170414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömörített homokcölöpök létesítésére és talajban
5 170414 6 a 15. ábra a tömörített homoktérfogat ellenőrzésére alkalmas folyamatellenőrző készülék skáláját mutatja, a 16. ábra a homokcölöp szilárdságának ellenőrzésére alkalmas folyamatellenőrző készülék skálája. 5 A tömörített homokcölöpök beépítése során motormeghajtású 2 lehajtókészüléket alkalmazunk, amely gyors ciklussal ütőerőt, vagy vibrációs erőt fejt ki. Acélból készült 1 béléscső felső részéhez 3 10 homokbetöltő tölcsér van csatlakoztatva, míg a béléscső alsó tartományában 4 nyakrész van kialakítva, amely meggátolja az alsó csővégen kibocsátott homok visszaáramlását a béléscsőbe, erre a célra azonban megfelelő nyitó- és 15 zárószervet is építhetünk a csőbe. Az 5c tömörített homokcölöp, amelynek átmérője nagyobb, mint az 1 béléscső átmérője, a tervezett alapozási szinttől (mélységtől) a terepszintig terjed, és oly módon készül, hogy a béléscsövet vibrációs erő vagy 20 ütőerő segítségével a meghatározott mélységig lehajtjuk a talajba (l.ábra, I. fázis), 5 homokot töltünk a 3 homokbetöltő tölcséren keresztül az 1 béléscsőbe (l.ábra, II. fázis), az 1 béléscsövet megfelelő hosszúsággal felhúzzuk, és a béléscsőben 25 levő homokot abba az üregbe engedjük, amely a béléscső alsó vége alatt annak felhúzásával keletkezett (l.ábra, III. fázis). Ezt követően vibrációs erő vagy ütőerő segítségével az 1 béléscsövet meghatározott hosszúsággal újra lehajt- 30 juk, ezáltal tömörítjük az előzőleg az üregbe a béléscsőből kibocsátott homokot, amely ugyanakkor a környező talajba hatol (l.ábra, IV. fázis), majd ezt a műveleti ciklust ismételjük mindaddig, amíg a cölöppel el nem érjük a terepszintet 35 (1. ábra, V. fázis). Az 5c tömörített homokcölöp beépítését először a találmány szerinti eljárásnak azzal a foganatosítási módjával kapcsolatban ismertetjük, amikor a '40 homoktérfogatot, azaz a tömörített homokcölöp betöltött-bepréselt homokanyagának térfogatát érzékeljük és szabályozzuk. A tömörített homokcölöp beépítését úgy hajtjuk végre, ahogyan azt az 1. ábrával kapcsolatban már leírtuk, és az 1 45 béléscső terepszint alatti mindenkori D mélységének (behatolási mélységének) jelzéséhez egy mélységjelző készüléket használunk. Számos típusú mélységjelző készülék alkalmazható. A 2. ábra szerinti mélységjelző készüléknél az 1 béléscső 50 felső részéhez feszítőhuzal van csatlakoztatva, amely 7 mélységjelző készülék — ez esetben dob -körül van átvezetve, így az 1 béléscső felfelé vagy lefelé mozgatása a 7 mélységjelző dobot ellentétes értelmű forgásba hozza, azaz a cső mozgása a 55 dobra adódik át, majd a dob forgómozgását a 7 mélységjelző dobhoz csatlakoztatott 8 potenciométer veszi át. A 8 potenciométer által leadott Va kimenőfeszülts,ég arányos az 1 béléscső mélységével, ami azt jelenti, hogy a béléscső mélysége 60 érzékelhető. Továbbá annak érdekében, hogy minden időpillanatban jelezni lehessen a béléscső alsó végénél levő üregbe a béléscsőből annak felhúzásakor kibocsátott homok térfogatát, egy homoktérfogatjelző készüléket alkalmazunk. Bár 65 elvileg számos típusú homoktérfogatjelző készülék kerülhet alkalmazásra, a 3. ábra szerinti készülékkel érhető el a legjobb eredmény. Ennél a készüléknél egy 9 függőelektródát alkalmazunk, amelynek csúcsa érzékeli az 1 béléscsőben a mindenkori változó homokszintet. A 9 függőelektróda 10 huzalra van felfüggesztve, amely utóbbi a megfelelő helyen rögzített 11 dobra feltekercselhető, illetve arról letekerhető. Ezzel a következő elemekből álló elektromos áramkör jön létre: 9 függőelektróda, 10 huzal, 12 vezérlőegység, az 1 béléscső elektromos vezető anyagú fala, a nedves 5 homok, 9 függőelektróda, amely áramkör zárása attól függően jön létre, hogy a 9 függőelektróda érintkezésbe kerül-e az 50 homokfelülettel, vagy sem. így azáltal, hogy a dob 13 meghajtómotorjának működését oly módon vezéreljük a 12 vezérlőegység révén, hogy a 9 függőelektróda pontosan követi az állandóan változó 50 homokfelületet, valamint azzal, hogy a 10 huzal mozgásmennyiségét a 11 dobhoz kapcsolt 14 potenciométer segítségével ellenállásváltozássá alakítjuk és ily módon az 50 homokfelület mindenkori helyzetével (vagyis a béléscső alsó végétől mért magasságával) arányos Vs kimenőfeszültséget veszünk le, folyamatosan érzékelni és jelezni tudjuk az 1 béléscsőben levő homokfelület helyzetét. A rajzon 15 hivatkozási számmal jelölt szerkezet fordulatszámcsökkentő hajtómű. Amint az alábbiakban még részletesen ki fogjuk fejteni, a homoktérfogatban bekövetkező változást amelynek jelentős szerepe van a tömörített homokcölöp előállításának szabályozásában, csak a béléscső alsó végén történő homokkibocsátásban, illetve a béléscsőben levő homoktérfogat csökkenésében jelentkezik. Tehát, ami a homoktérfogat-jelzést illeti a homoktérfogat-jelző készülék nem korlátozódik arra a fenti típusra amelynél a jelzés folyamatosan történik, hanem alkalmazható olyan homoktérfogat-jelző készülék is, amelynél a huzalra függesztett érzékelőszervet pl. mérőónt csak a homok kibocsátásakor engedjük le, és a homoktérfogatot a huzal hosszából állapítjuk meg. Az 5. ábra diagram készítésére alkalmas, írócsúccsal ellátott regisztrálókészüléket mutat, amely a fent említett mélységjelző készülékről és homoktérfogatjelző készülékről levett feszültségváltozást rajzolja fel. Ennél a kiviteli példánál annak érdekében, hogy a béléscső mélységének és a béléscsőben levő homok térfogatának megfelelően két görbét kapjunk, a regisztrálókészülék két írócsúcsmozgató szerkezetet tartalmaz. Először a béléscső mélységének jelzésére szolgáló 16 írócsúcsmozgató szerkezetet ismertetjük részletesen. A mélységjelző készüléktől jövő Vj feszültséget egy méró'erősítő segítségével összehasonlítjuk egy, a regisztrálópapíron a 17 írócsúcs helyzetét reprezentáló potenciométer feszültségével. Ha különbség van a két feszültségérték között, egy kiegyenlítő motor működésbe lép és mozgatja a potenciométert, úgyhogy az írócsúcs mindig a mélységjelző készülékből nyert Vj feszültségértéknek megfelelő helyzetet vesz fel. Mivel a regisztrálópapírt a 18 szinkronmotor konstans sebességgel mozgatja, a 3
