170550. lajstromszámú szabadalom • Hő- és/vagy anyagcserélő berendezés folyadék és gáz közvetlen érintkeztetésével

5 170550 6 A 2 hűtőbetét egymással érintkező cső alakú elemekből áll, amelyeknek keresztmetszete hossz­irányban változik. A 2. ábrán ilyen cső alakú elem­ből két legkisebb 8 és 9 keresztmetszet között kivágott szakasz látható. Amint a 2. ábrából kitű­nik, a keresztmetszet a cső alakú elem hosszirá­nyában állandóan változik és szabályos szakaszok­ban ismétlődik. A 2. ábrán látható ismétlődő szakasz fél hosszú­ságában a cső alakú elemnek 10 hivatkozási szám­mal jelölt közbenső körkeresztmetszete van. Jól­lehet ez a keresztmetszet előnyös, kör helyett más, például sokszög alakú vagy elliptikus keresztmet­szetet is alkalmazhatunk, minthogy e közbenső 10 keresztmetszet az ismétlődő szakaszok első negye­dének és a ciklus erre következő részének átme­netét alkotja. A 3. ábrán felülnézetben cső alakú elemnek ne­gyed ciklusra eső keresztmetszetváltozásai láthatók. Arról a szakaszról van tehát szó, amely a 2. ábrán a 8 illetőleg 10 keresztmetszet közé esik. A 3. ábrán egyébként a legkisebb 8 és a leg­nagyobb 10 keresztmetszet közé eső különféle köz­benső keresztmetszeteket sorban A, B, C, D és E betűkkel jelöltünk. A 4. ábra fölső fele a cső alakú elem tengely­irányú metszetében a 3. ábrán látható keresztmet­szeteket tünteti föl a legkisebb 8 keresztmetszettől kezdve a legnagyobb 10 keresztmetszetig. Az ábra alsó felében azoknak a keresztmetszeteknek a he­lyét tüntettük föl, amelyek a cső alakú elem fölső felében föltüntetett keresztmetszeteknek felelnek meg, de ezekhez viszonyítva 90 fok alatt el vannak fordítva. Ezeket a keresztmetszeteke A', B\ C, D' és E' betűkkel jelöltük, amivel érzékeltetjük e keresztmetszetek és a 8 keresztmetszetnek meg­felelő 9 keresztmetszet páronkénti egyezését. A fentiekben ismertetett példakénti kiviteli alak esetén a 10 keresztmetszet kör alakú. A tényleges alkalmazásnak megfelelően azonban más alakú is lehet. A legkisebb átáramlási 8 és 9 keresztmet­szetek egymáshoz viszonyítva 90° alatt vannak elfordítva, ez a szög azonban ugyancsak igen tág határok között változtatható. A cső alakú elemek végeinek keresztmetszeti felülete a csövek elrendezése szerint változhatik, jóllehet célszerű, ha a levegő átáramlását biztosító keresztmetszet a csöveken belül és kívül azonos, amivel a víz és levegő jó eloszlása biztosítható. A keresztmetszeti felületeket úgy is változtathatjuk, hogy a cső alakú elemeket a minimális és maxi­mális 8 illetőleg 10 keresztmetszet között más helyen vágjuk át. A cső alakú elemek az 5. és 6. ábrán látható módon alul rézsútosan is végződhetnek, aminek következtében a cső alakú elemeket nedvesítő fo­lyadék teljes egészében a rézsútos él csúcsán gyű­lemlik össze. Ezzel elkerüljük, hogy a felületen lefolyó folyadékból képződött film vagy fátyol a cső belsejét elzárja. A 7. ábrán olyan hűtőbetét távlati képét tün­tettük föl, amelyben a fentiekben ismertetett cső alakú elemek egymáshoz kölcsönösen illesztett helyzetben vannak elrendezve. Aszerint, hogy az ilyen cső alakú elemeket sakktáblaszerűen rendez­zük el vagy sem, többé vagy kevésbé laza szer­kezetű hűtőbetéthez jutunk. Minthogy továbbá mindegyik cső alakú elem elmozdíthatóan és a többitől függetlenül van elrendezve, a hűtőbetét 5 teljes keresztmetszete kör alakú, négyszögletes, sok­szögletes stb. lehet. Mivel pedig a cső alakú elemek a hűtőbetétben egyes pontokon érintkeznek,» ezek az érintkezési helyek biztosítják, hogy a folyadék az egyik cső alakú elemről a másikra jusson, tehát 10 elősegíti, hogy a folyadék a teljes felületen el­oszoljék. A 7. ábrán a 11 nyilak a gázáramlás irányát, a 12 nyilak pedig a folyadék áramlásának irányát jelzik. 15 Szabadalmi igénypontok: Hő- és/vagy anyagcserélő berendezés folyadék és gáz közvetlen érintkeztetésével, célszerűen házból 20 és hűtőbetétből álló hűtőtorony, amelyen folyadék és gáz áramlik át, azzal jellemezve, hogy a hűtő­betét (2) függőlegesen és egymással párhuzamosan elrendezett, egymástól független cső alakú ele­mekből van összeállítva, amelyeknek hosszirányban 25 változó keresztmetszetük van, úgyhogy a hűtőbetét belső és külső járatainak keresztmetszetei külön­böznek egymástól. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső alakú elemek 30 keresztmetszete a teljes hossz mentén folyamatosan változik. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső alakú elemek keresztmetszetének változásai a teljes hossz mentén 35 szabályosan ismétlődnek. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső alakú elemek keresztmetszetváltozásainak ismétlődő szakaszaiban legalább egy körkeresztmetszet van. 40 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső alakú elemek keresztmetszetváltozásainak ismétlődő szakaszaiban legalább egy sokszögkeresztmetszet van. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti be-45 rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső alakú elemeknek sima faluk van. 7. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső alakú elemeknek egyenetlen faluk van. 50 8. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső alakú elemeknek hullámos faluk van. 9. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 55 cső alakú elemeknek perforált faluk van. 10. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső alakú elemek fala fonatból van. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti 60 berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső alakú elemek egymással kölcsönösen érintkezve köteget alkotnak. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a cső alakú elemek 65 egymáshoz viszonyítva úgy vannak elrendezve, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom