170445. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő változtatható szerelésű elemekből és ehhez tartozó csőköteg
170445 . 3 4 lést legalábbis elvileg lehetetlenné teszik, és így a legnagyobb veszélyt, a nyomástartomány túllépését elkerülik. Ennek a több változatban ismert megoldásnak 5 több hátránya van. A járatszám egyik megoldásnál sem változtatható. A rögzítetten merev köpeny és a csatlakozó csővezeték által meghatározott helyen levő beömlőkamra karimái közötti távolság egy másnyomású betét állócsőkötegfal vastagságának io megfelelő különbséggel változik, ezért a beömlőkamra csővezetékét átszerelésnél el kell vágni, mert rövidíteni, vagy hozzátoldani kell. Nem elhanyagolható veszélyt jelent, hogy egy vezető-, vagy illesztőcsap levágása útján meg nem engedhető köteg 15 kerülhet beépítésre, ami a fűtő és fűtött közeg keveredésére, illetőleg az ezzel kapcsolt, rendszerint felmérhetetlen károkat okozó robbanásra is vezethet. 20 A találmány szerinti modulelemekből összeállított hőcserélők ezeknek a rendszereknek átállítási merevségét és az ehhez kapcsolt és ebből adódó szűk keresztmetszetet oldják meg optimális, vagy közel optimális hőátadási viszonyok fenntartása 25 mellett. A hőcserélő modulelemekből ugyanis különféle típusú hőcserélők is összeállíthatók. A találmány a következő intézkedések összességéből áll: A hőcserélő és a hozzátartozó tartalék- 30 csőköteg úgy van kialakítva, hogy a tartalékcsőköteg a vele azonos belső átmérőjű és egyező csőköteg hosszúságú azonos, vagy kisebb nyomásfokozatú összes készülék, köpeny, fordulókamra és úszófej karimáihoz csatlakoztatható. A csőtér jára- 35 tait meghatározó válaszlemezek mind a fordulókamrában, mind az úszófejkamrában kettő és négyjárat esetén a járatszámtól és a csövek osztásától függetlenül, míg hat és nyolcjárat esetén a csövek osztásától függetlenül mindig azonos helyre kerül- 4 " nek úgy, hogy az egy-egy járatban levő csövek száma és ezzel együtt a hőátadó felület azonos vagy közel azonos. Ez a feladat a következő szerkezeti megoldásokkal van megoldva: a hőcserélő köpenyek méretsora a névleges belső átmérő sze- 45 rint van meghatározva, így a belső átmérő minden névleges átmérőjű készüléknél , állandó marad, mert a nyomásfokozat növeléséből adódó és szilárdság miatt szükséges falvastagítások következtében a köpenyek külső átmérői változnak. Ez az 50 intézkedés biztosítja azt, hogy a tartalékcsőköteg bármely azonos átmérőjű készülékbe betolható. Ezért azonos névleges átmérőn belül az összes csőköteg úszófejcsőkötegfalának és terelőlemezeinek külső átmérője egyenlő. A hőcserélő köpenyhez 55 hegesztett, merev csőfaloldali karimán levő tömitőfelület - célszerűen szád - külső átmérőjénél az illesztési tűréssel nagyobb, illetve a belső átmérőjénél kisebb a csatlakozó csőkötegfal tömítőhornyának külső, illetőleg belső átmérője. Ez azt 60 eredményezi, hogy valamennyi csőköteg csatlakozik a vele azonos, vagy kisebb nyomásfokozatú összes készülékköpeny, fordulókamra karimáihoz. Ez az intézkedés akár a belső, akár a külső átmérőkre, vagy egyidejűleg mindkettőre is vonatkozik. Ugyan- 65 csak ezen intézkedés keretébe esik, hogy ha nem a horony, hanem a szád, illetőleg kiugrás mérete állandó és a horonyátmérők változnak értelemszerűen. A hőcserélő köpenyhez hegesztett merev csőfaloldali karimán levő tömítőfelület külső átmérőjénél kisebb és/vagy a belső átmérőnél nagyobb átmérőjű a kisebb nyomásfokozatú merev csőkötegfalban levő tömítőfelület egyik vagy mindkét átmérője. Ez megakadályozza azt, hogy a készülékbe kisebb nyomásfokozatú tartalékköteg legyen beszerelhető. A merev csőkötegfalat összefogó karimák közötti méretet a legnagyobb nyomásfokozatú merev csőkötegfal vastagsága határozza meg. Ez a távolság a csoport valamennyi készülékénél állandó kell legyen, ezért a kisebb nyomásfokozathoz tartozó csőkötegek állókamráját egy megfelelő közdarabbal (betétgyűrűvel) kell kiegészíteni. A közbenső betétgyűrűk alkalmazásával érjük el azt, hogy a tartalékcsőköteg a csoport bármelyik készülékébe, a hozzávezető csővezeték átalakítása nélkül beszerelhető. Mivel a nagyobb nyomásfokozatú tartalékcsőköteg úszó-csőkötegfalának vastagsága nagyobb, mint egy kisebb nyomásfokozatúé, ezért a köpeny hosszméretét, illetve az úszófejet burkoló fedél hosszméreteit ennek figyelembevételével kell megválasztani. A biztonság érdekében a tartalék csőkötegnek a tervezett legnagyobb nyomásfokozatúnak kell lennie, ezért a tartalék csőköteg fala vastagabb, mint az üzemben levő bármely kisebb nyomásfokozatú készüléké. A kisebb nyomásfokozatú készülék merev csőkötegfalához alkalmazott betétgyűrű a tartalékcsőköteg falvastagságára való kiegészítést szolgálja. A betétgyűrű alkalmazásával biztosítva van, hogy a hőcserélő testhez, kamrához csatlakozó csonkok távolsága állandó és a csőkötegcsere miatt a hőcserélőhöz csatlakozó csővezeték nem módosul és így a karimák kötőcsavarjainak cseréje nem szükséges. Állandó a fordulókamrába és az úszófejkamrába épített válaszlemezeknek a hőcserélő tengelyvonalától mért távolsága (kettő vagy négyjárat esetén) s ezzel pontosan egyező az álló- és mozgó csőkötegfalba munkált tömítőhornyok távolsága is, mind háromszög, mind négyszögosztás esetére. így a járatokban levő csövek száma egyenlő (vagy közel egyenlő), ekkor az egy járatban levő hőátadó felületek is közel egyenlőek. A tartalék csőköteg, ill. a négyjáratú csőkötegek álló-csőkötegfalába három tömítőhorony van munkálva, ami lehetővé teszi, hogy kétjáratú terelőkamraosztás esetén a középső horony csatlakozik a terelőlemezhez és a két másik horony üresen marad, míg négyjárat esetén a középső horony marad üresen. (A beömlőkamrában levő (négy járatot meghatározó) válaszlemez részére a csőkötegfalban szükséges hornyok miatt az elmaradócsövek mennyisége csak lényegtelen mértékben csökkenti a két járat esetén elhelyezhető csövek számát (az eltérés 4-12%). Ez a csökkenés (tehát a hőátadó felület csökkenése) kevesebb mint a hőátadási teljesítmény csökkenése az üzemszerű lerakódás miatt, amelynek értéke 50-60%/év is lehet. Ter-2