170591. lajstromszámú szabadalom • Görkorcsolya

3 170591 4 nem küszöbölik ki - újabb hátrány származik, amennyiben a talaj egyenetlenségeibe történő fel­ütődés egyensúlyvesztést eredményezhet. Az egy sorban elrendezett kerekű görkorcso­lyáknál a jégkorcsolya élét a kerék és a talaj közötti súrlódási erő helyettesíti. Tehát jelentős nagyságú az az erő, amely egyrészről pozitív ha­tású, mert stabilitást biztosít, másrészről a kerék kormányzásának befolyásolása következtében az alábbi negatívumokat eredményezi: — a szilárd oldalirányú megtámasztást gyengíti, mert a kerekek elfordulnak, és a görkorcsolya előre vagy hátra elmozdul, — a hajtás hatásfoka a kívántnál gyengébb, mert nem elegendő az oldalirányú támaszkodás, — a kerékelfordulás és a lábmozdulat között más összefüggés van, mint a jégkorcsolyánál, s így nem nagyon alkalmasak jégkorcsolya-edzőeszköz­ként való használatra, — a kerékelfordulás mértéke a talaj és a kerék anyagától, tehát a pillanatnyilag érvényes súrlódási tényezőtől nagymértékben függ, így a görkorcsolya irányíthatósága a használati körülményeknek meg­felelően változó, — a mozgás, haladás köríve a lábtartással nincs szoros összefüggésben, ezért csúszósúrlódás lép fel, ami a kerekek gyors kopását, s lassúbb gördülési eredményez, emellett természetellenesen veszi igénybe a lábizomzatot, — a súrlódó erő hirtelen megváltozása — pl. a kerék elé kerülő kis kő esetén — egyensúlyvesztést eredményezhet, — a görkorcsolya előre-, illetve hátrahaladás ese­tén különbözőképpen viselkedik, a súrlódóerő, a tengely elrendezésétől és a haladás irányától füg­gően csökkenti vagy növeli a kerékelfordulást. Célul tűztük ki olyan konstrukció kialakítását, amelynél a görkorcsolya kerekének kormányzására csak a használója súlypontjának térbeli változása, mozgása hat, és a kerékelfordulás független az oldalirányú súrlódástól. Ezáltal lehetővé válik az, hogy a görkorcsolya irányítása különböző körül­mények között, akár előre, akár hátrahaladás ese­tében hasonló. Ez esetben a szerkezet akár kiépí­tett pályán, akár út, vagy járda felületén kis gör­dülési ellenállással, ugyanakkor nagy gördülési sta­bilitással rendelkezhet, és a lábtartással összefüggő kanyarodási ívet pontosan követheti. Mindezt a találmány szerinti megoldással reali­záltuk. A találmányi gondolat lényeges vonása, hogy a kormányozott kerék kormányzási tengelyét meghatározó elem és a váz billenési tengelyét meg­határozó elem olyan kényszerkapcsolatban állnak, hogy a kerékkormányzási tengely vonala és a váz­billenési tengely vonala a kormányozott keréknek a talajsíkkal érintkezése pontján, vonalán, vagy felü­letén haladnak át. A kerékkormányzási tengelyt és a vázbillenési tengelyt a kormányozott kerék hosszanti szimmetriasíkjába helyezhetjük, így e ten­gelyek - amennyiben a kerék és a talaj érintkezése pont-, vagy vonalszerű - egy pontban, illetve e pontban metszik egymást. A kerékkormányzási ten­gely a kormányozott kerék hosszanti szimmetria­síkjában elhelyezkedhet úgy is, hogy merőleges a talaj síkjára, de úgy is, hogy azzal hegyesszöget zár be. Ugyanígy a vázbillenési tengely is zárhat be 5 hegyesszöget a talaj síkjával, de a talaj síkjában is elhelyezkedhet. A két tengely bármely fenti pozí­ciója mellett létrejön a kormányozott kerék talajjal való érintkezési pontjában való metszésük. JQ Az 1. ábrán vázlatosan rajzolt egykerék-kor­mányzású görkorcsolyát mutatunk be oldalnézet­ben, a 2. ábrán ugyanezt hátulnézetben. E kiviteli alaknál a vázhoz rögzített kerék villában nem kor­mányozott első kerék van szerelve. 15 A 3a. és 3b. ábrán a váz és a kormányozott kerék közötti kényszerkapcsolat olyan kiviteli vál­tozatát szemléltetjük oldalnézetben, amelynél a kormányozott kerék gördülési tengelye körül rög-20 zített, s a keréktartó szerv a kormányzási tengely körüli csapágyazáson keresztül, a váz pedig a gömbcsuklón keresztül kapcsolódik a keréktartó szervhez. 25 A 4., 5. és 6. ábrán találmányunk szerinti tér­beli kényszerpálya-megoldást mutatunk be a kerék­tartó szerv és a váz közötti kényszerkapcsolatot szemléltető metszetekben. E kiviteli formánál a térbeli kényszerpályát a vázhoz a hosszanti szim-30 metriasíkra szimmetrikusan rögzített csapok körül forgó, s a keréktartó szervhez rögzített elemekhez kapcsolódó görgők határozzák meg. A 7., 8. és 9. ábra egy olyan, a vázhoz mereven 35 kapcsolt elemekkel kialakított körív alakú kény­szerpályás megoldást mutat be metszetekben, amelynél a körív középpontja a hosszanti szimmet­riasík és a talajérintkezési vonal metszéspontja. 40 Végül a 10. ábrán a találmány szerinti kor­mányozott kerekű görgős sí egyik lehetséges alakját szemléltetjük, oldalnézetben. A találmány szerinti szerkezet tehát görkor-45 csolya, amelynek váza, legalább egy kormányoz­ható kereke, továbbá keréktartó része, vagy szervei és/vagy közvetítő eleme, vagy elemei vannak. A találmány szerint a 4 kormányozott kerék 11 kormányzási tengelyét meghatározó elemnek és az 50 1 váz előbbivel közös 9 síkban - a kormányozott kerék hosszanti szimmetriasíkjában- fekvő 10 váz­billenési tengelyét meghatározó elemnek a kor­mányozott kerék talajjal való 12 érintkezési pont­ján, vonalán, illetve felületén — ez a kerékprofiltól 55 függ- közös metszéspontot meghatározó kényszer­kapcsolata van. E kényszerkapcsolat lényege az, hogy egyrészről az 5 kerék tartószerv a 6 közve­títőelemhez képest a 11 kerékkormányzási tengely körül képes elfordulni, másrészről az 1 váz szintén 60 a 6 közvetítőelemhez képest a 10 vázbillenési tengely körül tud elfordulni. Egyszerű megoldást biztosít a 11 kormányzási tengely és a 10 váz­billenési tengely egy közös, 9 hosszanti szimmet­riasíkban fekvése. A görkorcsolya így jobbra és 65 balra kanyarodáskor szimmetrikusan viselkedik. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom