170408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hígtrágya hasznosítására öntözéssel

170408 7 8 nyomású trágyaszivattyúval végezhető. A leírt tolózár- és vezetékrendszer azonban minden további nélkül lehetővé teszi, hogy a két 21, 22 szivattyút egyidejűleg használjuk homogenizálásra és öntözésre, ha erre szükség van. Megjegyezzük, hogy a 3 átemelőaknában levő 4,4a szennyvízszivattyúk üzeme automatikussá tehető, amennyiben a 3 aknában felső és alsó (minimális és maximális) folyadékszinttel működtetett úszókapcsolót helyezünk el, amely a 4,4a szivattyúkat vezérli oly módon, hogy a 3 akna megtelte (m hígtrágyamagasság) után az űszókapcsoló előbb a 4a keverőszivattyút indítja meg, majd meghatározott, előre beállított - például negyedórás — keverési idő eltelte után a 4 átemelőszivattyút. A 41 szivattyútelepen, annak érdekében, hogy az öntözendő növénykultúra igényének megfelelően többféle hígítást lehessen biztosítani, több - a jelen kiviteli példa esetében négy - egyenként 30 l/sec teljesítményű kisebb 51 szivattyút alkalmazunk. A teljes 41 szivattyútelep teljesítménye például 0,3 lit/sec/kh lehet, az öntözendő területre vonatkoztatva. A mindenkor megkívánt hígítási arány a működő szivattyúk számának változtatásával érhető el. A lúgítási variációs lehetőségeket növeli a két 21,22 magasnyomású szivattyú jelenléte is. Pl. ha az egyik, a 21 trágyaszivattyú és mind a négy 51 tiszta víz-szivattyú működik, a hígítás aránya 1 :31,5 lesz (a hígtrágya már eleve 1 : 1,5 hígítású). Amennyiben a 22 szivattyút is megindítjuk, és a négy 51 vízszivattyút üzemeltetjük, 1 :16,5 arányban hígított hígtrágyát fogunk kiöntözni. A találmány értelmében az öntözött terület nagysága függvényében állapítjuk meg a szivattyútelep teljesítményét, az öntözött terület nagyságát viszont az szabja meg, hogy kh-ként mekkora annak tápanyagterhelése. Ez utóbbi célszerűen legfeljebb 120 kg/N/kh, és 180 kg/K2

0/kh hatóanyag lehet, ezen felül több szempontból káros tápanyag feldúsulás következnék be. Ez azt jelenti, hogy az öntözött területet az állattartó telep nagysága, az ott évente termelődött trágyamennyiség függvényében kell meghatározni. E tényezők figyelembevételével az öntözőberendezéshez tartozó öntözőtelep-öntözött terület nagysága tíz sertésférőhelyre vagy egy szarvasmarha férőhelyre számítva — a talajadottságoktól és az öntözött növénykultúrától függően — 0,5—1,2 kh, előnyösen mintegy 1 kh. A homogenizálás hatékonyságának fokozása érdekében járulékosan (nem ábrázolt) függőleges tengelyű propellerek vagy hasonló keverőszerkezetek is beépíthetők a 13—15 tartályokba, amelyek tengelyének a tartály födémeken való tömített átvezetéséről természetesen gondoskodni kell. A találmány természetesen nem korlátozódik az eljárás fentiekben részletezett foganatosítási módjára, illetve a berendezés kiviteli példájára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos változatban megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás hígtrágya hasznosítására öntözéssel, a trágya zárt térbén történő tárolásával, kiöntözés előtti homogenizálásával és vízzel történő hígításával azzal jellemezve, hogy a zárt tárolótérből a hígtrágyát homogenizálás után öntözőberendezés csővezetékében az atmoszferikust meghaladó nyomáson áramló vízbe a víz nyomását meghaladó nyomással vezetve hígítjuk az öntözővízzel és ily módon azzal keverve az öntözendő területre juttatjuk. (1970. XI. 4.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a homogenizált hígtrágyát esőztető öntözőberendezés felszín alatti vezetékébejuttatjuk, és azon át öntözzük ki az öntözendő területre: (1970. XI. 4.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a homogenizálást a hígtrágya hidraulikus (szivattyúval végzett) cirkuláltatásával és/vagy mechanikus keverésével végezzük. (1970. XI. 4.) 4. Berendezés hígtrágya hasznosítására öntözéssel, amelynek öntözőberendezése, legalább egy zárt hígtrágyatároló tartálya, a hígtrágya homogenizálására szolgáló szerkezete, valamint a hígtrágya továbbítására szolgáló legalább egy szivattyúja van azzal jellemezve, hogy az öntözőberendezést az atmoszferikust meghaladó nyomású vízzel üzemeltetett, előnyösen felszín alatti vezetékes esőztető öntözőberendezés alkotja, a homogenizált hígtrágyát a víz nyomását meghaladó nyomáson továbbító szivattyú(k) (21, 22) pedig az öntözőberendezés nyomócső vezetéke-rendszerére van(nak) kapcsolva. (1970. XI. 4.) 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hígtrágyának az öntözőberendezés vezetékébe (40) juttatására szolgáló szivattyú (21, 22) a hígtrágya hidraulikus, cirkuláltatásos homogenizálását lehetővé tevő zárószervekkel, célszerűen tolózárakkal (27, 29, 30) ellátott vezeték (28) útján tárolótartállyal (13, 14, 15) van összekötve. (1971. II. 15.) 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy-egy tárolótartályban homogenizáló-keverőszerkezet, célszerű propeller van elhelyezve. (1970. XI. 4.) 7. A 4—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tárolótartály (13, 14, 15) zárt, silószerű, körhengeralakú vasbeton-építmény. (1970. XI. 4.) 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a tárolótartály(ok) tárolási térfogata az állattenyésztő telepen legalább mintegy egy hónap alatt keletkezett hígtrágya felvételére alkalmasan van megválasztva, mimellett a trágya szintje (v) egy-egy tartályban előnyösen legfeljebb mintegy 5,0 m. (1970. XI. 4.) 9. A 4—8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az öntözőberendezéshez tartozó öntözőtelep (öntözött terület) nagysága tíz sertésférőhelyre vagy egy szarvasmarha férőhelyre számítva 0,5-1,2 kh, előnyösen mintegy 1,0 kh. (1970. XI. 4.) 10. A 4—9. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az állattartó telep (1) és a tárolótartály(ok) (13, 14,15) között egy vagy több szivattyút (4, 4a) tartalmazó, a teleppel (1) előnyösen gravitációs vezetők (2) útján összekötött átemelőakna (3) helyezkedik el. (1971. II. 15.) 4