170568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg vagy vitrokristályos anyag valamely tulajdonságának módosítására
13 170568 14 létesítünk, amelynek sebessége elegendő ahhoz, hogy a legkisebb olvadt sócseppecskéket, valamint a gőzfázist magával ragadja és így csupán a nagyobb sócseppecskék kerülnek érintkezésbe az üveggel. A kezelt minta vizsgálata azt mutatja, 5 hogy az üveg nyomófeszültsége a minta különböző helyein különösen egységes. A viszonylagos standard eltérés feszültségben, amelyet tizenkilenc - epipolariméterrel végzett - mérés alapján határoztunk meg, csupán 0,5%. 10 Egy az előzővel azonos mintán az előzőhöz hasonló összehasonlító vizsgálatot végzünk azzal az eltéréssel, hogy a levegőáramot elhagyjuk. Ebben az esetben a viszonylagos standard eltérés feszültségben, amelyet az előzővel egyező mérés-sorozattal 15 állapítunk meg, 1,5%. Egy további összehasonlító kísérlet folyamán az előzővel egyező mintát kezelünk ugyanazon a hőmérsékleten az előzővel egyező sókeverékkel, de ezúttal az olvadt sókeveréket rápermetezzük a min- 20 tára. Ebben az esetben a minta felületi nyomófeszültsége kevésbé egységes, a viszonylagos standard eltérés feszültségben 3%. 25 7. példa Egy üveglapot KN03 cseppecskékből álló sűrű ködben kezelünk. Az üveglap összetétele a következő: 30 Si02 69% Na2 0 12% MgO 7% CaO 6% 35 A12 0 3 6% Az üveglap mérete pedig 3UcnrO,4cm. A lapot KNO3 cseppecskékből álló sűrű ködben függesztjük fel. A sűrű ködöt négy permetezővel vagy poriasz- 40 tóval állítjuk elő e porlasztókat a négyszögletes kezelőkamra négy alsó sarkában helyezzük el. A ködöt mind a négy sarokban fejlesztjük és innen az a kamrában az üveglap felé diffundál. 45 A kamra fenekét négy darab háromszögletű lapból alakítjuk ki, amely lehetővé teszi, hogy a folyadék a fenékrész közepén levő ürítőnyílás felé folyjon Ez a kiürítőnyílás négy csővel van összekötve, amelyek az olvadékot a kamra alatt a 50 permetezőkhöz vezetik. Ezek a permetezők sűrített levegő segítségével működnek, ez a levegő először keresztülmegy az olvadt KNO3 són és azután a kamra valamelyik oldalfalán levő nyíláson át távozik. 55 Az üveglap, amelyet a kamra közepén, közvetlenül a KNO3 eltávolítónyílás felett helyezünk el, ily módon érintkezésbe kerül a ködcseppecskékkel, amelyeket a négy porlasztó fejleszt. A felhasznált KN03 sót 490 C°-on tartjuk. Az 60 üveglapot és a 20 cm-3 cm-es mintát 20 óra hosszat kezeljük a ködben. A 20 cm*3 cm-es minta felületén létrehozott feszültségek szóródását megmérjük. A tizenkilenc mérés alapján a viszonylagos standard eltérés 1%. 65 Ugyanazt a kísérletet megismételjük, most azonban folyamatos sugárban viszünk olvadt KN03 sót az üveglap és a minta felületére. Ebben az esetben tizenötször több KNQ3 -at kell használnunk. A feszültségek viszonylagos standard eltérése 2,5%. 8. példa Egy a 7. példánál vizsgált üveglappal azonos méretű üveglapot ugyanolyan anyagú 20 cm • • 3 cm* 0,4 cm méretű kis üvegmintával kezelünk együtt, amelynek során a 2. példánál alkalmazott, de kisebb méretű berendezést használjuk. A 17, 18 vályúkat olvadt CsN03 sóval töltjük meg 470 C°-on. A megolvasztott són 1 :2 arányban C02 és levegő keveréket fúvatunk keresztül percenkint és kifolyócsövenkint 20 liter mennyiségben. A kezelést 24 óra hosszat folytatjuk. Ezután a kezelés után az üveglap hajlításnál 150 kg/mm2 húzószilárdságnak megfelelő törési ellenállással rendelkezik. A feszültség viszonylagos standard eltérése, amelyet a kis minta tizenkilenc különböző helyén végzett mérés alapján határozunk meg, 2%. Egy összehasonlító vizsgálatnál olvadt CsN03 sót áramoltatunk folyamatosan az üveglap és a minta felületén ugyanannyi idő alatt. Ebben az esetben a feszültség viszonylagos standard eltérése, amelyet tizenkilenc hasonló mérés alapján határozunk meg, 3,5%. 9. példa Egy a 7. példánál megadott összetételű üveglapot ugyancsak ennél a példánál megadott kamrában kezelünk. Az üveglap és a 20 cm- 3 cm-es minta mindkét oldalán perforált elektródokat helyezünk el a laptól 4 cm-nyi távolságban. Az elektródokban 0,5 cm átmérőjű lyukak vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy a KNO3 köd jól érintkezzék az üveglappal és a mintával. Az elektródok között folyamatos elektromos teret létesítünk 1000 volt feszültséggel. A kezelés 10 percig tart. A 20 cm-3 cm-es minta felületén létrehozott feszültségek eloszlását megmérjük. A viszonylagos standard eltérés 2%. Megismételjük ugyanazt a kísérletet, de folyamatos KNO3 áramot vezetünk a lap és a minta felületein. Ebben az esetben hússzoros sómennyiségre van szükség és 3,5% relatív standard eltérést észlelünk. Egy másik kísérlet során centiméterenkint 150 voltos és óránként 9 ciklusos frekvenciájú váltakozó elektromos teret használunk. Ebben az esetben a viszonylagos standard eltérés 5% abban az esetben, ha a kezelést finom cseppecskékből álló köddel végezzük és 11% akkor, ha a kezelést folyamatos sugár alkalmazása mellett hajtjuk végre. 7
