170496. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 2,6-diaciloximetil- piridinek előállítására
5 170496 6 befejeztével az elegyet vízre öntjük és a vizes oldatból a kapott terméket valamely oldószerrel, például klórozott szénhidrogénnel, előnyösen kloroformmal extraháljuk. Az oldószert bepároljuk és ily módon 95-99%-os kitermeléssel 96-100% tisztaságú terméket kapunk. Tercier aminként trialkilaminokat és/vagy heterociklikus aminokat, mint például a trietilamint vagy N-metil-piperidint alkalmazhatunk. A reakciót 0C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérséklettartományban végezhetjük. Kellően megválasztott reakciópartnerek esetében a reakció alacsony hőmérsékleten is közel kvantitatíve lejátszódik, természetesen hosszabb idő alatt. Előnyösebb, ha szobahőmérsékletnél magasabb, célszerűen a reakcióelegy forráspontja körüli hőmérsékleten dolgozunk, amelyen a reakció néhány óra alatt befejeződik. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy igen egyszerű technológiával, gyakorlatilag kvantitatív kitermeléssel olyan tiszta nyers terméket kapunk, amely minden tisztítás nélkül a további reakcióban felhasználható, például a 167 834 számú szabadalmi leírás szerint 2,6-dihidroximetil-piridinné hidrolizálható. Előnyös az eljárás az ipari megvalósítás szempontjából azért is, mert a diaciloximetil-piridinek előállításához nem szükséges tiszta diklórmetil-piridint felhasználni. Például felhasználható a 2,6-dimetil-piridin klórozásával nyert termék is, amelynek 2,6-diklór-metil-piridin tartalma 85%. Ebből a 2,6-diklórmetil-piridin tartalomra számítva 90—99%-os termeléssel a megfelelő tisztaságú diacetoximetil-piridin-származék előállítható. Előnye az eljárásnak, hogy olyan diaciloximetil-piridinek is előállíthatók, melyek szintézise más módon nem sikerült, mint például a diformil-oximetilszármazéké, vagy amelyeknek más módszerrel való szintézise csak igen rossz nyeredékkel valósítható meg. Az ismert 2,6-diacetoximetil-piridin e módszerrel való előállításának előnye még szembetűnőbb, ha az ismert eljárásokkal hasonlítjuk össze. Amennyiben 2,6-dimetil-piridinből indulunk ki és az eddig ismert legkedvezőbb, a T/12220 számon közzétett bejelentésben leírt eljárást használják, úgy lkg 2,6-dimetil-piridinből 1400 g olyan terméket kapnak, amelynek 2,6-diacetoximetil-piridin tartalma 65-70%. Tiszta 2,6-diacetoximetil-piridinre számolva a hozam 940—950 g. A találmány szerinti eljárással 1 kg 2,6-dimetil-piridinből klórozással és a 8. példa szerint eljárva körülbelül 1355 g olyan terméket kapunk, amelynek 2,6-diacetoximetil-piridin tartalma 85—90%. Tiszta 2,6-diacetoximetil-piridinre számolva a hozam 1185 g. Bár mindkét termék a 65-70%os és a 85-90%-os alkalmas tovább-feldolgozásra, természetes, hogy a találmány szerint előállított tisztább anyagból lényegesen kedvezőbb összetételű anyagok nyerhetők. összefoglalva: a találmány szerinti eljással a diaciloximetil-piridinek előállítására egy általánosan alkalmazható, egyszerű technológiával jó termelést adó szintézist dolgoztunk ki, melynek ipari megvalósítása igen gazdaságos. Az előállított új vegyületek szerkezetét infravörös spektroszkópiával, elemi analízissel és más módszerrel előállított referens anyagokkal való összehasonlítással igazoltuk. A szintézis során előállított anyagok tisztaságát ultraibolya spektroszkópiával, gázkromatográfiával és titrimetrikus mód-5 szerekkel ellenőriztük. A találmány szerinti e'járást közelebbről az alábbi példák szemléltetik. A példákban megadott gázkromatogramokat 1% OV-17 megosztó folyadékot tartalmazó Gas 10 Chrom Q hordozót tartalmazó 2,4 m hosszú, 3 mm belső átmérőjű szilanizált üvegoszlopokon 100-200 C° hőmérsékletek között vettük fel. A vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatokat Merck gyártmányú Kieselgel-G jelzésű 0,25 mm 15 vastag rétegen végeztük kloroform: etilacetát = 50 :50 kifejlesztő rendszerben. Az előhívás jódgőzökkel történt. A 2,6-diacetoximetil-piridin specifikus extinkciója:E1 * m =(269nm). 20 1. példa 5,28 g (0,03 gmól) 2,6-diklórmetil-piridint 50 ml 25 etilacetátban oldunk, majd keverés közben 3,43 ml (0,06 gmól) jégecetet és 8,32 ml (0,06 gmól) trietilamint adunk hozzá. A reakcióelegyet felmelegítjük és 12 órán keresztül visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A forralás kezdete után mintegy 30 15—20 perccel megkezdődik a trietilamin-hidroklorid kiválása. A forralás után az elegyet 20 C°-ra hűtjük, a kivált sót szűrjük. A szűrletet szárazra pároljuk. A kapott 2,6-diacetoximetil-piridin halványsárga 35 olaj, súlya 6,55 g, spektrofotometriás anyagtartalma 94,2%. A kitermelés az anyagtartalmat figyelembevéve az elméletinek 92,3%-a. A termék minősége a továbbfeldolgozásra megfelelő. A nyers terméket 5 Hgmm nyomáson, 40 166—168C°-on frakcionálva 10%-os veszteséggel színtelen olajat nyerünk. Anyagtartalma UV spektrofotometriásán 98,8%. [n^s = 1,4966. 2. példa 45 3,52 g (0,02 gmól) 2,6-diklórmetil-piridint 35 ml jégecetben oldunk és 5,06 ml (0,044 gmól) N-metil-piperidint adunk hozzá. A reakcióelegyet 12 órán át 116-118C°-on forraljuk. Ezután kb. 13-15 50 ml-re bepároljuk és 30 ml vízzel hígítjuk. Az oldat kémhatását szilárd káliumkarbonáttal 8-as pH-értékre alítjuk be, majd 3 x 10 ml kloroformmal extraháljuk. A kloroformos fázisokat egyesítjük, 0,20 g aktív szénnel derítjük és szűrés után szá-55 razra pároljuk. Halványsárga olajat kapunk. A termék súlya 4,40 g 2,6-diacetoximetil-piridin tartalma 96,9%. Kitermelés az elméletinek 95,5%-a. A termék minősége a továbbfeldolgozásra megfelelő. 60 3. példa 17,61 g (0,1 gmól) 2,6-diklórmetil-piridint 88 ml jégecetben oldunk és 41,5 ml (0,3 gmól) trietil-65 amint adunk hozzá. A reakcióelegyet 5 órán át 3