170541. lajstromszámú szabadalom • Ablak, főleg egyesített szárnyú ablak
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. VII. 20. (A.U-281) Közzététel napja: 1977. II. 28. Megjelent: 1978. III. 31. 170541 Nemzetközi osztályozás: E06B 1/26 Feltaláló: Harsányi Tibor oki. építészmérnök, Budapest Tulajdonos: Építéstudományi Intézet, Budapest Ablak, főleg egyesített szárnyú ablak 1 A találmány ablak, főleg egyesített szárnyú ablak különösen ipari és mezőgazdasági épületekhez, amely ablaknak az épület falához csatlakozó tokja, valamint a tokhoz viszonyítva elmozdulásra, pl. elbillenésre képes, célszerűen kettős bevilágító felü- 5 lettel ellátott nyíló szárnya van. A fából, alumíniumból és acélból készülő ablakok hagyományos módon, ún. .Jabirintus" csatlakozásokkal készülnek. Ez annyit jelent, hogy a víz- és légzárást egyszeres, kétszeres, esetleg három- 10 szoros ütköztetéssel valósítják meg. Főleg acélablakok esetében szembetűnő, hogy az alsó vízszintes csatlakozás amiatt, hogy az oldalsó és a fölső csatlakozással azonos kialakítású, feladatának nem képes eleget tenni. 15 Nem csupán a megfelelő víz- és légzárás nem érhető el a hagyományos megoldással, hanem az ablakok gyártása is drága és munkaigényes, mivel az ablak szárnyának és keretének minden egyes idomdarabját egyenként kell megmunkálni és össze- 20 erősíteni. Ez a legtöbb esetben annyit jelent, hogy a profilok sarkait ékes összeeresztést eredményezően kell leszabni és összeilleszteni. A hagyományos fémszerkezetű ablakok esetében az ütköző felületek víz- és légzárását szinte minden 25 esetben rugalmas tömítő anyagokkal érik el. Ez lehet pl. rugalmas PVC réteg, amelyet mind a tokon, mind az ablakszárnyon el lehet helyezni. A víz- és légzárást a PVC rétegek nyúlványaként kialakított tömítőcsíkok szolgáltatják. 30 Ez az elgondolás elvileg nem volna helytelen, a gyakorlatban azonban mégsem vált be, mert egyrészt a fémszelvények sarkain a csatlakozás mindig tökéletlen, a tömítőcsíkok vízzárása bizonytalan és élettartama rövid, másrészt az egész ablakszerkezet előállítása rendkívül munkaigényes. A fából készült ablakszárnyak esetében a leszabás és megmunkálás ugyancsak igényes szakmunkát kíván és az egyes elemeket ezúttal is ékes kapcsolattal kell összeereszteni. Fontos továbbá, hogy a fa jó minőségű, göcsmentes és mindenképpen „légszáraz" legyen. Különben a száradási folyamat során olyan káros alakváltozások alakulhatnak ki, amelyek használhatóságát korlátozzák, illetve adott esetben lehetetlenné teszik. Egyébként a fából készült ablakszerkezetek ipari és mezőgazdasági épületeknél azért is célszerűtlenek, mert nedvességre való érzékenységük miatt állandó karbantartást igényelnek, illetve a mostoha körülmények között idő előtt tönkremennek. Az említett nehézségek miatt ipari és mezőgazdasági épületeknél régóta igyekeznek fém ablakokat használni. Amennyiben ezek acélból készülnek, úgy a melegen vagy esetleg hidegen hengerelt szelvények hegesztéssel kapcsolják egymáshoz. A gyártás aránylag egyszerű és teljesítőképes, hátránya azonban, hogy a korrózióveszély miatt az acél ablakok is karbantartást kívánnak, az ablakszerkezetek beépített súlya pedig aránytalanul nagy. Ez utóbbi körülmény főleg az ún. könnyűszerkezetek 170541
