170347. lajstromszámú szabadalom • Aknáskemence darabos anyag égetésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -#r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XI. 6. (VE-770) Közzététel napja: 1976. XII. 28. Megjelent: 1978. V.31. 170347 Nemzetközi osztályozás: F 27 B 1/00, C 04 B 1/08 Feltalálók: FÜVESI József oki. gépészmérnök, 50 % NYITRAI István oki. gépésztechnikus, 30% CZAKÓ György oki. gépészmérnök, 20 % Budapest Tulajdonos: Vegyigép Tervező és Fővállalkozó Vállalat, Budapest Aknáskemence darabos anyag égetésére 1 A találmány aknáskemence darabos anyag égetésére, amelynek függőleges tengelyű hengeres külső falazata és a falazaton körkörösen elhelyezett égői vannak. A találmány főleg darabos mész és dolomit izzítá- 5 sara illetve égetésére szolgál. A mészipar világszerte kényszerül termékeinek mennyiségét és minőségét fokozni, termékválasztékát bővíteni. Köztudomású ugyanis, hogy a mész ma már elsősorban vegyipari, másodsorban kohászati és csak harmadsorban kerül 10 kötőanyagként építőipari felhasználásra. Az elmondottakból következik, hogy egyre nagyobb a kereslet a gazdaságosabb és a nagy teljesítményű 100—125 t/nap teljesítménynél nagyobb egységteljesítményű aknáskemencék iránt. A teljesítmény növelésén kívül 15 még az az igény is fölmerül, hogy az aknáskemencében az ún. középméretű, azaz 30—60, 30—70 mm nagyságú követ lehessen égetni a kőbányák termékeinekjobb kihasználása érdekében. A mész és dolomitégető aknáskemencék legfonto- 20 sabb technológiai követelménye, egyben legnagyobb konstrukciós problémája a kemencekeresztmetszet teljes egyenletes átégetése. A tapasztálatok azt mutatták, hogy a kerületi gázégőkkel vagy olajgázosító kamrákkal meg átégethető maximális kemenceátmérő 25 nagy kő (60-150 mm) esetén 2600-2800 mm és középméretű kő esetén 1500—1600 mm. Ebből következik, hogy kerületi égőkkel ellátott aknáskemence maximális teljesítménye nagy kő esetén 125—150 t/nap középméretű kő esetén pedig 60 t/nap. Emiéi 30 nagyobb teljesítmény ill. ehhez tartozó keresztmetszet-növelést már csak valamilyen központi égő vagy más technológia alkalmazásával lehet biztosítani. Ilyen ismert megoldás, ahol a kemence aljából középégők nyúlnak fel, másik megoldás a kemencén keresztül fektetett gerendaégők alkalmazása. A felsorolt két megoldás esetén a speciális égőberendezésekkel bár igen jó teljesítményt (300—400 t/nap) lehet elérni, azonban jelentős hátrányuk az ötvözött tűzálló acél kontrakciója, a szükséges nagy vízhűtés és az égők viszonylag rövid 8-12 hónapos élettartama. Másik ismert megoldás, ahol ciklikus rendszerű regeneratív 2—3 aknáskemencéket alkalmaznak. Ennek a szerkezeti megoldásnak igen jelentős hátránya, hogy üzemeltetéséhez bonyolult automatikát kell alkalmazni, ami nagyon megnöveli a kemence beruházási költségét és így gazdaságosságát is kérdésessé teszi. Ismeretes továbbá olyan kemence, amelynek belső falazata a külső falazattal koncentrikus hengerként van kialakítva. Itt a belső falazat az előmelegítő zóna közepétől az égetőzóna közepéig tart, azaz a külső falazatnak mintegy 60%-át teszi ki. A belső falazatot gerendák kötik össze a külső falazattal és így a két falazat között körgyűrűcikk-keresztmetszetű tér alakul ki. Ezen elmondott tulajdonságok következtében ezen kemence tüzeléstechnikailag és áramlástechnikailag kedvezőtlen. Az összekötő gerendák által megbontott kemencetér beboltozódásra hajlamos és itt kell viszonylag kedvezőtlen körülmények között tüzelni. 170347 1
