170549. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kérődző állatok táplálására alkalmas takarmány előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. IX. 20. Dániai elsőbbsége: 1973. IX. 21.(5174/73) Közzététel napja: 1975. II. 28. Megjelent: 1978. III. 31. (DA-318) 170549 Nemzetközi osztályozás: A23K 1/22 >;V, ! :•:->' Feltalálók: Valeur Claus Michael agronómus, Qlstykke, Bisgaard-Jespersen Peter kutatási igazgató, Birkerfrd, Schröder Henning Bernstorff mérnök, Stenlcjse, Dánia Tulajdonos: Dansk Landbrugs Growareselskab AmbA Koppenhága, Dánia Eljárás kérődző állatok táplálására alkalmas takarmány előállítására 1 Találmányunk kérődző állatok táplálására alkalmas takarmány előállítására vonatkozik karbamid, valamely sav és melasz keményítőtartalmú anyaggal való összekeverés útján. A takarmány előállítása találmányunk értei- 5 mében közelebbről úgy történik, hogy 1 súlyrész karbamidot, 0,2—1,5 súlyrész ecetsavat, 3—0,25 súlyrész melaszt és az egész keverékre számítva 0—25 súly% vizet tartalmazó kis viszkozitású, folyékony keveréket legfeljebb 50 súly%-nyi mennyi- 10 ségben alaposan elkeverünk valamely őrölt, legfeljebb 2 mm szemcseméretű gabonafélével vagy kukoricával, és a keveréket adott esetben rúd, tabletta, drazsé formában kiszereljük. 15 Az egy gyomrúakkal ellentétben a kérődzők hasznosítják a rövidszénláncú nitrogén-vegyületeket, így a karbamidot és ammóniát. Ezt a hasznosítást az állat (kérődző) és az állat gyomraiban, elsősorban a bendőben levő mikroflóra között meglevő 20 szimbiózis szabja meg. A karbamidot az állat bendőjében levő mikroorganizmusok ammóniává alakítják, amely asszimilálódik és részt vesz a mikroflóra fehérje szintézisében. A mikroflóra folyamatos reprodukciója és 25 szétbomlása során a mikróbás úton keletkezett fehérje a gyomrokból (proventriculi) a következő gyomor- és bélrészekbe kerül és mis fehérje forrásokkal részt vesz az állat fehérje metabolizmusában. 30 Gazdasági okokból fontos, hogy a kérődzők fehérjeszükségletét túlnyomórészt karbamidból fedezzük. De a karbamidot nem lehet a takarmányhoz csak úgy hozzáadni, mert annak különös íze az állatok számára a fogyasztást lehetetlenné tenné. Emellett a szarvasmarhák bendőjének viszonylag magas a karbamidot lebontó képessége, és ha a takarmánnyal nagy mennyiségű karbamid kerül a bendőbe, a karbamid nagyon gyorsan lebomlik és az ammónia koncentráció nagyon megnő, mivel az ammónia felhasználás a mikróbás asszimiláció és a fehérje szintézis során nem tud lépést tartani. Ahhoz, hogy lehetővé tegyükt azt, hogy a nagy mennyiségű karbamid a kérődzők takarmányában komponensként hasznosuljon, először az szükséges, hogy a karbamid jellegzetes ízét megszüntessük vagy elfedjük, és másodsorban az ammónia képződés ütemét csökkentsük. Ezen problémák megoldására már korábban is törekedtek a karbamid különféle más tápanyagokkal vagy töltőanyagokkai való összekeverése útján. Például a 7 748 001 számú USA szabadalmi leírás szerint olyan takarmányadalék állítható elő, amely foszforsavat, karbamidot, melaszt és vizet tartalmazó oldat. Ezt a módszert fejleszti tovább a 114 244 számú dán szabadalmi leírás, amely olyan speciális módszerre vonatkozik, ahol magas hőmérsékleten karbamid-foszforsav-melasz oldatot, cukorrépa szeletek diffúziójára permeteznek, majd a keveréket szárítják. Ezeket a takarmányadalékokat 170549