170394. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N'N-bisz- (1-hidroxibutil-2) etiléndiamin előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -#r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XII. 30. (Cl-15 35) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. VII. 31. 170394 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 91/12 >;f' i«hii!5t Feltalálók: ECSERY Zoltán vegyészmérnök 28% Dr. HERMANN Miklósné vegyészmérnök 28% TÖRÖK Zoltán vegyészmérnök 28% Dr. SOMFAI Éva vegyészmérnök 10% Dr. KOVÁCS Gáborné vegyészmérnök 6% Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás N,N'-bisz-(l-hidroxibutil-2)-etiléndiamin előállítására 1 Jelen találmányunk tárgya új eljárás N,N'-bisz-(lhidroxibutil-2)-etiléndiamin (ethambutol) előállítására, oly módon, hogy 2-(l-indanilamino)-butanolt 1,2-dihalogénetánnal vagy etiléndiszulfonáttal reagáltatunk, majd az így kapott N,N'-bisz-(2-hidroxibutil-2)- 5 N,N'-bisz-(l-indanil)-etiléndiamint redukáljuk. Kívánt esetben a reakcióelegyből a keletkezett indánt is izoláljuk. A 961 317 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás 10 több eljárást ismertet az ethambutol ill. az ethambutolhoz hasonló tuberkulosztatikus hatású etiléndiamin származékok előállítására. Gyakorlati szempontból azok a legjelentősebbek, amelyeknél 2-amino-lbutanolt 1,2-dihalogén-etánnal ill. etiléndiszulfonáttal 15 reagáltatnak, ezeknél azonban több melléktermék keletkezésére van lehetőség. A kitermelés amino-butanolra számolva 58%-os. A tercier-amin keletkezését kívánják kiküszöbölni a 108 444 sz. csehszlovák szabadalom és a Magyar Kémiai Folyóirat 69, 540—43 20 (1963)-ban megjelent közlemény szerzői, akik szerint aminobutanolból és benzaldehidből reduktív alkilezéssel benzil-amino-butanolt állítanak elő és ezt reagáltatják dihalogén-etánnal, majd: a keletkezett „dibenzilethambutolról" redukcióval távolítják el a ben- 25 zil-csoportot és így ethambutol és toluolt kapnak. Az eljárás hátránya, hogy az aránylag drága benzaldehidből melléktermékként a rendkívül olcsó toluol keletkezik. Amino-butanolra számított kitermelés 66%. A találmányunk értelmében alkalmazott új kiindu- 30 lási anyagokat aminobutanol és 1 -indanon reagáltatásával és redukálásával állíthatjuk elő. Találmányunk szerint 1 -indanont használunk az indanilamino-butanol előállítására és a bisz-indanilethambutol redukciója esetén indán keletkezik, melynek ára alig alacsonyabb, mint az indanon kiindulási anyagáé, az indéné. Szükség esetén indán indénné alakítható (Chem. Ber. 57,1012 (1928)). A 2-(l-indanil-amino)-butanolt 1,2-dihalogén-etánnal előnyösen dibrómetánnal, diklóretánnal, vagy etiléndiszulfonáttal reagáltatjuk. A reakciót végrehajthatjuk oldószerben vagy előnyösen oldószer nélkül. Oldószerként használhatunk vizet, valamint a legkülönbözőbb szerves oldószereket, alifás és aromás szénhidrogéneket, alkoholokat, ketonokat, étereket, stb. Előnyös a reakciót savmegkötőszer jelenlétében végrehajtani. Savmegkötőszerként szervetlen és szerves bázisokat alkalmazhatunk, de használhatjuk savmegkötőszerként magát az indanil-aminobutanolt is. A módszerünkkel előállított bisz-1-indanil-ethambutol maga is gyógyászatilag hatásos új anyag. A redukcióra különböző módszereket alkalmazhatunk. Egyik legelőnyösebb módszer a katalitikus hidrogénezés. A katalitikus hidrogénezés alkalmazása esetén a bisz-1-indanilethambutolt vagy sóját vízben vagy valamilyen előnyösen poláros oldószerben oldjuk, hozzáadjuk a katalizátort és hidrogén atmoszférában keverjük vagy rázzuk. A hidrogénezés befejezése után 170394 1