170348. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és kapcsolási elrendezés hőérzékeny folyadékok besűrítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. V. 23. (VE-761) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 170348 Nemzetközi osztályozás: B 01 D 1/00 Feltalálók: SZÁSZ Iván okL gépészmérnök, 50%, BORBÉLY György oki. gépész üzemmérnök, 25%, WITTMANN Ádám oki. gépészmérnök, 15%, SZALAY Attila oki. gépészmérnök, 10%, Budapest Tulajdonos: VEGYTERV Vegyiműveket Tervező Vállalat, Budapest Berendezés és kapcsolási elrendezés hőérzékeny folyadékok besürítésére 1 A találmány tárgya berendezés és kapcsolási elrendezés a besűrítés során erősen növekvő viszkozitású, hőérzékeny folyadékok besürítésére. Az iparban igen sok esetben fordul elő hőérzékeny folyadékok besűrítése. Példaként említhetők a gyümölcslevek, a paradicsomlé, az állati vér. Ezek a besűrített folyadékok közvetlenül kerülhetnek forgalomba, vagy a további feldolgozásuk során száraz por állítható elő belőlük. Világszerte nagy jelentőségre tett szert az ilyen sűrítmények előállítása, mert így a tárolás és a szállítás kapacitási gondjai nagymértékben csökkenthetők. Főként a gyümölcslé sűrítmények alapvető és egységes minőségi követelménye, hogy a sűrítménynek az eredeti szárazanyag-tartalomra való visszahígítása után nyert lé a friss nyerslevet megközelítő ízű, illatú, aromájú és vitamintartalmú legyen. A hőre érzékeny levek hővel szembeni ellenálló-képessége különböző: pl. az alma, a málna, a paradicsom leve és az állati vér mintegy 55 Q°-ig, a depektinált szőlőlé 100 C°-ig nem károsodik. A sűrítés következtében létrejövő, a minőséget — ízt, zamatanyagokat — károsító kémiai változások mértéke a besűrítés körülményeitől függ. A különféle levek besűrítésénél jelenleg oly módon járunk el, hogy a gyártási tapasztalatok alapján kialakult gyümölcslégyártó műveletsorhoz, amellyel almástermésű, csonthéjas és bogyós gyümölcsök egyaránt feldolgozhatók, folyamatos üzemű besűrítőt csatlakoztatnak. A besűrítésre legelterjedtebben az eső- ill. kúszó filmes, a csöves, az elkülönített fűtő-, ill. páraterű kényszercirkulációs bepárlókat (Buflovak, VN-60) és a korszerű lemezes ÁPV-bepárlókat alkalmazzák. Ezeken kívül alkalmazásra kerülnek még a 5 rövid csövű Robert- és a Láng-típusú elkülönített fűtő-, ill. páraterű ejtőcsöves bepárlók is. Az ismert módszernek azonban számos hátránya van. A nyers lé hőntartása (tartózkodási ideje) hosszú (félóra nagyságrendű) és a készülékben egyszerre nagy 10 mennyiségű nyerslé tartózkodik. Ezek a káros tulajdonságok nagymértékben kedveznek az olyan kémiai változásoknak, amelyek ártanak a késztermék minőségének, így pl. magasabb hőmérséklet esetén 5-hidroximetil-furfurol bomlástermék keletkezik, a szaharóz 15 karamellizálódik stb. A világos színű leveken jól kivehető sötétedést, elszíneződést okoz a hőntartás következtében a cukrok és fehérjék között fellépő Maillard-reakció. A sűrítés folyamán a viszkozitás nő és az ismert 20 eljárásokban sok esetben ez korlátozza a besűríthetőség határát. Ezzel az eljárással - az ipari tapasztalat szerint — az alma és a szőlőlé 60-70 refrakciő %-ig sűríthető be, de a sűrítmények minősége nagyon változó és gyakran nem éri el az exportálhatóság 25 minőségi határát. A színes gyümölcslevek közül, pl. a málnaié, a meggylé, az ún. rostos gyümölcslevek közül pl. az őszibarack, a kajszibarack már csak 30—40 refrakciószázalékig sűríthető be minőségi károsodás nélkül. így 30 e gyümölcslevek csak úgynevezett félkoncentrátum-170348 1
