170427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzil-pirimidin-származékok előállítására

5 170427 6 NH(R4 ) 2 általános képletű aminnal (Z helyén -N=N-N(R4 ) 2 képletű csoportot tartalmazó vegyüle­tek előállítása esetén) reagáltatjuk. A d) változatot a c) változatnál a diazotálással kapcsolatban leírtak szerint végezhetjük el. Ezzel a változattal Z helyén -N(NO)R4 csoportot tartal­mazó (I) általános képletű vegyületeket kapunk. Az e) változat szerint pl. nitro-, karbobenz­oxiamino-, -NH-NH-aril- és -N=N-aril csoporto­kat (Z2) alakítunk redukcióval amino-csoporttá. A fenti csoportokat katalitikus hidrogénezéssel (pl. hidrogénnel palládium-szén katalizátor jelenlé­tében valamely alkoholban pl. metanolban 10-50 C°-on előnyösen szobahőmérsékleten) redu­kálhatjuk. Hidrolitikus úton pl. -NHR5 , -N = CHR\ -N=C(R7 ) 2 és -N=CHOR 4 , -NHCOOR4 , -NR 4 COOR 4 , -N(R 4 ,R 5 ) 2 vagy ftálimido-csoportot alakíthatunk amino-csoporttá ül. -NHR4 csoporttá (ahol R 7 jelentése alkil-, alkenil­vagy aril-csoport). A fenti csoportok hidrolízisét célszerűen savas közegben (pl. vizes vagy vizes—alkoholos ásványi savakkal pl. sósavval) hajthatjuk végre. A lúgosán elhidrolizálható Z2 csoportok közül pl. a -NR4 COOR 4 , -NH-COOR 4 és -NHCHO csopor- 25 tot említjük meg. A lúgos hidrolízist vi-zes vagy vizes—alkoholos (metanolos) lúggal hajthatjuk vég­re. A ftálimido-csoportot előnyösen hidrazinolízissel alakíthatjuk amino-csoporttá. A pirimidin-gyűrűhöz kapcsolódó Z2 csoport 30 célszerűen lehidrolizálható csoport (pl. acetamino­vagy formilamino-csoport, vagy ftálimido- vagy kar­bobenzoxiamino-csoport) lehet. Az e) változattal olyan (I) általános képletű vegyületeket kapunk, melyekben n = 0, Z jelentése 35 amino- vagy -NHR4 csoport és R 1 , R 2 és R 4 jelentése a fent megadott. Az f) változat szerint az alkilezést alkil-halo­genidekkel (pl. metiljodiddal) bázis (pl. nátrium­metilát vagy nátriumhidrid) jelenlétében hajthatjuk 40 10 15 20 végre. Oldószerként pl. dimetilformamidot vagy di­metilszulfoxidot alkalmazhatunk. Az f) változat szerint olyan (I) általános képletű vegyületeket kapunk, melyekben n = 0, Z jelentése -N(R4R 5 ) vagy -NR4 COOR 4 és R 1 , R 2 , R 4 és R 5 a fenti jelentésű. » A g) változat szerinti oxidációt önmagukban ismert módszerekkel a szokásos N-oxidálószerek segítségével hajthatjuk végre. E célra előnyösen per­benzoesavakat, különösen m-klór-perbenzoesavat al­kalmazhatunk. Az N-oxidációt pl. iners oldószerekben (pl. kló­rozott szénhidrogének mint pl. kloroform, metilén­klorid, alkoholok pl. metanol vagy etanol, dimetil­formamid, dimetilszulfoxid, víz vagy dioxán) hajt­hatjuk végre. A reakcióhőmérséklet célszerűen szobahőmérsék­let és az oldószer forráspontja közötti érték, elő­nyösen kb. 10-60 C°. Különösen előnyösen kb. 10—20 C°-on dolgozhatunk. A kapott N-oxidokat a reakcióelegyből a szo­kásos módon izolálhatjuk. Amennyiben oxidálószer­ként m-klór-perbenzoesavat vagy perbenzoesavat al­kalmazunk, célszerűen oly módon járhatunk el, hogy a reakció-oldatot enyhén lúgos vizes oldattal (pl. vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal) kiráz­zuk és a kapott vizes extraktot a fölös mennyiségű sav kicsapása céljából előbb megsavanyítjuk, majd szűrjük, végül a szűrletet semlegesítjük vagy gyen­gén meglúgosítjuk. Az N-oxidáció során általában (I-b) és (I-c) általános képletű Ni- és N3 -oxidok elegyét kapjuk. Az izomerek szétválasztását és tisztítását kromatog­ráfiás úton (pl. oszlopkromatográfiával) és/vagy át­kristályosítással, előnyösen poláros oldószerekből pl. alkoholokból vagy vízből) végezhetjük el. A felhasznált kiindulási anyagokat - amennyi­ben előállításuk nem ismert vagy itt leírt - a fentiekben, illetve a példákban ismertetett eljárá­sokkal vagy azokkal analóg módon állíthatjuk elő. Kiindulási Előállítva alábbi Reakció anyag vegyületekből Irodalom (IIb) (lie) (VI) + (VII) Kondenzáció erősen lúgos közegben 594 131 és 746 846 számú belga szabadalmi leírások (Ha) (Hb) Alkohol-addíció (IV) (IX) 1. Kondenzáció guanidinnel lúgos közegben 2. Hidroxil-csoport le­cserélése brómra vagy klórra foszforoxi­halogenidekkel 60 A savaddíciós sók előállításához előnyösen gyó­gyászatilag alkalmas savakat alkalmazhatunk, így pl. szervetlen savakat mint pl. sósavat, kénsavat, fosz­forsavat stb., szerves savakat pl. hangyasavat, ecet-2 003 578 sz. NSzK-beli nyilvánosságra hozatali irat leinsavat, fumársavat, borkősavat, metánszulfon­savat, p-toluolszulfonsavat stb. Az (I) általános képletű vegyületek és sóik antibakteriális hatással rendelkeznek. E vegyületek a savat, borostyánkősavat, tejsavat, citromsavat, ma- 65 bakteriális dihidrofolát-reduktázt gátolják és szul-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom