170409. lajstromszámú szabadalom • Fonalfeszítő

3 170409 4 tését jelentősen megnöveli, ami egyben az erőpár érté­kének növekedését is jelenti. A találmány célja ezeknek a hiányosságoknak a ki­küszöbölése és olyan könnyen elhelyezhető fonal­feszítő megvalósítása, amely kisebb ellenállással hozza létre a feszítést. A találmány olyan hengeres rúdból álló, hurokban, majd pedig emelőként kialakított részben folytatódó és érintkező orrban végződő fonalfeszítőre vonat­kozik, amelyet az jellemez, hogy a hurok síkja az emelőként kialakított rész síkjával szöget zár be. A találmány szerinti fonalfeszítő előnyös kiviteli alakjánál ez a szög legalább 45°, előnyösen közel 90°. A találmány további jellegzetessége, hogy az eme­lőként kialakított rész a hengeres rúdhoz képest ol­dalt el van tolva abból a célból, hogy a kettő között olyan tér jöjjön létre, amelyen keresztül a hurkot az emelőként kialakított rúddal összekötő meggörbített rész fölött feszítendő fonal elvben egyenes vonalban halad át. A találmány ismét egy további jellegzetes kiviteli alakja szerint, ha a feszítés létrehozása érdekében az elhajlítandó fonal hossza lényeges, úgy a hengeres rúd meg van hajlítva például körív alakban és a görbületi középpont előnyösen az orrnak a fonallal érintkező pontja közelében van. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismer­tetjük, amelyek a találmány szerinti fonalfeszítő pél­dakénti kiviteli alakjait tüntetik fel. A 3. ábra a találmány szerinti fonalfeszítő oldal­nézetét ábrázolja. A 4. ábra a 3. ábra szerinti fonalfeszítő felülnézete. Az 5. ábra a 3. ábra szerinti síkra merőleges elöl­nézet. A 6. ábra egy más kiviteli alak oldalnézete. A 3., 4., 5. ábrák a fonalfeszítő hengeres 6 rúdját, a 7 hurkot, ezt a hurkot az emelőként kialakított 9 rúddal összekötő meggörbített 8 részt és az emelő­ként kialakított 9 rúd végén levő, a fonallal érintkező 10 orrot ábrázolják. Amint ez a rajzon látható, a 7 hurok síkja lát­hatóan merőleges a 9 rúd síkjára, ezt a két részt egy­mással a közel 90°-ban meggörbített 8 rész köti össze, ahogyan ez a 4. ábrán jól látható. A 4. és 5. ábrákból kivehető, hogy a hengeres 6 rúdhoz képest a 9 rúd oldalt el van tolva abból a célból, hogy a köztük ki­alakult 11 térben az F fonal egyenes vonalban tudjon haladni. Ha a 2. ábrát a 4. ábrával összehasonlítjuk, látható, hogy az utóbbi ábrán a fonalfeszítőt úgy alakítottuk ki, hogy a 2. ábrán látható fonalfeszítő hurokjának a síkját az óramutató járásával ellentétes értelemben forgattuk el. A fonalfeszítőnek ez az új kiviteli alakja a fonal­feszítő könnyű elhelyezését biztosítja a fonalon. Az 5. ábrán valóban jól látható, hogy elegendő, ha a fo­nalfeszítőt a fonalon úgy helyezzük el, hogy ez utóbbi minden alakváltozás nélkül all térbe jusson és ezzel a fonalfeszítő pontos elhelyezése biztosítva van. Ezzel az ismert típusú fonalfeszítő elhelyezésével járó nehézségek kiküszöbölhetők. Az 5. ábrán látható továbbá, hogy az F fonalat minden nehézség nélkül el lehet helyezni a 7 hurok 5 alsó részén. Az előzőekben leírtakból az következik, hogy a C kart (3. ábra), amelyen az erőpár hat, le lehet csökkenteni. (A rajzon a jobb megértés céljából a fonalat a 11 tér aljától kis távolságban ábrázoltuk, a gyakorlatban azonban ténylegesen a tér alján helyez­ik kedik el.) így a fonal feszítését könnyebben lehet megvalósítani. Egyébként a kar hosszának a megrövidítése követ­keztében a feszítésre igénybevett fonal hossza is meg­rövidül. Ez az erőpár nagyságát és a szükséges igény-15 bevételt is csökkenti. A 6. ábrán látható kiviteli alak szerint a hengeres 12 rúd körív alakú, a görbületi sugár középpontja a 10 orrnak a fonallal való érintkezési pontja közelében van. Ez a profil akkor előnyös, ha ezen a rúdon küló-20 nősen nagy mennyiségű fonalat kell elhajlítani. A leírt kiviteli alakokon különféle módosításokat lehet eszközölni a találmány megkerülése nélkül. így a 9 rúd oldalnézetben könyökben hajlított alakot ve­het fel, ahogy azt a 3. ábrán szaggatott vonallal 13-al 25 jelöltük, aminek következtében az erőpár karja meg­rövidül. A gyakorlatban azonban ez a könyökben haj­lított alak nem mindig előnyös, mivel a fonalfeszítő a fonalhoz képest önmagától lehajlik, amit a 8 könyök alsó részén a feszítés következtében előálló megtörés 30 hoz létre. Egyébként az ilyen könyökben hajlított alak a gyártás szempontjából kényesebb. Szabadalmi igénypontok 35 1. Fonalfeszítő, amely hengeres rúdból, annak meghosszabbítását képező hurokból és ahhoz csatla­kozó, emelőként kialakított rész síkjával szöget zár be. 2. Az 1. igénypont szerinti fonalfeszítő kiviteli 40 alakja, azzal jellemezve, hogy a hurkot képező rész síkja és az emelőként kialakított rész síkja által bezárt szög legalább 45° egyik vagy másik irányban. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fonalfeszítő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szög megköze-45 lítőleg90°. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fonal­feszítő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az emelő­ként kialakított rész a hengeres rúdhoz képest oldalt el van tolva. 50 5. A 3. igénypont szerinti fonalfeszítő kiviteli alak­ja, azzal jellemezve, hogy a hurkot képező rész 90°-os könyökkel van az emelőként kialakított részhez csat­lakoztatva. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti fonal-55 feszítő kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy ha az el­hajlítandó fonal hossza nagy, akkor a hengeres rúd ívben meg van hajlítva és a görbületi középpont elő­nyösen az orrnak a fonalon való érintkezési pontja közelében van elhelyezve. 1 rajz. 6 ábra A kiadáséit felelős a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 77-2707 - Oabasi Nyomda, Budapest - Dabas Felelős vezető: Szalay Kálmán mb. igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom