170577. lajstromszámú szabadalom • Szendvicspanel állattartásra szolgáló épület
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. X. 01. (IA-550) Közzététel napja: 1970.11.06. Megjelent: 1978. III. 31. 170577 Nemzetközi osztályozás: E04H 5/08, E04C 2/20, A01K 1/00 Feltalálók: dr. Bajor Ferenc oki. mezó'g. mérnök, Mocsári József oki. mezőg. mérnök, Fegyverneki Sándor főépítész, Sólymos Ferenc oki. közgazda, Kenderi Tibor mérnök, Sajgó Alfréd oki. építészmérnök, Sajgó Alfrédné oki. építészmérnök, Budapest Tulajdonos: Iparszerű Sertéstartó Termeló'szövetkezetek Közös Vállalkozása, Budapest Szendvicspanel állattartásra szolgáló épület 1 A találmány szendvicspanel állattartásra szánt mezőgazdasági épület, amely műanyagból, például üvegszálerősítésű poliészterből készült határolórétegeket és ezek közé helyezett, például habanyagú hőszigetelő magot tartalmazó könnyű, korrózióálló 5 és áthelyezhető, önhordó háromcsuklós tartókat alkotó és hosszanti határolóéleik mentén perembordákkal ellátott panelokból van összeállítva. Köztudomású, hogy a hagyományos és a gépesí- JQ tett építőipar számára egyaránt súlyos feladatot jelent a mezőgazdaság épületigényeinek kielégítése. A mezőgazdaság többnyire egyszintes, de nagyszámú épületet igényel, amelyekkel szemben adott esetben - speciális növényhajtatóházak és sajátságos állattar- 15 tási technológiájú istállók esetében — további különleges követelményeket is támasztanak. Ilyen célokra gyakorlatilag napjainkig bezárólag hagyományos falazatból és tetőszerkezetből álló épületeket készítettek. Az utóbbi időben elvétve alkalmaznak már 20 olyan egyszerűbb panelos építési módszert is, ahol a szendvicsszerkezeti panelokat valamilyen tartóvázra szerelik föl. A hagyományos építési módszerek legnagyobb 25 hátránya, az elkészülés lassúsága, a nagymértékű munkaigényesség, és ennek következtében az a kedvezőtlen körülmény, hogy a hirtelen keletkező épületszükséglet rövid idő alatt nem elégíthető ki. Az állattartásra szánt épületeknél ehhez adódik még 30 a különleges higiéniai követelmények nehéz betarthatósága, továbbá a hagyományos szerkezeteknél szinte kiküszöbölhetetlen hőhidak és a korrózióveszély. Az ismert panelos szerkezetek hátrányai is jórészt az előbbiekkel azonos okokra vezethetők vissza. Kiegészítve még azzal, hogy e ki rszerűbb szerkezetek összeszerelése jelentős szaktudást és kényes helyszíni munkát igényel. Külön gondot okoz a panelos épületeknél a csatlakozások víz- és légzáró tömítése, amelyek teljesértékű megoldása a mai napig várat magára. Sajátságos nehézség a panelos szerkezeteknél a hőtágulás kérdése. A panelok és az azokat alátámasztó tartószerkezetek hőmérsékletváltozás okozta kiterjedése ui. egymástól nagymértékben különbözik, és így a kapcsolati helyeken aránylag jelentős mértékű relatív elmozdulások keletkeznek. Ezek kiegyenlítése és ugyanakkor a víz- és légzáróságnak a biztosítása ugyancsak megoldatlan. Emellett a szinte elkerülhetetlen hőhidak nemcsak hőgazdálkodási, hanem korrózióvédelmi szempontból is hátrányosak. A fenti okokra való tekintettel az utóbbi esztendőkben az érdeklődés a teljesen műanyagból készült szerkezetek felé fordult. Minthogy azonban a legtöbb műanyag önmagában teherbírási és/vagy alakváltozási szempontból lényeges hátrányokkal is rendelkezik, azért olyan anyagot kellett választani, amely nagy húzó- és hajlítószilárdságú, és ebből 170577
