170554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített (3H)benzo-2,1,3-tiadiazin származékok előállítására

3 170554 4 A reagáltatást 0 C° és 150 C°, különösen 25 C° és 110 C° közötti hőmérsékleten végezzük. Előnyösen a reagáltatást úgy végezzük, hogy a reakcióelegyet visz­szafolyató hűtő alkalmazásával a reakcióelegy forrás­pontján forraljuk. A reakció rendszerint 3 óra és 24 óra közötti időn belül befejeződik. A reakció befeje­ződése után a reakcióelegyet lehűtjük, megsava­nyítjuk és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. Az így kapott maradékot ezután valamilyen alkal­mas oldószerrel, így például szén(IV)-kloriddal, ace­tonnal, metilén-kloriddal, kloroformmal vagy ciklo­hexánnal extraháljuk, majd a kapott extraktumokat egyesítjük és lehűtjük, amikor is kristályos csapa­dék alakjában a kívánt terméket kapjuk. Alternatív módon eljárhatunk úgy is, hogy az oldószert a megsavanyítás előtt ledesztilláljuk, majd a kapott maradékot vízben feloldjuk, a vizes oldatot éterrel extraháljuk, végül pedig a vizes fázis pH-értékét 1.0 és 3,0 közé beállítjuk, a kívánt termék kicsa­pása céljából. Kívánt esetben a fentiekben ismer­tetett módszerek valamelyikével elkülönített ter­méket tovább tisztíthatjuk valamilyen, a fentiekben már említett alkalmas oldószerből végzett átkris­tályosítás útján. A II általános képletű kiindulási vegyületek is­mert módon állíthatók elő. Előllításukat, valamint tulajdonságaikat a 3 041 336 számú Amerikai Egye­sült Államok-beli szabadalmi leírásban ismertetik. Az R1 helyettesítőként hidrogénatomot hordozó II ál­talános képletű kiindulási vegyületek a fentiekben ismertetett módon végzett ciklizálást követően R1 helyén hidrogénatomtól eltérő jelentésű helyette­sítőt hordozó I általános képletű vegyületekké kon­vertálhatók úgy hogy például alkánszulfonsav-halo­geniddel vagy klórhangyasav-(l-4 szénatomot tar­talmazó)alkilészterrel reagáltatjuk őket. Ezeket a reagáltatásokat valamilyen közömbös szerves oldószerben, így például valamilyen szén­hidrogénben, halogénezett szénhidrogénben, alka­nolban vagy etilénglikol-dimetiléterben valamilyen alkálifém-karbonát vagy -hidrogénkarbonát jelenlé­tében végezzük. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli pél­dákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa 8-Fluor-3-( 1 -metil-etil)-1H-2,1,3--benzotiadiazin-4(3H)-on-2,2-dioxid (1. vegyület) előállítása 52,5 g (0,19 mól) nyers 3-fiuor-2-[(l-metil-etil)­-amino-szulfonil-amino]-benzoesav 300 ml metilén­-kloriddal készült oldatához 15 perc leforgása alatt 13,6 ml (0,19 mól) tionil-kloridot adunk, majd a kapott keveréket közel 25 C°-on 1,5 órán át kever­jük. Ezután a keverékhez további 6 ml tionil-klo­ridot adunk, majd a keverést 2 napon át folytat­juk. A keverékhez ezt követően lassan keverés köz­ben 200 ml vizet adunk majd tökéletes kipezsgés után a szerves és a vizes fázist elválasztjuk. A szerves fázishoz ezután annyi 10%-os vizes nátrium­-hidroxid-oldatot adunk, hogy a képződő vizes elegy pH-ja 10,8-ra álljon be. A vizes elegyhez ezután még 100 ml vizet adunk, majd a fázisokat megint elválasztjuk. A vizes fázist ezután szűrjük, 100 ml metilén-kloriddal extraháljuk, az extraktum 5 pH-ját l-re savanyítjuk és a kivált csapadékot ki­szűrjük. A csapadékot többször vízzel mossuk és vákuumban 50C°-on szárítjuk, amikor is 19,52 g (0,076 mól) mennyiségben 131-132 C° olvadás­pontú sárgásbarna csapadék formájában a cím sze-10 rinti vegyületet kapjuk. 2. példa 15 8-Klór-3-(l-metil-etil)-lH-2,l,3--benzotiadiazin-4(3H)-on-2,2-dioxid (2. vegyület) előállítása 190 g (0,92 mól) 3-klór-2-[(l-metil-etil)-amino-20 -szulfonil-amino]-benzoesav-metilészter 1100 ml ben­zollal készült és 5 C°-ra lehűtött oldatához 78,5 g (1,92 mól) nátrium-hidroxid 1490 ml vízzel készült oldatát adjuk, majd az így kapott keveréket 16 órán át élénken keverjük. Ezután a fázisokat el-25 választjuk, a vizes fázishoz 340 ml ciklohexánt adunk és az így kapott elegy pH-ját keverés köz­ben l-re beállítjuk. Ekkor barnássárga csapadék képződik, amelyet kiszűrünk. így a cím szerinti vegyületből 220 g-ot kapunk. A terméket ezután 30 átkristályosítjuk úgy, hogy feloldjuk metilén-klorid­ban, a kapott oldathoz azonos térfogatú ciklo­hexánt adunk és az elegyet bepároljuk. A kapott termék olvadáspontja 84,5-86,5 C°. További I általános képletű vegyületek az 35 l.vagy 2. példában ismertetett módszerrel lénye-^ gében egyező módon, illetve a korábbiakban ismerte­tett módszerekkel állíthatók elő a megfelelő (3-szulf­amido-karbonsav egy kondenzálószerrel végzett ciklizálása útján. Ezeket a vegyületeket a következő 40 I. táblázatban ismertetjük. Az I általános képletű vegyületek alkalmasak általában gyomnövényzet és más nemkívánt vege­táció kikelés utáni irtására. Meglepő módon ugyan­akkor néhány I általános képletű vegyület hatásos 45 nem kívánt vegetáció irtására a haszonnövény jelen­létében úgy, hogy közben elhanyagolható hatást fejt ki a haszonnövényekre. Mindezekben az ese­tekben az I általános képletű vegyületek önmaguk­ban is alkalmazhatók. A legtöbb esetben azonban a 50 hatóanyagot valamilyen, e célra ismert kikészítő­-formulázó segédanyaggal együtt alkalmazzuk, amely folyékony vagy szilárd halmazállapotú lehet, így például a hatóanyag diszpergálható egy finomra aprított szilárd anyagra és azzal együtt porozható 55 készítményként felhasználható. A hatóanyagok vagy egy, hatóanyagot tartalmazó szilárd kompo­zíció diszpergálható vízben is jellegzetesen vala­milyen nedvesítőszer egyidejű alkalmazásával, ami­kor is a kapott vizes szuszpenzió permetezésre 60 alkalmas. Más esetekben a hatóanyag felhasználható folyékony szerves kompozíciók, olaj-a-vízben vagy víz-az-olajban típusú emulziók vagy vizes diszperziók komponenseként, adott esetben nedvesíthető-, disz­pergálható és emulgálószerek egyidejű felhasználásá-65 val. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom