170543. lajstromszámú szabadalom • Földbe fektetett csatorna csővezetékekhez, és eljárás annak előállítására

11 170543 12 hogy a találmány szerinti védőcsatorna az anyagráfordítást tekintve meglehetősen költséges, viszont az építéshez szükséges munkaráfordítás vonatkozásában jelentkező költségek alacsonyak. Ezenkívül a találmány szerinti védőcsatorna sokkal gyorsabban megépíthető, mint a hagyományos nagyszilárdságú védőcsatornák, úgyhogy végeredményben jelentős költségmegtakarítás érhető el a hagyományos védőcsatornákhoz viszonyítva. A 4. ábra a találmány szerinti védőcsatorna további megvalósítási lehetőségeit szemlélteti. A 8 külső burkolattal ellátott fő-védőcsatornához egy leágazó mellékcsatornát csatlakoztatunk, amely 8a és 8b burkolat-szakaszokból van felépítve, és 90°-os szögben csatlakozik a fő-védőcsatornához. A 8 külső burkolat a 13 nyílással van ellátva a burkolat jobboldali részén, és a 13 nyílás keresztmetszete lényegében megfelel a 8a burkolat-szakasz belső keresztmetszetének. A 8a burkolat-szakasz vége olyan alakban van levágva, amely megfelel a 8 külső burkolat oldala alakjának, és a csatlakozási hézagot műanyaglemezből kivágott 11 szalaggal takarjuk le. Mind a fő-védőcsatornához, mind a leágazó védőcsatornához tartozó 1 alaptestet az árok fenekén elterített 5 kő- vagy kavicságyazaton helyezzük el, és a kavicságyazatba egy 6 drain-csövet helyezünk. A 4 csővezeték egy 14 T-alakú csatlakozóidommal van ellátva, amelyen keresztül a 4' csővezetékhez csatlakozik. A 15 szelep bárhol elhelyezhető a 4' csővezeték mentén és a 16 szelepzár csatlakoztatható a 15 szelephez, amely természetesen át van vezetve a 8b burkolat-szakasz falazatán és a 7 földfeltöltésen is. A 16 szár a talajszint fölé nyúlik, vagy a szokásos módon egy szekrényben helyezkedik el. Azt a helyet, ahol a szelepszár áthatol a 8b burkolat-szakasz falazatán akár valamilyen erre alkalmas nem kiszáradó gumiszerű anyaggal tömíthetjük, akár úgy ágyazhatjuk be a burkolat anyagába, hogy magának az anyagnak a lokális nyomása biztosítja a tömítést, és meggátolja, hogy nedvesség hatoljon a védőcsatornába ezen a ponton. Más vonatkozásban is ehhez hasonló és egyszerű megoldások alkalmazhatók a találmány szerinti védőcsatorna esetében, amilyen megoldások alkalmazása lehetetlen lenne egy hagyományos nagyteherbírású hermetikusan zárt védőcsatorna esetében. A leírás eddigi ismertetése során mindenütt hangsúlyoztuk, hogy a 8, 8a, 8b és 8' burkolatok anyagának szigetelőnek és vízátnemeresztőnek kell lennie. Ezt nem lehet úgy értelmezni, hogy a burkolat mint olyan vízátnemeresztő kell, hogy legyen, és határozottan nem kell gőzátnemeresztőnek lennie. Azt a pontot ugyanis, ahol a szelepzár keresztülhatol a burkolaton, sok esetben rendkívül nehéz, vagy csaknem lehetetlen tömíteni. Ha ki is lyukad a burkolat, vagy át van törve, a védő csatorna tulajdonképpen sértetlen marad. Ily módon lehetőség van arra például, hogy a burkolatot egy hőmérséklet-érzékelő készülék csúcsa áttörje anélkül, hogy ez bármiféle káros hatást idézne elő, annak ellenére, hogy egy lyuk marad a burkolatban, amikor a hőmérsékletérzékelő készüléket ismét eltávolítjuk. Gyakorlati példák azt mutatták, hogy a burkolat ténylegesen kilyukasztható, és ennek ellenére működése lényegében a leírt módon történik. Ennek oka valószínűleg az, hogy a védőcsatornába kívülről behatoló víz a burkolat belső felületein lefelé mozogva eltávozik azon a többé-5 -kevésbé széles hézagon, amely az alaptest peremei és a burkolat belső oldala között jelentkezik. Egyébként az alaptest közvetlenül is nekifekhet a burkolat belső falainak, vagy olyan nagy hézaggal is elhelyezkedhet azokhoz viszonyítva, ahogyan azt 10 a rajzok mutatják. Ismételten hangsúlyoznunk kell tehát, hogy a találmány fő ismérve az, hogy a védőcsatorna nem tömített, hanem lehetővé teszi, hogy abból a vízgőz eltávozzék, és a védőcsatornán kívül kondenzálódjék. Ily módon a műanyag-15 lemezből kivágott 11 szalagok, amelyek a szomszédos burkolat-szakaszok közötti hézagokat borítják, vízgőz kiszellőztetési helyekként is szolgálnak, és hozzájárulnak a védőcsatorna hatékonyabb önszáradási folyamatához. 20 A találmányban rejlő kitanítás ily módon rendkívül egyszerű és hatékony szerkezeti koncepciókhoz vezet, amelyek a szakterületen tevékenykedő szakember számára a fenti leírás alapján már nyilvánvalóak, és bár a találmányt néhány előnyös 25 kiviteli példa kapcsán ismertettük, magától értetődően számos variáció és módosítás eszközölhető anélkül, hogy az igénypontokban meghatározott oltalmi kört túllépnénk. 30 Szabadalmi igénypontok: 1. Önszárító, földalatti védőcsatorna melegvíz vezetékhez, azzal jellemezve, hogy hőszigetelő alap-35 teste (1), az alaptest felett elhelyezett hőszigetelő íves burkolata (8), legalább egy, az alaptest és a burkolat közötti térben elhelyezett hőt kisugárzó csővezetéke (3, 4), valamint ezt a teret a csatorna környezetével összekötő, a víznek és/vagy a csator-40 nában a vízre ható hősugárzás eredményeként keletkezett vízgőznek a környezetbe távozását lehetővé tevő kibocsátószervei vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti védőcsatorna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alaptest (1) hő-45 szigetelő, vízáteresztő anyagból áll. 3. Az 1. igénypont szerinti védőcsatorna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alaptest (1) legalább egy rétegét ásványgyapot alkotja. 4. Az 1. igénypont szerinti védőcsatorna kiviteli 50 alakja, azzal jellemezve, hogy az alaptest (1) közvetlenül a csatornát befogadó árok (2) fenekén van elhelyezve. 5. Az 1. igénypont szerinti védőcsatorna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább egy magas 55 hőmérsékletű fűtőközeget szállító csővezetéke (3, 4) van. 6. Az 1. igénypont szerinti védőcsatorna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább egy szigeteletlen csővezetéke (3, 4) van. 60 7. Az 1. igénypont szerinti védőcsatorna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább egy korrózióálló anyagból készült csővezetéke (3, 4) van. 8. Az 1. igénypont szerinti védőcsatorna kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább egy rozs-65 damentes acélból álló csővezetéke (3, 4) van. 6