170566. lajstromszámú szabadalom • Kordbársony
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974.1. 15. (FO-691) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1973.1. 15. (WP D 03 d/168 239) Közzététel napja: 1977. II. 28. Megjelent: 1978. III. 31. 170566 Nemzetközi osztályozás: D03D 13/00 '"tV Feltalálók: Tulajdonos: Heyder Werner csoportvezető, Geringswalde, Kunze Manfred VEB Flortextilien Karl-Marx-Stadt, igazgató, Nebel Harry textilmérnök, Lingel Käthe főkönyvelő', Karl-Marx-Stadt, Schönherr Ursula csoportvezető, Karl-Marx-Stadt, Német Demokratikus Köztársaság Német Demokratikus Köztársaság Kordbársony 1 A találmány tárgya kettősbársonyszövőgépen kettős bevetéssel előállított kordbársony, amelynek alapkötését a megnövelt fokozott vetüléksűrűség érdekében bordásszövetkötés képezi. Kordbársonyoknál - mint ismeretes - a szövet- 5 ben felváltva bordák és borda nélküli hézagok helyezkednek el. A bordákat korábban csak vetülékfonalakból képezték, oly módon, hogy egy alapvetülék után több bársonyvetüléket vetettek be. A gyártás egypályás volt. A vetülékbársonyok 10 közül ismert árufajták a Manchester, a Genua-Cord és a Trenker-cord. Ezeknél nagy vetüléksűrűséggel alapvetüléket vetnek be, majd több, részben lekötetlen bársonyvetülék következik, amelyek így tömlőket alkotnak. Az utóbbiakat láncirányban 15 megfeszítés után lándzsaszerű késekkel felvágják. A bársonyvetülékek alkotják tehát a vetülékbársoriyt: ily módon gyakorlatilag a vetülékfonalak által alkotott kordbársonyt lehet előállítani. 20 A fenti, ismert módon előállított kordbársonyok hátránya a szükséges nagy vetüléksűrűség, amely nemcsak sok anyagot igényel, hanem a termelékenységet is csökkenti, és könnyen láncfonalszakadáshoz vezet. A láncfonalszakadás következtében 25 hibás késztermék kiküszöbölése érdekében többnyire drága pamutcérnákat alkalmaznak. Ezenkívül felvágás előtt a hátoldal appretálása szükséges, hogy a bársonyvetülékek jobban tartsanak, és vágáskor ne csússzanak ki. 30 E hátrányok kiküszöbölése céljából ismertté váltak a láncbársonyok, amelyeknél a bársonyképzéshez a láncfonalakat használják fel. A bársonyképzést ebben az esetben egyvetülékes szövőgépeknél pengés szövőpálcákkal végzik, amelyeket a bársonyláncfonalak közé beszőnek. A szövés befejeztével ezeket a pengés szövőpálcákat a bársonyfonalak felvágásával kihúzzák a szövetből, aminek eredményeként láncbársonyt nyernek. Ennél a módszeméi bordaképzésre úgy van lehetőség, hogy a bársonyláncot a szomszédos szövőpálcák között több vetüléknél az alapkötésbe folyamatosan bekötik. Az ilyen kordbársony előállításánál hátrányként jelentkezik hogy komplett szövőpálcahajtással felszerelt szövőpálcás szövőgépet kell alkalmazni, ami nemcsak drága és 'épületigényes, hanem a szövési sebességet is jelentősen csökkenti, ami által a termelékenység csökken. Annak érdekében, hogy az ilyen hátrányos szövőpálcás szövőgépek alkalmazását elkerüljék, létrehozták a kettős bársonyszövőgépeket, amelyeknél a bársonyképzés a láncfonalakkal történik, amelyek felváltva a felső és az alsó anyagba vannak lekötve. Ezeket a bekötött fonalakat a szövést követően a két szövetpálya között vezetett késsel szétvágják, és ily módon láncbársony keletkezik. Az ilyen láncbársonyt elő lehet állítani egy bevetéssel vagy kettős bevetéssel, és itt már nincs szüksége a nagy .vetüléksűrűségre. Elsősorban két vetülék egyidejű 170566
