170460. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porozus kőzetek nedvesítési hajlamának meghatározására vízoldható polimerek segítségével

170460 1. táblázat folytatása Áramlási jellemző Polimer oldat Víznedves Olaj nedves rendszer Vivőfázisok Víznedves Olaj nedves rendszer Látszólagos áteresztőképesség változás igen nagy kicsi nagy nincs Látszólagos viszkozitás változás igen nagy igen kicsi nagy nincs Viszkozitás arány változás igen nagy igen kicsi nagy nincs A találmány szerinti eljárás alapját képező áramlási kísérletek célszerűen kompetibilis kőzet-polimer rendszerben hajtandók végre, amelyben mindennemű változás a szorbeált polimer gélréteg jelenlétére vezethető vissza, és a porózus rendszer mechanikai eltömődése (aggregált polimergél, vagy egyéb szennyezések által) elhanyagolhatók. Ezen túlmenően a nagy áteresztőképességű porózus kőzetek nedvesítési hajlamának meghatározásához célszerűen jiagy gélgombolyag átmérőjű, a kis áteresztőképességű kőzetekhez kis gélgombolyag átmérőjű polimer használandó. A találmány szerinti eljárás lényegét a vizsgálandó porózus kőzetből kialakított három, közelítőleg azonos méretű kőzetmodellen végzett konszekutív folyadékbesajtolás képezi, amelynek során először sósvizet, majd a célszerűen kiválasztott polimer 0.1-10,0 g/liter koncentrációjú oldatát, ezt követően pedig néhány alkalommal felváltva sósvizet és desztillált vizet nyomunk a kőzeten át. A folyadékok besajtolása előtt a három kőzetmag közül az egyiket alkalmas módszerrel közel abszolút víznedvessé, a másikat közel abszolút olajnedvessé tesszük. Az áramlási kísérletek során mérjük a folyadékok mobilitását, majd a rendszer eredeti áteresztőképességének, valamint a folyadékok laboratóriumi viszkozitásának ismeretében számítjuk a látszólagos áteresztőképesség, a viszkozításarány és a mobilitásarány változásokat. A találmány tárgyát képező eljárás szerint a nedvesítési hajlam meghatározása három egyenlő tartományra (víznedves, intermedier és .olajnedves) osztott lineáris skála alapján történik, amelynek két végpontját a közelítőleg abszolút víznedves és a közelítőleg abszolút olajnedves rendszerben mért áramlási jellemző tényleges értéke képezi. A mért és számított eredmények alapján az áramlási jellemzőkre külön-külön, célszerűen azonban mindegyikre lineáris skála szerkeszthető. A találmány tárgyát képező eljárás szerint a vizsgálandó kőzet nedvesítési hajlamának meghatározása a természetes állapotban, lehetőleg steril körülmények között megőrzött kőzetmagra kapott áramlási jellemzőknek a szerkesztett skálákba való helyezésével történik. A nedvesítési hajlam meghatározása történhet bármelyik áramlási jellemzővel (mobilitás, mobilitásarány, látszólagos áteresztőképesség, látszólagos viszkozitás és viszkozításarány), célszerűn azonban mindegyikkel. Ez a mérések valószínűségét növeli. Egy tartományon belül, a természetes állapotú kőzetre mért érték 15 elhelyezkedése további megfontolások kiinduló pontja lehet és közvetve peremszögre számítható át. A találmány szerinti eljárás technikai és gazdasági előnyei a következőkben foglalhatók össze: 20 a) a vizsgálandó kőzet nedvesítési hajlamának meghatározása olyan skála alapján történik, amelynek megszerkesztéséhez a vizsgálandó kőzettel teljesen azonos szerkezeti felépítésű és kémiai össze-25 tételű, de abszolút víznedves és abszolút olajnedves kőzetet használunk. Ezáltal a szerkezeti hatások messzemenően kiküszöbölődnek. b) Az eljárással a kőzetre statisztikusán jellemző átlagos nedvesítési viszony meghatározására nyílik 30 lehetőség. Természetes körülmények között a porózus kőzetekben a nedvesítési viszonyok heterogén jelleget mutatnak: a kis pórusok és a konszolidálódási pontok víznedvesek, a nagy pórusok általában olajnedvesek. A találmány tárgyát képező 35 eljárásban a polimer adszorpcióban, a látszólagos és tényleges rendszerbeli, áramlásbeli változásokban a kőzet teljes pórusfelülete részt fesz, ezáltal biztosítható a kapott eredmény statisztikus és átiagos jellege. 40 c) Az eljárással a porózus kőzetek nedvesítési hajlama tetszőleges nyomáson és hőmérsékleten, így a kőolajtárolók természetes viszonyai között is vizsgálható. így az eljárás a kőzet fizikai-kémiai értelemben legvalószínűbb, rezer vármechanikai 45 szempontból leghasználhatóbb nedvesítési hajlamáról ad felvilágosítást. d) A nedvesítési hajlam meghatározásához szükséges anyagok olcsóak, mennyiségük rendkívül csekély, és a berendezések (manometer, szivattyú) 50 közepesen felszerelt laboratóriumokban megtalálhatók. A mérések időszükséglete 1-2 nap. A találmány szerinti eljárás alkalmazási területe nem korlátozódik a porózus kőolajtárolók nedve-55 sítési hajlamának meghatározására, hanem alkalmas minden természetes, vagy mesterséges porózus konszolidált és nem konszolidált anyag nedvesítési hajlamának meghatározására. 60 Szabadalmi igénypont: Eljárás porózus kőzetek nedvesítési hajlamának vízoldható polimerek segítségével történő meghatá-65 rozására, azzal jellemezve, hogy a porózus kőzettel 3