170573. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószelep
3 170573 4 van ellátva. A szabályzószelepben tengelyirányú támasztóelemek vannak, amelyek a szeleptányérok és a szervomotor közötti kapcsolatot biztosítják. A találmány szerint kialakított szabályzószeleppel a nyomásesés csökkentésén és folyadékban áramló szilárd részecskékkel szemben tanúsított ellenállás növelése mellett megoldható a folyadék áramlási irányának változtatása, például a nyomatékváltón áthaladó folyadék áramlási iránya, anélkül, hogy az áthaladó folyadék mennyisége megváltoznék. Ez különösen fontos olyan esetekben például, amikof a hidraulikus és közvetlen hajtást kell összekapcsolni, vagy ahol a közvetlen hajtásnál hidraulikus fékezést alkalmazunk. A találmány további részleteit, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra hidrodinamikus hajtóművet ábrázol, amelyben a hidrodinamikus nyomatékváltót fékezőelemként alkalmazzák mechanikai energiának hővé való átalakítása során. Az ábra a hajtóművet metszetben mutatja. A 2. ábra az Lábra II—II metszete a találmány szerinti szabályzószeleppel, a 2a. ábra a 2. ábrán bemutatott metszet egy része a találmány szerinti szabályzószeleppel, hidraulikus sebességfokozatnál, a 2b. ábra pedig a 2a. ábrán bemutatott szabályzószelep direkt fokozatban. A . ° 3. ábra a találmány szerinti 5/3 útú szelep metszete körülbelül mérethelyesen, a 4. ábra a találmány szerinti szabályzószelep égy másik kiviteli alakja metszetben, az 5. ábra az 1. ábrán bemutatott hidrodinamikus hajtómű vázlata hidraulikus szervomotorokkal és vezérlőszeleprendszerrel, a 6. ábra pedig a találmány szerinti szabályzószelephez tartozó fojtó- és nyomáshatároló szelep metszete. Az 1. ábrán látható hidrodinamikus hajtómű három fő részből áll, nevezetesen a forgóházas TC nyomatékváltóból, CA központi egységből és RA kimenő egységből. A CA központi egység részei 4 állórészhez kapcsolódnak, amely rögzített 2 burkolatban van elhelyezve. A 4 állórészen nyúlik keresztül a TC nyomatékváltó 50 vezetőkerekének 6 tengelye, amelyet 8 csapágy tart. Ugyancsak a 4 állórészen van elhelyezve a 6 tengelyhez tartozó 12 szervofék, valamint bolygókerék 16 tartócsapja. A bolygókerék az 50 vezetőkerék 6 csőtengelye és a 18 turbinatengely között biztosít kapcsolatot. A 4 állórész foglalja magába még a 14 féket is, amely a bolygókerékhez tartozik. A 20 fogaskerékszivattyú a 2. ábrán látható módon egymáshoz kapcsolódó 21 és 23 fogaskerekekből áll. Ezeket a 22 forgóházban ágyazott fogaskeréken keresztül a 22 forgóházhoz 24 gumidugókkal csatlakozó 32 lendkerék hajtja. A 18 turbinatengely a 22 forgóházban 26 csapágyban van ágyazva. Maga a 22 forgóház egyik végén a 4 állórészben van ágyazva 28 csapágyban, másik végén pedig a 32 lendkerékben elhelyezett 30 csapágyban. A 18 turbinatengely egyik vége a 22 forgóházban, másik vége 36 kimenő tengelycsonkban 34 csapágyban van ágyazva. A 36 kimenő tengelycsonk ugyanakkor 38 fedélben 40 golyóscsapágyban és 48 csapágyban van ágyazva. 5 A 18 turbinatengely és 36 kimenő tengelycsonk között hátrameneti bolygómű van beépítve, bolygókerékkel és 44 tartócsappal. Ez biztosítja a közvetlen kapcsolatot a 18 turbinatengely és a 36 kimenő tengelycsonk között, amikor 46 tengelykapcsoló zár, 10 és fordítja meg a forgásirányt, amikor a 46 tengelykapcsoló nyit és a 48 fék zár. A 22 forgóházban az 50 vezetőkerék 6 csőtengelyre van erősítve, és a 18 turbinatengelyen 52 turbinakerék van. Ugyancsak a 22 forgóházban van 15 elhelyezve az 54 szivattyúkerék, amely a 22 forgóházhoz kapcsolható, vagy arról leoldható az 56 tengelykapcsoló segítségével. További 58 tengelykapcsoló kapcsolja össze adott esetben a 18 turbinatengelyt közvetlenül a 22 forgóházzal. 20 A 2. ábra az ismertetett és az 1. ábrán bemutatott , nyomatékváltó II—II metszete a 4 állórészen keresztül. Az 1. és 2. ábrán jól látható ahogy a folyadék a 20 szivattyúból a szabályzószelépbe jut. A szabályzószelepet tartalmazó egység a hajtómű rögzített 2 25 burkolatának külső részére van erősítve. A 20 szivattyú a folyadékot nyomás alatt szállítja a 64 tápvezetékbe és onnan vagy a 66 vagy a 68 csővezetékbe. A 64 tápvezetékből a folyadék 5/3 útú 112 szelepen át kerül a 66, illetve 68 csőveze-30 tékbe, míg a 66 és 68 csővezetékek másikában a nyomatékváltóból visszaáramló folyadék halad. A 64 tápvezetékbe szervoműködtetésű 145 fojtószelep van beiktatva, és ez biztosítja, hogy a folyadék ezt követően nagyobb nyomással áramlik, 35 mint mögötte. így megoldható az, hogy a működtető szervo rendszerekbe, fékekbe és tengelykapcsolókba vezetett folyadék nyomása elég nagy legyen ahhoz, hogy megfelelő nyomatékot lehessen a berendezéssel átadni, míg a kisebb nyomású folya-40 dék a hidraulikus rendszerbe kerül. A 145 fojtószelepet a későbbiekben, a 6. ábra kapcsán részletesen ismertetni fogjuk. Ez a 145 folytószelep akkor lép működésbe, ha a 14 kapcsolóelem működik. 45 A szabályzószelepben elektrohidraulikus egységek is vannak, amelyek szabályozzák a nagyobb nyomású folyadék áramlását a működtető szervorendszerekbe, fékekbe és tengelykapcsolókba. A fékek és tengelykapcsolók kioldását olyan szelepek gyorsít-50 ják, amelyek viszonylag nagy kiömlőnyílással vannak ellátva és a kioldáskor gyorsan kivezetik a folyadékot, az elektrohidraulikus szelepek üzembelépésekor. 55 A 2. ábra mutatja a rögzített 2 burkolatban vezetett 84 visszafolyató vezetéket is, amely a szabályzószelep és egy 62 hőcserélő között van kialakítva. Látható az ábrán a 60 csővezeték is, amely a 62 hőcserélő kimenő oldalát köti össze a 20 60 szivattyúval. A folyadékáramlás a 66 csővezetékből a 68 csővezetékbe irányul, majd a 4 állórészen keresztül a 88 üregbe jut. Innen 86 furatokon át a 6 csőtengely és a 18 turbinatengely közötti térbe folyik és 90 furatokon át jut el a 92 munkatérbe. A 65 folyadék keresztülhalad az 50 vezetőkerék, az 52 2
