170549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kérődző állatok táplálására alkalmas takarmány előállítására

170549 5 ellenére meglepően alacsony viszkozitású és amellyel a folyékony keverék melegítése nélkül a keményítőtartalmú anyagokkal homogén keveréket készíthetünk, és a száraz végterméket utólagos szárítás nélkül kapjuk. A folyékony keveréknek előnyösen olyan összetételűnek kell lennie, hogy a karbamid teljesen oldott állapotban legyen jelen, ami homogén végtermék keletkezését eredményezi. A folyékony keverékben levő ecetsav a takarmánykeverék keményítőjével reagál és valószínűleg a fehérje komponenssel is, amely a legtöbb keményítőtartalmú takarmányban megtalálható. A reakció során, amelyet a termék drazsévá történő kiszerelése hő alkalmazásával még csak elősegít, a keményítő részbeni hidrolízise is végbemegy és a keményítőt tartalmazó komponens fehérjéi részben koagulálnak. Ily módon maga a homogén keverés eredményezi a keményítő jelentős kocsonyásodását és ezáltal megnő a keményítő mikroorganizmusok által végzett átalakítása és hasznosítása. Egyidejűleg a melasz szaccharóz tartalma hidrolizálódik, és monoszaccharidokat, glükózt és fruktózt képez, amelyek a mikroorganizmusok szén-átalakításában közvetlenül vesznek részt. A keményítőtartalmú anyagok keményítőjét részben hidrolizáljuk és maltózzá és különböző hosszúságú szénláncú dextrinekké alakítjuk. Az ilyen lebomlási termékkel sokkal gyorsabban alakíthatók át, mint az eredeti keményítő, azonban különböző sebességgel. Végül bizonyos mennyiségű nem hidrolizált keményítő marad a keverékben. A különböző fajtájú és molekulasúlyú szénhidrát-tartalom hatására az elkészített takarmány a mikróbás növekedés és így a fehérje szintézis számára folyamatos és megfelelő mennyiségű energiát biztosít. A koagulált fehérje hártyák meggyorsítják az ammónia felszabadítását a növekedés számára a bendőben. Az ecetsavtartalom olyan pH-értékű keveréket ad, amelyben az ureáz aktivitás valamivel csökken, a pH előnyösen 4 és 5 közötti. Ezáltal a karbamid lebontása körülbelül ugyanolyan ütemben folyik, mint a szénhidrát átalakulás. Az ecetsavtartalom továbbá előnyösen befolyásolja a takarmány ízét. így a karbamid kellemetlen íze gyakorlatilag eltűnik a kész keverékből, és az állatok hozzászoknak és szeretik az ecetsavtartalmú takarmányt. Az ureáz 7-es pH-értéken éri el optimális aktivitását és ha a végtermék pH-ját 4-5 értékre állítjuk be, az ureáz aktivitását megfelelőképpen csökkentjük és így csökken az állat bendőjében levő takarmány ammónia-koncentrációja. A folyékony keverék karbamid-tartalma széles határok között változtatható. Még a kismennyiségű karbamid is értékes és a fent leírt kombinációban a szarvasmarha viszonylag nagy mennyiségű karbamidot is képes hasznosítani. A karbamidot előnyösen olyan mennyiségben használjuk fel, amely mennyiség a melasz és ecetsav keverékében oldható, de kisebb mennyiséget is alkalmazhatunk tetszés szerint, vagy a mennyiség meg is haladhatja a maximális oldható mennyiséget, amely esetben a keverékben karbamid többlet lesz jelen. Kísérleteket folytattunk a karbamid oldhatóságára vonatkozóan különböző mennyiségű ecetsavat tartalmazó melaszban. Az ecetsav koncentráció változtatás'a, 80%-os oldatként véve számításba, 20%-ról 80% ecetsavat tartalmazó melaszos keverékben azt eredményezte, hogy körülbelül 5 25%-ról körülbelül 45%-ra emelkedett a karbamid oldhatósága. Az ecetsav — melasz keverék viszkozitása az ecetsav-tartalommal erősen csökken és már 5%-os ecetsavtartalom jelentősen csökkenti a viszkozitást. A keverékek pH-ja körülbelül 5 és körülírj belül 3,5 között mozog a savtartalomtól függően. Az alkalmazott folyékony keverék, amint a fentiekben említettük, különböző karbamid-mennyiséget tartalmazhat oldott vagy szuszpendált állapotban az 5-9 súly% ecetsavat és 95-10 súly% me-15 laszt tartalmazó keverékben. Egy ilyen keverék megfelelő viszkozitású, azonban kívánt esetben a viszkozitást tovább csökkenthetjük víz hozzákeverésével, hogy a keményítő-tartalmú anyaggal való homogenizálást elősegítsük, különösen akkor, ha az 20 ecetsav-tartalom alacsony. Mint megállapítottuk, az arány előnyösen egyenlő súlyrész karbamid, ecetsav és melasz. Ez az összetétel biztosítja a hatásos és homogén keverék elkészítését a keményítőt tartalmazó anyaggal, ha a keményítőt tartalmazó anyag 25 az egész keverék 85-70 súly%-a. A takarmány tartalmaz továbbá nitrogén vegyületeket és szénhidrátokat a szarvasmarhák számára optimális arányban. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal 30 szemléltetjük. 1. példa 35 1 súlyrész melasz és 1 súlyrész 80%-os ecetsav keverékében feloldunk 1 súlyrész technikai karbamidot, amelyben magnézium-vegyületek csak kis mennyiségben vannak jelen. A kapott oldat 15 részéhez 85 rész, Bühler-féle ütőmalomban őrölt 40 árpát adunk. Az ütőmalom szűrőlemezén a kör alakú lyukak átmérője 2 mm. Az elért őrlési finomság körülbelül 50, azaz 1 mm-es lyukátmérőjű szitán 5 perc alatt az őrölt anyag 50%-a halad keresztül. Ezt a keveréket Nauta Mixer típusú 45 keverőbe helyezzük. Ez a keverő egy kúp alakú tartályból és benne forgó csigából áll. Alapos összekeverés után az anyagból préseléssel 3 mm nagyságú szilárd drazsékat állítunk elő. A sajtolásnál hő keletkezik, így a drazsék 30-40 C° hőmér-50 sékletűek. A drazsékat atmoszférikus levegőáramú hűtőben hűtjük. A kapott termék száraz, szilárd és tapadó és szarvasmarha takarmányozáshoz megfelelő konzisztenciájú. Ezzel a módszerrel 500 kg készterméket állít-55 hatunk elő, amelyet 50 kg-os zsákokba csomagolunk. 3 tetszés szerint kiválasztott zsákból szúrópróbaként 0,5 kg mintát veszünk. Továbbá átlagmintát veszünk a gyártás folyamán sajtolás előtt a keverékből. Ezt az átlagmintát lisztté őröljük. 60 2. példa Az 1. példa szerint járunk el, azzal a módosítással, hogy 15 súlyrész fent megadott karbamid-65 -melasz-ecetsavoldat helyett 30% ilyen oldatot és 3