170393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N'N-bisz-(1-hidroxi- butil-2-)- etiléndiamin előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG jßr^f. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. VII. 31. (Cl-1500) Közzététel napja: 1976. X. 28. Megjelent: 1978. VII. 31. 170393 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 91/12 Feltalálók: ECSERY Zoltán vegyészmérnök, 28% Dr. HERMANN Miklósné vegyészmérnök, 28% TÖRÖK Zoltán vegyészmérnök 28% Dr. SOMFAI Éva vegyészmérnök, 10% Dr. KOVÁCS Gáborné vegyészmérnök 6% Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás N,N'-bisz-(l-hidroxi-butil-2)-etiléndiamin előállítására 1 Jelen találmányunk tárgya eljárás N,N'-bisz-(lhidroxi-butil-2)-etiléndiamin szelektív előállítására az aminocsoport átmeneti védelmével azzal jellemezve, hogy védőcsoportként a-fenil-etil-csoportot használunk oly módon, hogy racém vagy optikailag aktív 5 1-aminobutanolt acetofenonnal reagáltatunk egyidejű vagy ezt követő redukcióval, a kapott a-feniletil-aminobutanolt dihalogénetánnal reagáltatjuk, majd az így kapott N,N'-bisz-(a-fenil-etil)-N,N'-bisz(l-hidroxi-butil-2)-etilén-diaminról az a-fenil-etil-vé- 10 dőcsoportot redukcióval eltávolítjuk. Célvegyületünk előállítására ismert módszer a megfelelő primer amin alkilezése dihalogénetánnal (961 317 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás. Az eljárás hátránya, hogy a szekunder amin mellett 15 jelentős mennyiségű tercier amin és kvaterner ammóniumsó keletkezik, amely rontja a szekunder amin kitermelését. További kitermelés-romlásához vezethet még szekunder aminnak a mellékterméktől való esetleg nehéz elkülöníthetősége. Több próbálkozás tör- ] 20 tént a szekunder amin előállítás kitermelésének a megjavítására. Az egyik ilyen módszer a szekunder aminők reduktív alkilezése (961 317 nagy-britanniai szabadalmi leírás 12. példa). így egyértelműen csak szekunder amin keletkezik, de az eljárás nem minden 25 esetben gazdaságos. Egy további eljárás szekunder aminők előállítására az, hogy a primer amint valamilyen, utólag eltávolítható csoporttal, pl. difenil-metil-, 4-fenil-benzil-, vagy benzil-csoporttal 108 444 sz. csehszlovák szabadalmi 30 leírás, Magyar Kémiai Folyóirat 69, 540-43 (1963), (879 349 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás), reduktív alkilezéssel szekunder aminná alakítanak, ezt a kívánt alkilezőszerrel reagáltatjuk, és a csoportot hidrogenolizissel eltávolítva kapják a szekunder amint. Az említett ismert védőcsoportok hátránya, hogy pl. a difenilmetil csoport által előidézett térgátlás miatt az alkilezés nehezen hajtható végre, míg a benzaldehid és a 4-fenil-benzaldehid drága kiinduási anyag. Ismert továbbá az irodalomból acetonfenon reduktív kondenzálása ammóniával, platina katalizátor jelenlétében való hidrogénezéssel a szekunder bisz(a-fenil-etil)aminná, két fenil-etil-molekula rész belépésével. (Ber. 61 (1928)1628. oldal). Találmányunk szerint az olcsó acetofenonból egy fenil-etil-csoport belépésével előállítható a megfelelő Of-fenil-etil-alkil-amin, mely igen jól alkilezhető dihalogénetánnal és az alkilezés után kapott tercier aminról az a-fenil-etil védőcsoport redukcióval könnyen eltávolítható. Eljárásunk egyik foganatosítási módja szerint acetonfenonból és a primer aminból Schiff-bázist állítunk elő. A Schiff-bázis képzéséhez katalizátorként használhatunk protont szolgáltató ágenseket, pl. az amin valamilyen ásványi savval képzett sóját, vagy tercier, előnyösen aromás aminők, esetleg heterociklikusos bázisok sóit. Előnyösen alkalmazható szerves sav is katalizátorként. Tekintettel arra, hogy a Schiff-bázis képzése vízkilépéssel járó reakció, vízelvonószerek hozzáadása is elő-170393 1
