170349. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hamumentes detergens-diszpergens adalék anyag előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. VII. 12. (VE-764) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 170349 Nemzetközi osztályozás: C 10 M 1/28 Feltalálók: Dr. CENKVÁRI István oki. vegyészmérnök, Almásfüzitő, 10%; KÁNTOR István oki. vegyészmérnök, Szóny, 10%; KOCH Imre oki. vegyészmérnök, Fűzfőgyártelep, 7,5%; LÁZÁR Ottó oki. vegyészmérnök, Fűzfógyártelep, 7,5%; LENCSE Rezső oki. vegyészmérnök, Fűzfőgyártelep, 7,5%; TÖTH János oki. vegyészmérnök, Fűzfőgyártelep, 7,5%; Dr. BARTHA László oki. vegyészmérnök, Veszprém, 17%; Dr. HÁNCSOK Jenő oki. vegyészmérnök, Veszprém, 13%;KORCSOG András oki. vegyészmérnök," Veszprém, 10%; Dr. PÉCHY László oki. vegyészmérnök, Budapest, 10%. Tulajdonos: Komáromi Kőolajipari Vállalat, Szőny, 20%, Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfógyártelep, 30% és Veszprémi Vegyipari Egyetem, Veszprém, 50%. Eljárás hamumentes detergens-diszpergens adalékanyag előállítására 1 A találmány tárgya: Eljárás olyan hamumentes adalékanyag előállítására, amely eredményesen alkalmazható kenőolaj kompozíciók detergens-diszpergens tulajdonságainak javítására. A modern kenőolajoknak olyan detergens-diszpergens hatású adalékanyagokat kell tartalmazniuk, amelyek meggátolják a belsőégésű motorokban a káros lerakódás és olajiszap üledék képződését. Detergens-diszpergens adalékanyagként korábban kizárólag fémtartalmú szerves vegyületeket használtak, amelyek alkalmasak voltak a tartósan nagy terheléssel dolgozó motorok magas üzemi hőmérsékleti körülményei között keletkező szennyeződéseinek finom diszperzióban tartására és a koromszerű lerakódások megakadályozására. A városi „stop and go" forgalomban közlekedő gépkocsik motorjainál az üzemi hőmérséklet jelentős csökkenése és fluktuációja miatt azonban jelentős mértékben fellépett az ún. hidegiszap lerakódás jelensége, amelynek megakadályozását az említett fémtartalmú adalékanyagok alkalmazásával nem sikerült megoldani. A hidegiszap-probléma megoldására hamumentes adalékanyagokat dolgoztak ki, amelyek főbb típusai közé sorolhatók a poláros csoportokat tartalmazó kopolimerek, az alkenil-szukcinimidek, a nagymolekulasúlyú észterek és poliészterek, a nagymolekulasúlyú aminők, anűdok, poliaminok és poliamidok stb. Ezen adalékanyag típusok közül az elmúlt 15 évben az alkenil-szukcinimidek lettek a legjelentősebbek. A nagy víztartalmú, kenőcsszerű hidegiszap lerakódását megakadályozó hamumentes adalékanyagok-5 ként korábban olefinek polimerizációjával előállított alkenil csoportokat tartalmazó borostyánkősavnak aminokkal képzett amidjait, imidjeit és azok keverékeit alkalmazták. Us. 3 018 291, 3 024 237, 3 172 892, 3 405 065, Fr. 10 1 254 094. Az olajoldhatóságot biztosító alkenilcsoport kialakítására felhasználhatók a-olefinek, mint pl. etilén, propilén, butén-1, izobutilén, hexén-1, oktén-1, vagy szubsztituált a-olefineknek, mint pl. sztrirol, piperi-15 lén, kloroprén, p-metil-sztirol, 3-ciklohexil-butén-l homo- és kopolimerizációjával nyert polimerjei. Ezeknek a polimereknek maleinsavanhidriddel lejátszatott addíciós reakciójával alkenil-borostyánkősavanhidrid állítható elő, amely az alkenil-szukcinimidek egyik 20 alapanyaga. A szukcinimid típusú adalékanyagoknál bázikus felületaktív sajátságú csoportok kialakítására leginkább polialkilén-poliaminokat alkalmaznak. A leggyakrabban alkalmazott polialkilén-poliaminok: dieti-25 lén-triamin, trietilén-tetramin, tetraetilén-pentamin, pentaetilén-hexamin, propilén-diamin, oktametiléndiamin, tripropilén-tetramin, l-(2-aminopropil)-piperazin, 1,4-bisz-(2-aminoetil)-piperazin. Az alkenil-borostyánkősavanhidridek és a polieti-30 lén-poliaminok kondenzációs reakciója során kap-170349 1