170543. lajstromszámú szabadalom • Földbe fektetett csatorna csővezetékekhez, és eljárás annak előállítására

170543 3 4 tileg bekerült a védőcsatornába, hanem az említett párolgási-kondenzációs folyamat eredményeként fo­kozatosan kiterjednek a teljes védőcsatornára, amíg a gőznyomás-egyensúly be nem következik. Ennek a helyzetnek a felszámolására az egyetlen lehetőség a teljes védőcsatorna kiszárítása például oly módon, hogy forró, száraz levegőt fúvatunk keresztül annak belsejében. Ez azonban időigényes és költséges művelet, amit racionális eszközökkel nem mindig lehet eredményesen végrehajtani. Amennyiben például a csővezetékek porózus, víz­felszívó anyaggal vannak szigetelve, gyakorlatilag lehetetlen a védőcsatornát ily módon kiszárítani. Amennyiben nagymennyiségű víz került a védő­csatornába, még arra is szükség lehet, hogy a teljes védőcsatornát kiássák és felnyissák. Ennek a műve­letnek a költségei, valamint a csatorna újraépíté­sének és tömítésének költségei elérhetik egy ilyen új védőcsatorna létesítésének költségeit, nem szá­mítva az abból adódó és feltehetőleg jelentkező nehézságeket, hogy a védőcsatorna felett már mér­nöki létesítmények, például út stb. vannak, és hogy a csatorna felnyitásának idején a csatornába helyezett csővezetékeken át a hőszolgáltatás meg­szakad, vagy azt csak rendkívül nagy hőveszteségek mellett lehet folytatni. Amennyiben a csatorna belsejének beázása an­nak a következménye, hogy vízzáró fedőszerkezete eltörött, vagy megrepedt, rendkívül nehéz, sőt gyakran lehetetlen pontosan meghatározni a törés helyét, mivel a nedvesség a teljes védőcsatorna mentén fokozatosan szétterjedhet. Bizonyos esetek­ben arra is szükség lehet, hogy felnyissák és meg­vizsgálják a védőcsatornát a törés helyének a meg­állapítása céljából. Természetesen minden körül­mények között szükség van a törés megállapítására és a törés kijavítására, mivel a hőveszteségek egyéb­ként állandósulnának. Annak érdekében, hogy kiküszöböljék a csator­naburkolat eltűrésének kockázatát, megkísérelték a burkolatot a lehető legerősebbre készíteni, úgyhogy ne következzék be törés, hacsak a fellépő feszült­ségek nem rendkívül nagyok. Ez azonban a prob­léma megoldásának rendkívül költséges módja, és ugyancsak nagyon gondos tömítést követel meg az egyes csatorna szakaszok között. Ismeretes továbbá, hogy földalatti elektromos kábelek és hasonlók elhelyezéséhez boltozatszerű burkolatokat alkalmaznak, amelyek rendeltetése, hogy a kábeleket a földnyomástól megvédjék, mi­mellett maguk a kábelek vannak a víz behatolá­sának meggátlását célzó szigeteléssel ellátva. Ha­sonló megoldást javasoltak nagyhőmérsékletű fűtő­közegek szárítására szolgáló földbe fektetett cső­vezetékek beborítására is. A javaslat szerint mind ezt a borítást, mind az alaptestet vizát nemeresztő anyagból kell készíteni, és a borítás, valamint az alaptest, továbbá a csatorna különböző szekciói között tömítést kell biztosítani, és ezáltal vízzáró egységet kell létrehozni. A probléma megoldására irányuló ilyen jellegű javaslatok azonban sem gaz­daságossági, sem műszaki hatékonysági szempontból nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A jelen találmány megalkotásának időpontjában a szakterületen az az egyre erőteljesebb törekvés tapasztalható, hogy nagy teherbírású boltozott csa­tornákat alkalmaznak, amelyek rendkívül költsége­sek, de csak kismértékben megbízhatóak. Igen sú­lyos és költséges hibák bizonyították, hogy a meg­oldás ezen úton keresése zsákutcába vezet, és an­nak szükségessége, hogy olcsó és megbízható védő­csatornát szolgáltassunk, vezetett a jelen találmány szerinti megoldás megalkotásához. A találmány célja tehát, hogy olyan szigetelt védőcsatornáí szolgáltasson egy vagy több földbe helyezett, magas hőmérsékletű fűtőközeget szállító csővezeték befogadására, amely a technika állá­sához tartozó hasonló célú megoldások hátrányaival már nem rendelkezik. A találmány további célja, hogy olyan védő­csatornát szolgáltasson, amely önszárító, és csekély költségű anyagokból gyártható. A találmány további célja, hogy olyan védő­csatornát szolgáltasson, amely a lehető legnagyobb mértékben a nem korrodeálódó anyagok felhasz­nálásán alapszik. A találmány egy további célja, hogy a fent említett típusú olyan védőcsatornát szolgáltasson, amelynek hővesztesége csekély, szerkezete olcsó és viszonylag kevés manuális munkát igényel a kiala­kítása. A találmány további céljai, alkalmazási területe, természete és felhasználása az alábbi részletes le­írásból tűnik ki, amelyet a rajzok alapján fogunk ismertetni. Azt találtuk, hogy a fentiekben részletezett, a technika állásához tartozó megoldások hátrányai oly módon küszöbölhetők ki, ha a védőcsatornát az alábbi műszaki és gazdaságossági megfontolások alapján képezzük ki: 1. Az anyagköltség legnagyobb részét magának a csővezetéknek a költsége kell, hogy kitegye, azaz a lehető legjobb anyagot kell felhasználni annak ér­dekében, hogy erős és megbízható csővezetékek legyenek beépítve. A külső burkolatnak vagy védő­.csatornának csak szigetelő és védő tulajdonságainak kell lennie, amely tulajdonságokat az elfogadható hőveszteségek és a burkolat vagy védőcsatorna fe­letti mechanikai terhelések határoznak meg. Ezek a megfontolások a csővezetékek készítésé­hez nem korrodeáló anyagok, a csővezetékeket körülvevő burkolat készítéséhez pedig nem költ­séges műanyagok vagy hasonló anyagok alkalma­zását tételezik fel. 2. A hőveszteségek a csővezetékekből elkerül­hetetlenek. A hőveszteségeket hasznosítani kell, és a hasznosítás legcélszerűbb módja, ha önszárító védőcsatornát készítünk, amelyben a szárítási mű­veletet a veszteségként távozó hővel hajtjuk végre. 3. A száraz állapotban a találmány szerinti csatornához alkalmazott burkolatnak legalább olyan jó hőszigetelő tulajdonságokkal kell rendelkeznie, mint a hagyományos burkolatoknak. Ha viszont víz kerül a csatornába, az önszárító hatásnak be kell következnie, hogy a hosszú időn át tartó veszte­ségek veszélye ki legyen küszöbölve. Azt tapasztal­tuk, hogy ezt a követelményt csak nem tömített csatornában lehet biztosítani, amelyben a nedvesség be tudott hatolni a csatornába, s maga indította el az önszárítási folyamatot azáltal, hogy drasztikusan 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom