170429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázikus helyettesítőt tartalmazó ditiánszármazékok előállítására

21 170429 22 1 literes gömblombikba 500g polifoszforsavat és 69 g veratrolt mérünk be. Ezután egy részletben 61 g 4-klór-vaj savat adunk hozzá, miközben a hőmérséklet 55 C°-ra emelkedik. Az elegyet 1 óra • múlva jégre öntjük, majd 3 :1 arányú éter-meti- 5 lénklorid eleggyel extraháljuk. A szerves extraktokat vízzel, majd telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal végül ismét vízzel mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A visszamaradó kristályos pépet éterből átkristályosítjuk, 10 62,9 g 3,4-dimetoxi-7-klór-butirofenont kapunk. Op.: 91-92 C°. 12 g 3,4-dimetoxi-7-kíór-butirofenont 40 ml N-etil-NJSí-di-izopropilaminnal és 9 g N-metil-homoveratrilaminnal elegyítünk és a reakcióelegyet 15 6 órán át 120C°-on keverjük. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk és a viszkózus masszát éterrel és nátriumhidroxid-oldattal kezeljük. A szerves extraktokat vízzel mossuk és 1 n sósavval extraháljuk. A savas extraktokat meglúgosítjuk és éter- 20 rel extraháljuk. Az éteres extraktokat egyesítjük, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A kapott, vékonyrétegkromatográfiás meghatározás szerint csaknem tiszta 3',4'-dimetoxi-4-(metilveratrilamino)-butirofenont további tisztítás nélkül fel- 25 használhatjuk. A fenti eljárással analóg módon 1,3-propán-ditiol és 5-[(3,4-dimetoxi-feniletil)-metilamino]-3',4'-dimetoxi-valerofenon (a hidroklorid 165—166C°-on olvad) reakciójával N-(3,4-dimetoxi-fenil-etil)-2-(3,4-di- 3° m e t o x i - f e n i 1 )-N-metil-m-ditián-2-butilamin-oxalátot (1 : 1), op.: 134-136 C° (éterből) állítunk elő. A kiindulási anyagot 3,4-dimetoxi-ő-klór-valerofenon és N-metil-homo-veratrilamin reakciójával ál- 35 lítjuk elő. A fenti eljárással analóg módon 1,3-propán-ditiol és 6-[(3,4-dimetoxi-feniletil)-metilamino]-3',4'-dimetoxi-hexanofenon (a hidroklorid 128—129 C°-on olvad) reakciójával N-(3,4-dimetoxi-fenil-etil)-2-(3,4-di- 40 metoxi-fenil)-N-metil-m-ditián-2-pentilamin-oxalátot (1 : 1) op.: 109-111 C° (acetonból) állítunk elő. A kiindulási anyagot 6-klór-3',4'-dimetoxi-hexanofenon és N-metil-homoveratrilamin reakciójával állítjuk elő. 45 A fenti eljárással analóg módon 1,3-propán-ditiol és 3',4'-dimetoxi-4/[(3,4-dimetoxi-fenil)-propil]-metilamino/-butirofenon reakciójával 2-(3,4-dimetoxi-fenil)-N-[3-(3,4-dimetoxi-fenil)-propil]-N-metil-m-ditián-2-propilamin-oxalátot (1 : 1), op.: 116-118 C° 50 (acetonból) állítunk elő. A kiindulási anyagot 3,4--dimetoxi-7-klór-butirofenon és 3-(3,4-dimetoxi-fenil)-N-metil-propilamin reakciójával állítjuk elő. A fenti eljárással analóg módon 1,3-propán-ditiol és 4-[(3,4-dimetoxi-a-metil-feniletil)-metilamino]- 55 -3',4<ümetoxi-butirofenon reakciójával 2-(3,4-dime t oxi -f en il)-N-metil-N-(a-metil-fenil-etil)-m-ditián-2-propilamin-oxalátot (1:1), op.: 131 —132 C° (aceton-etilacetát elegyből) állítunk elő. A kiindulási anyagot 3,4-dimetoxi-7-butirofenon és 60 N,a-dimetil-j3-feniletilamin reakciójával állítjuk elő. Fp.: 130-140 C°/20Hgmm. A fenti eljárással analóg módon 4-[(3,4-dimeto x i -f e niletil)-metilamino ]-3 ',4 '-dimetoxi-but irofenon és 1,2-etán-ditiol reakciójával N-(3,4-dimetoxi-fenil- 65 etil)-2-(3,4-dimetoxi-íenil)-N-metil-l,3-ditiolán-2-propilamin-oxalátot (1 : 1) állítunk elő, op.: 150-152 C° (acetonból). 7. példa 10,4 g 2-(3-klór-propil)-2-(3,4-dimetoxi-fenil)-m-ditián-l,l,3,3-tetraoxidpt 5,11 g N-metil-homoveratrilaminnal, 30 ml N-etil-NJSÍ-di-izopropilaminnal és 70 ml dimetilformamiddal elegyítünk. Az oldatot 120C°-on 6 órán át melegítjük, majd bepároljuk és a maradékot az 5. példában leírtakkal analóg módon feldolgozzuk. A kapott N-(3,4-dimetoxi-fen il e t i l)-2-(3,4-dimetoxi-fenil)-N-metil-m-ditián-2-propilamin-l,l,3,3-tetraoxid-hidroklorid 167-169 C on olvad. A fenti eljárással analóg módon az alábbi vegyületeket állítjuk elő: N<3,4-dimetoxi-fenil-etil)-N-metil-2-fenil--m-ditián-2-propilamin-l,l,3,3-tetraoxid-hídroklorid, op.: 149 C° (bomlás, metanolból), N-(p-klór-fenil-etiI)-N-metil-2-fenil-m-ditián-2-propilamin-l,l,3,3-tetraoxid-hidroklorid, op.: 246-249 C° (bomlás, metanol-metilénklorid elegyből), N-metil-N-feniletil-2-fenil-m-ditián-2--propilamin-1,1,3,3-tetraoxid-hidroklorid, op.: 165—167 C° (acetonból), 2-(3,4-dimetoxi-fenil)-N-metil-N-veratril-m-ditián-2-propilamin-l,l,3,3-tetraoxid, op.: 137-139 C° (aceton-etanol elegyből), N<3,4-dimetoxi-fenil-etil)-2-(3,4-dimetoxi- . -fenil)-m-ditián-2-propilamin-1,1,3,3--tetraoxid-hidroklorid, op.: 130-132 C° (acetonból), A kiindulási anyagként felhasznált 2-(3-klór-prop i 1) - 2 - ( 3,4 -dimetoxi-fenil)-m-ditián-1,1,3,3-tetraoxidot a következőképpen állíthatjuk elő: 10,9 g 3,4-dimetoxi--y-klór-butirofenont (a 6. példa szerint előállított termék) 120 ml kloroformban oldunk és 5 ml 1,3-propán-ditiollal és 1 ml bórtrifluorid-éteráttal szobahőmérsékleten elegyítünk. Az oldatot 1 órán át szobahőmérsékleten tartjuk, majd a kloroformos oldatot vízzel, 1 n nátriumhidroxid-oldattal és ismét vízzel háromszor-háromszor mossuk. A szerves fázisokat magnéziumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Az olajos maradékot 500 ml kloroformban 0-5 C°-on azonnal oldjuk és 45,7 g szilárd , m-klór-perbenzoesawal olyan ütemben elegyítjük, hogy a reakcióhőmérséklet 5 C° fölé ne emelkedjék. Az elegyet hűtőszekrényben 64 órán át állni hagyjuk. A szerves fázist 1 n nátriumhjdroxid-oldattal háromszor és vízzel háromszor mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot metilénklorid-izopropiléter elegyből átkristályosítjuk. A kapott 2-(3-klór-propil)-2-(3,4-dimetoxi-fenil)-m-ditián-l,l,3,3-tetraoxid-183-184C°-on olvad. 11