170496. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 2,6-diaciloximetil- piridinek előállítására

5 170496 6 befejeztével az elegyet vízre öntjük és a vizes oldatból a kapott terméket valamely oldószerrel, például klórozott szénhidrogénnel, előnyösen kloro­formmal extraháljuk. Az oldószert bepároljuk és ily módon 95-99%-os kitermeléssel 96-100% tisz­taságú terméket kapunk. Tercier aminként trialkilaminokat és/vagy hetero­ciklikus aminokat, mint például a trietilamint vagy N-metil-piperidint alkalmazhatunk. A reakciót 0C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérséklettartományban végezhetjük. Kel­lően megválasztott reakciópartnerek esetében a reakció alacsony hőmérsékleten is közel kvantita­tíve lejátszódik, természetesen hosszabb idő alatt. Előnyösebb, ha szobahőmérsékletnél magasabb, cél­szerűen a reakcióelegy forráspontja körüli hőmér­sékleten dolgozunk, amelyen a reakció néhány óra alatt befejeződik. A találmány szerinti eljárás elő­nye, hogy igen egyszerű technológiával, gyakorla­tilag kvantitatív kitermeléssel olyan tiszta nyers terméket kapunk, amely minden tisztítás nélkül a további reakcióban felhasználható, például a 167 834 számú szabadalmi leírás szerint 2,6-dihidr­oximetil-piridinné hidrolizálható. Előnyös az eljárás az ipari megvalósítás szempontjából azért is, mert a diaciloximetil-piridinek előállításához nem szükséges tiszta diklórmetil-piridint felhasználni. Például fel­használható a 2,6-dimetil-piridin klórozásával nyert termék is, amelynek 2,6-diklór-metil-piridin tar­talma 85%. Ebből a 2,6-diklórmetil-piridin tarta­lomra számítva 90—99%-os termeléssel a megfelelő tisztaságú diacetoximetil-piridin-származék előállít­ható. Előnye az eljárásnak, hogy olyan diaciloxi­metil-piridinek is előállíthatók, melyek szintézise más módon nem sikerült, mint például a diformil­-oximetilszármazéké, vagy amelyeknek más mód­szerrel való szintézise csak igen rossz nyeredékkel valósítható meg. Az ismert 2,6-diacetoximetil-piridin e módszerrel való előállításának előnye még szembetűnőbb, ha az ismert eljárásokkal hasonlítjuk össze. Amennyi­ben 2,6-dimetil-piridinből indulunk ki és az eddig ismert legkedvezőbb, a T/12220 számon közzétett bejelentésben leírt eljárást használják, úgy lkg 2,6-dimetil-piridinből 1400 g olyan terméket kap­nak, amelynek 2,6-diacetoximetil-piridin tartalma 65-70%. Tiszta 2,6-diacetoximetil-piridinre szá­molva a hozam 940—950 g. A találmány szerinti eljárással 1 kg 2,6-dimetil­-piridinből klórozással és a 8. példa szerint eljárva körülbelül 1355 g olyan terméket kapunk, amely­nek 2,6-diacetoximetil-piridin tartalma 85—90%. Tiszta 2,6-diacetoximetil-piridinre számolva a ho­zam 1185 g. Bár mindkét termék a 65-70%os és a 85-90%-os alkalmas tovább-feldolgozásra, ter­mészetes, hogy a találmány szerint előállított tisz­tább anyagból lényegesen kedvezőbb összetételű anyagok nyerhetők. összefoglalva: a találmány szerinti eljással a di­aciloximetil-piridinek előállítására egy általánosan alkalmazható, egyszerű technológiával jó termelést adó szintézist dolgoztunk ki, melynek ipari meg­valósítása igen gazdaságos. Az előállított új vegyületek szerkezetét infra­vörös spektroszkópiával, elemi analízissel és más módszerrel előállított referens anyagokkal való összehasonlítással igazoltuk. A szintézis során elő­állított anyagok tisztaságát ultraibolya spektrosz­kópiával, gázkromatográfiával és titrimetrikus mód-5 szerekkel ellenőriztük. A találmány szerinti e'járást közelebbről az alábbi példák szemléltetik. A példákban megadott gázkromatogramokat 1% OV-17 megosztó folyadékot tartalmazó Gas 10 Chrom Q hordozót tartalmazó 2,4 m hosszú, 3 mm belső átmérőjű szilanizált üvegoszlopokon 100-200 C° hőmérsékletek között vettük fel. A vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatokat Merck gyártmányú Kieselgel-G jelzésű 0,25 mm 15 vastag rétegen végeztük kloroform: etilace­tát = 50 :50 kifejlesztő rendszerben. Az előhívás jódgőzökkel történt. A 2,6-diacetoximetil-piridin specifikus extink­ciója:E1 * m =(269nm). 20 1. példa 5,28 g (0,03 gmól) 2,6-diklórmetil-piridint 50 ml 25 etilacetátban oldunk, majd keverés közben 3,43 ml (0,06 gmól) jégecetet és 8,32 ml (0,06 gmól) trietil­amint adunk hozzá. A reakcióelegyet felmelegítjük és 12 órán keresztül visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A forralás kezdete után mintegy 30 15—20 perccel megkezdődik a trietilamin-hidro­klorid kiválása. A forralás után az elegyet 20 C°-ra hűtjük, a kivált sót szűrjük. A szűrletet szárazra pároljuk. A kapott 2,6-diacetoximetil-piridin halványsárga 35 olaj, súlya 6,55 g, spektrofotometriás anyagtartalma 94,2%. A kitermelés az anyagtartalmat figyelem­bevéve az elméletinek 92,3%-a. A termék minősége a továbbfeldolgozásra megfelelő. A nyers terméket 5 Hgmm nyomáson, 40 166—168C°-on frakcionálva 10%-os veszteséggel színtelen olajat nyerünk. Anyagtartalma UV spekt­rofotometriásán 98,8%. [n^s = 1,4966. 2. példa 45 3,52 g (0,02 gmól) 2,6-diklórmetil-piridint 35 ml jégecetben oldunk és 5,06 ml (0,044 gmól) N-metil­-piperidint adunk hozzá. A reakcióelegyet 12 órán át 116-118C°-on forraljuk. Ezután kb. 13-15 50 ml-re bepároljuk és 30 ml vízzel hígítjuk. Az oldat kémhatását szilárd káliumkarbonáttal 8-as pH-ér­tékre alítjuk be, majd 3 x 10 ml kloroformmal extraháljuk. A kloroformos fázisokat egyesítjük, 0,20 g aktív szénnel derítjük és szűrés után szá-55 razra pároljuk. Halványsárga olajat kapunk. A termék súlya 4,40 g 2,6-diacetoximetil-piridin tartalma 96,9%. Kitermelés az elméletinek 95,5%-a. A termék minősége a továbbfeldolgozásra megfe­lelő. 60 3. példa 17,61 g (0,1 gmól) 2,6-diklórmetil-piridint 88 ml jégecetben oldunk és 41,5 ml (0,3 gmól) trietil-65 amint adunk hozzá. A reakcióelegyet 5 órán át 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom