170414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömörített homokcölöpök létesítésére és talajban
9 170414 10 A fenti regisztrálókészülék segítségével megjelenített mélység-teljes kibocsátott homoktérfogat diagram egy példáját a 10. ábra tünteti fel, ahol a 2SU teljes kibocsátott homoktérfogat a D mélység függvényében van felrajzolva, és az eredmény fűrészfog alakú görbe. A 11. ábra a 10. ábra szerinti diagram egy műveleti ciklusnak megfelelő részletét nagyobb méretarányban tünteti fel. Ezen a diagramon az m—n szakasz jelenti az Su kibocsátott homoktérfogatot az 1 béléscső felhúzásakor, az n-p szakasz pedig az egy műveleti ciklusban kialakított cölöprész tömörített homoktérfogatát. A 10. ábra feltünteti valamennyi műveleti ciklus során kibocsátott teljes homoktérfogatot, ennek értéke £SU . A 10. ábrán a szaggatott vonal a terv szerinti adott mélységhez tartozó tömörített homoktérfogat vonatkoztatási vonalát mutatja, amelyet a regisztrálópapírra előre felrajzolunk. Tehát a 10. ábra szerinti diagram alapján a béléscső minden műveleti ciklusban történő újralehajtása során egyidejűleg figyelemmel kísérve a tényleges tömörített homoktérfogat-értéknek az előre meghatározott mélység-tömörített homoktérfogat-értékkel való egybeesését, bármely mélységben biztosíthatjuk, hogy a tömörített homoktérfogatban megfelelő mennyiségű homok legyen beépítve, és hogy olyan tömörített homokcölöpöket létesítsünk, amelyek kedvező tulajdonságúak és a-tervnek pontosan megfelelnek. A beépített, tömörített homokcölöp átmérője kiszámítható a már hivatkozott 11. ábra alapján. Mivel a fent ismertetett (1) egyenlet jobboldalán Sj — S2 kifejezés mint a 11. ábra szerinti m—p szaggatott vonal gradiense jelentkezik, a tömörített homokcölöp átmérője az (1) egyenlet alkalmazásával számítható ki. Ezután ahhoz, hogy meggyőződjünk, megfelelő-e a homokkibocsátás a béléscső alsó végén annak felhúzásakor, felhasználhatjuk azt a tényt, hogy a felhúzási művelet során az m—o szakasz gradiense minden pontban -j^. Azaz a homokkibocsátás ellenőrzéséhez összehasonlítjuk a A* o értékeket, azonban az egyszerűség CS d. dt dt ds kedvéért a t időt elhanyagoljuk és így a értéket dD 1-gyel hasonlítjuk össze. A homokkibocsátást tehát úgy ellenőrizhetjük, hogy az m—o szakaszhoz tartozó gradienseket minden pontban 1 gradiensével (45°) hasonlítjuk össze. A két fent említett értékelési módszer elve a regisztrálás tengelyének felvételétől függetlenül alkalmazható. E módszereknél a homoktérfogat változása szempontjából csak a béléscső felhúzásakor kibocsátott homoktérfogat a lényeges, úgyhogy az értékelést még akkor is elvégezhetjük, ha olyan homoktérfogatjelző készüléket használunk, amely a mérést csak a homok kibocsátásakor végzi. A mélység és a teljes kibocsátott homoktérfogat fent ismertetett grafikus megjelenítésével, ahol a terv alapján a mélység-kibocsátott homoktérfogat vonatkoztatási vonalát előre berajzoljuk a regisztrálópapíron, könnyen és biztosan szabályozhatjuk a beépítési műveletet, ha a felrajzolt diagramot a tömörített homokcölöpépítés minden műveleti cik-5 lusában figyelemmel kísérjük és az 1 béléscső újralehajtását addig folytatjuk, amíg a diagram görbéjének lefelé haladó vége el nem éri a berajzolt vonatkoztatási vonalat. Mint említettük, a mélység és a teljes kibocsátott homoktérfogat 10 grafikus megjelenítését nemcsak közvetlenül, ellenőrzés és vezérlés céljából használjuk a tömörített homokcölöpök beépítési műveleténél, hanem később is szükség van rá, egyes adatok átlag alapján történő becslésénél, illetve kiszámításánál. 15 Amint erre a fentiekben már utaltunk, gyakorlatilag többé-kevésbé nehézkes a béléscső kezelőszemélyzete számára a beépítési műveletek végrehajtása közben egyidejűleg a regisztrálási 20 folyamatot is figyelemmel kísérni. Az 1 béléscsövet működtető személy ugyanis általában mobil lehajtógépet működtet, amely mind a lehajtást, mind a béléscsövek szállítását elvégzi, így a regisztrálókészülék káros hatásoknak, pl. vibráció-25 nak, rázkódásnak van kitéve. Ezért célszerű a diagramot készítő regisztrálókészüléket külön elhelyezni, és amint a 15. ábra mutatja, olyan 26 folyamatellenőrző készüléket alkalmazni, amely a mobil lehajtógépen megfelelő helyen elhelyezett 25 30 regisztrálókészülékkel össze van kapcsolva, úgyhogy a kezelő személy el tudja végezni a tömörített homokcölöp beépítését a folyamatellen őrző készülék jelzése alapján történő vezérléssel. A 15. ábra a 26 folyamatellenőrző készülék egy kiviteli példáját 35 mutatja vázlatosan, amely a tervnek megfelelő mélység és tömörített homoktérfogat vonatkoztatási értékek tárolására alkalmas memóriaegységgel van ellátva. A készülék baloldalán az 1 béléscső mélységjelző készülékkel mért D mélysége van 40 feltüntetve, a készülék jobboldalán pedig az 1 béléscső Dd újralehajtási mélysége látható, amely a tömörített homoktérfogat különböző mélységekhez rendelt vonatkoztatási értékének felel meg. Az 1 béléscsővel végzendő műveletek tehát úgy hajt-45 hatók végre, hogy közben a D mélység jelzése a készülék baloldali részén figyelemmel kísérhető és a készülék jobboldalán látható Da mélységgel összevethető. Természetesen ehhez a fent ismertetetten kívül számos más típusú folyamatellenőrző 50 készülék is alkalmazható. A fentiekben a tömörített homokcölöp-építésnek azt a módját ismertettük, amelynél a tömörített homoktérfogatot szabályoztuk, szükség lehet azon-55 ban arra is, hogy a beépítési eljárás során a homokcölöp szilárdságát szabályozzuk. Abban az esetben, ha a stabilizálandó talaj homokos talaj, a tömörített homokcölöp építése 60 szilárdságnövekedést eredményez a talaj átlagos pórustartalmának csökkenése révén, ha viszont a stabilizálandó talaj agyagos talaj, az eredmény az úgynevezett összetett talaj nyíróellenállásának növekedésében jelentkezik, amit a homokcölöp 55 expanziójának eredményeként a tartós víztelenített-5