170481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás uteroevakuáns hatóanyagok elkülönítésére növényi anyagokból

9 170481 10 A szerves fázist vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk, szűrjük, és csökkentett nyomáson bepároljuk. 1,99 g maradékot kapunk. A két extrakciós lépésből származó maradékokat egyesítjük. 3. példa 140 g szárított Montanoa tomentosa- vagy Montanoa floribunda-levelet 1 órán át 2,5 liter vízben 10 fonalunk. A vizes extraktumot 250 ml végtérfogatra bepároljuk, majd a koncentrátumot 4 x 750 ml etilacetáttal extraháljuk. Az etilacetátos fázisokat egyesítjük, vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk. A 15 kapott 1,3 g sötét színű maradékot 100 ml kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot szűrjük és vákuumban bepároljuk. 0,840 g nyers maradékot kapunk. 20 4. példa 966 g szárított Montanoa tomentosa- vagy Montanoa floribunda-levélhez annyi hexánt adunk, hogy 25 az oldószer teljesen ellepje a leveleket, majd a rendszert 3 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A szilárd anyagot kiszűrjük, és a folyadékfázist a korábbiakban ismertetett módon bepároljuk. 56,8 g sötét színű, zöldes, nyers extraktumot kapunk. 30 5. példa 350 g szárított Montanoa tomentosa- vagy Mon- 35 tanoa floribunda-levélhez annyi hexánt adunk, hogy az oldószer teljesen ellepje a leveleket, és a szuszpenziót keverés közben a forrás megindulásáig (15-20 percig) melegítjük. A hexános fázist dekantálással elkülönítjük, szűrjük és azonos mennyiségű 40 (körülbelül 700 ml) vízzel kezeljük. A vizes fázist elválasztjuk, a hexános fázishoz ismét térfogatával azonos mennyiségű vizet adunk, és a rendszert keverjük. A fázisokat elválasztjuk egymástól, és a vizes kezelést még egyszer megismételjük. A vizes 45 fázisokat egyesítjük, és azonos térfogatú etilacetáttal háromszor extraháljuk. Az etilacetátos fázisokat egyesítjük és bepároljuk. 6,6 g sötét, barnássárga, szirupszerű nyers maradékot kapunk. 6. példa 1 kg szárított Montanoa tomentosa- vagy Montanoa floribunda-levelet 585 Hgmm nyomáson 3 órán 55 át 15 liter vízben forralunk (a kezelés hőmérséklete körülbelül 92 C°). A vizes fázist dekantálással elkülönítjük, és mullszöveten szűrjük. A szűrlethez flokkulátum képződéséig csontszenet adunk (körülbelül 700 g csontszénre van szükség), majd a 60 szuszpenziót 2 órán át keverjük, végül gyors ütemben vákuumban szűrjük. Átlátszó szűrletet kapunk. A szilárd szűrőlepényt 3 napon át szobahőmérsékleten vákuumban szárítjuk, majd 3 liter benzolban szuszpendáljuk. A benzol desztillálásával körülbelül 200 ml 65 vizet távolítunk el. A maradékként kapott benzolos fázist a korábbiakban ismertetett módon szárazra pároljuk. 3 g olajszerű nyers terméket kapunk. 7. példa 2 kg friss Montanoa tomentosa- vagy Montanoa floribunda-levélhez annyi vizet adunk, hogy a víz ellepje a leveleket (körülbelül 10—12 liter vízre van szükség), majd a rendszert 1 órán át forraljuk. A forró szuszpenziót szűrővásznon szűrjük, és a szűrletet lehűlni hagyjuk. Ezután a vizes fázist 3x2 térfogatrész etilacetáttál extraháljuk. Az etilacetátos fázisokat egyesítjük, és vákuumban 50 C°-on szárazra pároljuk. 12 g sötétzöld maradékot kapunk. A maradékhoz 500 ml benzolt adunk, és az elegyet körülbelül 15 percig forraljuk. A benzolos fázist dekantálással elkülönítjük, és a maradékot addig mossuk benzollal, amíg további anyagmennyiséget már nem tudunk kioldani. A benzolos fázisokat egyesítjük, és vákuumban 50 C°-on szárazra pároljuk. A kapott barnás masszát a benzolos kezelésnél ismertetettel azonos módon részletekben adagolt hexánnal extraháljuk mindaddig, amíg színtelen extraktumot nem kapunk. A hexános oldat bepárlásakor kapott körülbelül 8 g sűrű, szirupszerű konzisztenciájú anyagot legföljebb 100 ml acetonban oldjuk, és az oldathoz 5 g „Darco" gyártmányú aktív szenet adunk. Az elegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd a flokkulált csontszenet kiszűrjük, és a szűrletet csökkentett nyomáson, szobahőmérsékletnél kissé magasabb hőmérsékleten (30 C°-on) szárazra pároljuk. 4-6 g nyers maradékot kapunk. 8. példa 4,33 g, a 7. példában ismertetett módon kapott nyers maradékot 500 ml éterben oldunk. A kapott oldatot szűrjük, és a szűrletet 50 ml telített, vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal mossuk. Az éteres fázist vízmentes nátriumszulfát fölött szárítjuk, szűrjük, és az oldószert lepároljuk. 3,4 g halványsárga, olajos maradékot kapunk. Ezt az olajos maradékot 50 ml benzolban oldjuk, és az oldatot 2 kg OR—PVA Merck-O-Gel 2000 adszorbenssel (szerves oldószerekben duzzadó vinilacetát-kopolimer, az E. Merck cég gyártmánya) töltött 2x1 2 m x 10 cm méretű oszlopra öntjük. Az oszlopot benzollal eluáljuk, az eluátumot frakciókba gyűjtjük, és az egyes frakciókat bepároljuk. A következő anyagmennyiségeket kapjuk: Frakció Térfogat Maradék sorszáma (1) súlya (g) 1. 5,1 0,320 2. 3,1 0,305 3. 5,3 1,1 4. 4,3 0,440 A 3. frakció bepárlásával elkülönített 1,1 g súlyú maradékot 10 ml benzolban oldjuk, és az oldatot 60 g száraz szilikagéllel töltött 1 m x 2 cm méretű oszlopra öntjük. Az oszlopot 4 :1 arányú benzol-etilacetát 5