagból 10 g mintát bemérünk egy 100 mm átmérőjű és 100 mm hosszú golyósmalomba, amelybe ugyan­akkor 10 db 12 mm átmérőjű acélgolyót helye­zünk. A golyósmalmot 96ford/perc fordulatszám­mal 10 percen át járatjuk, majd a mintát a golyók­kal együtt a fent említett módon portalanítjuk. A veszteséget az eredeti beméréshez viszonyítjuk és %-ban adjuk meg. A vizsgálatokat kalcinált kova­földdel, valamint az 1. példa és a 2. példa szerint előállított granulátummal végezzük el. Minta Porlódási veszteség Kalcinált kovaföld 18% 1. példa szerinti granulátum 5,5% 2. példa szerinti granulátum 5,2% 4. példa (összehasonlító példa) A 3. példában leírt módszerrel, de acélgolyók helyett 25 db 20 mm átmérőjű gumigolyóval a kö­vetkező eredményeket kapjuk: Minta Porlódási veszteség Kalcinált kovaföld 5% 1. példa szerinti granulátum 1,5% 2. példa szerinti granulátum 1,3% 5. példa (összehasonlító példa) A 3. példában megadott szemcseméretű és por­talanított mintákat laboratóriumi rázószita rázó­berendezésére helyezve (a rázószita Fritsch Analy­sette-3 típusú), továbbá 1,5 mm rezgési amplitúdót és 200 mm átmérőjű serpenyőben 10 db 12 mm átmérőjű acélgolyót alkalmazva 10 perces vibrálás után az alábbi eredményeket kapjuk: Minta Porlódási veszteség Kalcinált kovaföld 28% 1. példa szerinti granulátum 11% 2. példa szerinti granulátum 9% 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom